Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Bővebben: Mérges óriáspókok támadtak meg egy indiai falutHatalmas mérges pókok leptek el egy indiai falut nem kis riadalmat okozva a lakók körében.
Bár a hatóságok már intézkedtek, számos lakost megmartak már a pókok - mondta el Randzsit Dász, Szadíja falu vezetője hétfőn.

A helyi sajtó értesülései szerint összesen 12 embert martak meg pókok, emellett két, egyelőre meg nem erősített halálesetről is szóltak a jelentések. A hatóságok rovarirtó szert permeteznek szét az Asszám tartományban fekvő vidéken.

 

Bővebben: Csak a csóró orvhalászok akadnak fenn a halőrök hálójánSzigony, robbanóanyag, hurkos csapda, fegyverarzenál és sárkányrepülő - az orvhalászok és -vadászok változatos eszközökkel fosztogatják a hal- és vadállományt, míg az őket üldöző halőrök és vadőrök inkább csak rájuk ijeszteni tudnak. A belügyminisztérium a hatásosabb fellépés érdekében igazoltatási és intézkedési jogkört is adna a halőröknek, vadőröknek, mezőőröknek, de a terepen dolgozók szerint ezzel nem fogják tudni megoldani a problémát.

 

Bővebben: Szerves üledék gyilkolja a korallokatA világszerte tapasztalható korallpusztulás nem csupán az éghajlatváltozás számlájára írható: egy német kutatás szerint a tápanyagban dús üledékekben lakó mikroorganizmusok is tetemes szerepet játszanak a folyamatban.

A brémai Max Planck Tengeri Mikrobiológiai Intézet által folytatott kísérletekben a mikroszkopikus élőlények anyagcsere-folyamatai pár óra alatt elpusztították a korallokat. A kevés szerves anyagot tartalmazó üledékek ezzel szemben nem ártottak a csalánozóknak. Eddig is ismert volt, hogy a folyókból érkező hordalékiszap halálos lehet a korallokra nézve. Az e mögött rejlő folyamatokra azonban eddig nemigen sikerült fényt deríteni - hangsúlyozták a biológus Miriam Weber és kollégái az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS).

 

Bővebben: A fényszennyezés felborítja a rovarvilág egyensúlyátA közvilágításnak sötét oldala is van: nemcsak a rovarok egyéni viselkedését, de az éjjeli és nappali életmódú populációik összetételét is jelentősen megváltoztatja – derül ki egy tanulmányból, amely az ökoszisztémákra gyakorolt potenciális hatásokat vizsgálta.

Legutóbbi becslések szerint a közvilágítás évi átlagban 6 százalékkal nő a világban, egyebek között a gyors urbanizáció következtében. A kutatóknak csak korlátozott ismereteik vannak a mesterséges fénynek a környezetre gyakorolt hatásairól – olvasható a brit tudományos akadémia Biology Letters című szakfolyóiratában a héten ismertetett tanulmányban.

 

Bővebben: A magyar ace ventura – Veszélyesek a kitett, megszökött állatok – Az OzoneNetwork előzeteseAz illegális állattartók száma az utóbbi években megsokszorozódott. A hüllők tartása szakirányú képesítést igényel. A szakmai hozzáértést több éves gyakorlattal kell igazolni a természetvédelmi hivatalban. Aligátor vagy óriáskígyó tartásához minden szomszéd írásos beleegyezésére van szükség, amennyiben egy tiltakozó is akad, a vadállat megvásárlása tilos.

A különböző kígyó alfajok között jelentős méretbeli és küllembeli eltérés lehet. A 9 méter 76 centiméteres kockás piton, a világ legnagyobb kígyója, Ázsiában él. A fogságban, keresztezett alfajú terráriumi boák általában 2-3 méter hosszú, igen változatos mintázatú kígyók. A boa viszonylag békés természetű és kisebb termeténél fogva az emberre kevésbé veszélyes. A fiatalok kisebb, míg az idősebbek nagyobb rágcsálókat, madarakat, esetleg hüllőket fogyasztanak. Az óriáskígyók jellegzetessége, hogy nem összeroppantják, hanem megfojtják zsákmányukat. Az anakondához hasonló állatok akár háromszorosukra is képesek tágulni, rendszeres táplálékuk a szarvas, amivel egy évig jóllaknak.

 

Bővebben: Visszatelepítik a kihalt méheket Angliába(Szerkesztő megjegyzése: Remélhetőleg, mi sohasem tesszük úgy tönkre a biodiverzitásunkat, mint az angolok. Valamiben mégis jobbak vagyunk, mint a Nyugat?)

Új kolóniákkal tér vissza a brit vidékre a negyed évszázada eltűnt rövidszőrű poszméh - közölte az RSPB brit természetvédő szervezet. A rövidszőrű poszméh (Bombus subterraneus) utoljára 1988-ban bukkant fel Dél-Angliában, azóta kihaltnak tekintették. Most azonban Svédországban egészséges kolóniákat találtak a rovarból, és körülbelül ötven királynőt sikerült is befogni belőlük.

 

Bővebben: Hatezer munkahelyet ad az erdőAkár hatezer munkahelyet is teremthet az a 4 milliárd forint, amelyet az önrésszel és a támogatással együtt összesen a fiatal erdők ápolására fordíthatnak a magánerdők tulajdonosai – mondta el a Világgazdaságnak Luzsi József.

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke rámutatott: a május 31-ig igényelhető 2 milliárd forint az erdő ápolási munkálatainak felét fedezi majd. Az ilyen erdőkben a terület tisztítása, a fák nyesése értéknövelő hatással bír, amelynek eredményeképp később minőségi faanyagot termelhetnek ki a tulajdonosok. Ez a lehetőség szakképzetlen munkaerőt igénylő munkaigényes tevékenységekhez segít több ezer embert az ország olyan területein, ahol nincs más munkahely – fejtette ki Luzsi József.

 

Bővebben: Halálra vannak ítélve a magányos farkasokA farkasfalkán belül nem folynak állandó harcok, hanem az emberekhez hasonló felépítésű családokban élnek, derült ki az elmúlt évek megfigyeléseiből. Bár a kutyák sokban hasonlítanak hozzájuk, az ő természetes közegük - az állatvilágban egyedülálló módon - sokkal inkább az emberi család.

A kutya háziasítása több tízezer évvel ezelőtt kezdődött, és mára több száz kutyafajtát különböztetnek meg. A háziasítás helyszíne a mai napig vita tárgya, mert felmerült már Afrika, Közép-Ázsia és a Közel-Kelet is. A legújabb eredmények pedig megállapították, hogy a modern fajták genetikailag nagyon távol állnak az első háziasított kutyáktól.