Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Bővebben: Természeti emlékek lesznek a rejtélyes kaptárkövekMáig rejtély, kik, mikor és miért faragták a fülkéket azokba a sziklákba, melyeknek leggazdagabb lelőhelye a Bükkalján van.

Kaptárkő - ezen a néven említik tanulmányaikban az ablakos kövek rejtélyének megoldásán fáradozó kutatók is: 1865-ben Kubinyi Ferenc, 1885-ben és 1891-ben Bartalos Gyula, 1939-ben Klein Gáspár, a 60-as években Saád Andor, a 70-es évektől pedig Mihály Péter. Ezek a jeles kövek – melyeknek háromnegyede eddig semmiféle védettséget sem élvezett – megérdemlik, hogy megőrizzük őket az utókornak.

Védetté nyilvánítási kezdeményezésüknek messzire nyúló története van. A megalapozó kutatásokat, vizsgálatokat, topográfiai felméréseket Mihály Péter a hatvanas évek elején kezdte meg. Ekkor a kaptárkövek egyik szomolyai csoportja „Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Terület” néven országos védettséget kapott, de mind a 72 ismert ablakoskő megóvása szükséges.

 

Bővebben: Az emlősök tíz százaléka kipusztulhatA fokozódó felmelegedés következtében számos emlős élőhelye túl gyorsan helyeződik át ahhoz, hogy az érintett fajok lépést tarthassanak az ütemmel: tíz százalékuk számára ez egyet jelent a pusztulással, egyes területeken akár az emlősök 39 százaléka is odaveszhet egy amerikai tanulmány szerint.

Az éghajlatváltozás vesztesei elsősorban a főemlősök, a kistestű emlősök, a rovarevők és a trópusok emlősei lesznek. Várhatóan jobban alkalmazkodnak majd a ragadozók és a mérsékelt, illetve hideg éghajlatú területek lakói – írták a kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS).

 

Bővebben: Műholdak követték az ördögrájákatMűholdak segítségével követett ördögrájákat egy nemzetközi kutatócsoport. A Wildlife Conservation Society, a mexikói kormány és az Exeteri Egyetem munkatársai az állatok mindennapi életére szerettek volna jobb rálátást szerezni a hat példány (négy nőstény, egy hím és egy fiatal) hátára erősített jeladó segítségével. A megfigyelés során a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján a „sebezhető” kategóriába sorolt állatok a Yucatán-félsziget partjaitól indultak, és a jeladók az ezt követő 13 napon keresztül szolgáltattak adatokat a halak tevékenységéről.

 

Bővebben: A bűnös kocka - tájidegen tájhasználat a kubikok példáján(Szerkesztő megjegyzése: Teljesen egyetértünk a Greenfo szerzőjével, amit azzal egészítünk ki, hogy a természetvédelemről szóló törvény és a Btk. is úgy van megszerkesztve, hogy állatkínzás miatt ne lehessen senki eljárást indítani. Félreértés ne essék, nem kívánjuk, hogy bárki is börtönbe vonuljon, azt azonban szeretnénk elérni, hogy ilyen helyzetekben ne hagyjuk az állatokat saját életterükben megfulladni. Főleg ha az ember felelős azért, hogy ezen idegen fajokat betelepítette a Kárpát-medencébe. Hasonló esetben, pl. Amerikában már próbálják orvosolni a problémát, és élelmiszert gyártanak a tájidegen halakból. http://utajovobe.eu/hirek/sokfeleseg/205-repulo-halak-a-nagy-tavak-kornyeken Hazánkban is rendszerbe kellene állítani olyan megoldásokat, melyek révén állatainkat nem kellene a halálba küldeni.)

Menteni kezdték a halászok a Tisza Szolnok és Szajol közötti hullámterében lévő kubikgödörben agonizáló halakat, de abbahagyták a mentést. A greenfon megjelent tudósítás halálosan pontos látleletet ad a mai helyzetről: hogy egy nemnormális rendszerszerben nem találja a helyét, ami normális.

 

Bővebben: Titokzatos állatpusztulások sokkolják PerutHetek óta nem tudják biztosan a perui hatóságok, miért hullanak tömegesen az állatok az ország partvidéke mentén. Az elhullott állatok száma több ezerre tehető, legtöbbjük delfin és pelikán, de más tengeri madarak, néhány oroszlánfóka és pingvin is akad köztük. A többnyire fiatal szárnyasok gyomra homokkal és hulladékkal volt tele, a szakértők szerint ez arra utal, hogy a madarak kétségbeesetten kerestek táplálékot, de a mintegy nyolcszáz delfin pusztulásának oka még ismeretlen.

 

Bővebben: A galamb - Barát vagy ellenség?Az 1994/48. számú fővárosi köztisztasági rendelet szerint ugyanis az illegális galambetetők pénzbírsággal sújthatók. Ez csak kiegészítése a fővárosi állattartási rendeletnek, amely kimondja, hogy "tilos idegen állatokat a házba szoktatni, tilos erkélyen, bérházak udvarán, lichthofban városi galambokat etetni". Szerencsére egyre gyakrabban hallhatjuk, hogy az állatvédők és az állatok sorsát szívükön viselő emberek mennyi mindent megtesznek az állatokért. Óvják, védik és etetik őket - a kóbor csatangolókat, a kivert gazdátlanokat és az utcán élő szárnyasokat.

 

Bővebben: Titokzatos amőbaszerű lényt videóztak a tengerbenKülönleges lebegő lényről készült felvétel került fel nemrég az egyik videomegosztó oldalra.

A feltöltő semmilyen információt nem tett közzé a felvétel készültének körülményeiről, bár a videó elején még látható feliratozás alapján április 25-én, 1500 méter mélyen készítette egy távirányítású robottengeralattjáró (ROV, remotely operated vehicle). A különleges, alaktalan lény a 9. másodpercnél jelenik meg először, majd a 40. másodperc környékén tér vissza a kamera elé.

 

Bővebben: A medve továbbra sem játékÚjabb medvetámadások történtek az elmúlt napokban a Székelyföldön: Kovászna megyében emberre támadt a vadállat, Hargita megyében pedig háziállatokat ölt meg – írja az erdélyi Krónika.