Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Bővebben: Erdőkárok a magyar erdőkbenAz emberi tájátalakítás előtt Magyarország körülbelül 85%-át erdő fedte. Az országos erdőkár nyilvántartási rendszer részeként az erdőgazdálkodók a legjelentősebb erdészeti károkat az Erdészeti Tudományos Intézet felé jelentik.

Az erdészeti károknak két csoportjuk van, az abiotikust élettelen környezeti tényezők okozzák. Ebbe az osztályba sorolják a szélsőséges időjárás okozta viharkárokat, a jégtörést és az aszálykárt.

 

Bővebben: Kovászos uborka Fejér Holló módraFejér Pista barátom, lévén, hogy nyaralója van a Balatonnál, mint a hegedűhúr, április vége felé elpattan a magyar tengerhez, ott nyaral egész nyáron, majd csak október elején tér vissza a fővárosba. Nyugdíjasként éppen megteheti, de mivel sokat van távol, ez nem tetszik nagyon a gasztronómiának igencsak hódoló, Pesten élő baráti társaságnak, így Pistán méltán ragadt rajta a fejér holló becenév.

Egy szerencséje van azonban hősünknek, hisz igen kiváló, és tájjellegre adott recepteket ismer, így rendre kimenti magát, ha szükséges, ugyanis amint szóvá teszik, hogy mikor kerül már elő végre, mindig előrukkol valami új, kevésbé ismert recepttel.

 

Bővebben: Mediterrán földigiliszta honosodott meg Írországban a globális felmelegedés miattA globális felmelegedés miatt honosodhatott meg Írországban egy mediterrán földigiliszta, amelynek nagy populációját a University College Dublin biológusai fedezték fel. A felfedezésről a Biology Letters legújabb számában jelent meg tanulmány.

A Prosellodrilus amplisetosus kizárólag Franciaország délnyugati részén, az Aquitaine-régióban honos. A tudósok feltételezése szerint az emberi tevékenységnek köszönhetően "települhetett át" ezer kilométerre eredeti élőhelyétől.

 

Bővebben: Úszni is képes a patkánysejtekből és szilikonból létrehozott mesterséges Úszni is képes a mesterséges "medúza", amelyet a patkány szívizomsejtjeiből és szilikon-polimerből hoztak létre a Harvard Egyetem és a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatói.

A Medusoidnak elnevezett "lény" úgy működik, mint az emberi szívhez hasonlatos természetes biológiai pumpa, így modellként szolgálhat a szívműködés élettanának tanulmányozására. A kutatásról a Nature Biotechnology folyóiratban jelent meg tanulmány.

 

Bővebben: Sötétben világító macska, skorpiómérget termelő káposzta - GMO torzszülöttekSötétben világító macska, skorpiómérget termelő káposzta és környezetbarát malac; csak néhány azok közül az érdekes élőlények közül, melyek különleges tulajdonságaikat a géntechnológiának köszönhetik. A génsebészet lényege, melyen az egész iparág áll, hogy az élőlények minden sejtjében megtalálható információhordozót, a DNS-t, kiveszik az egyik sejt sejtmagjából, és bizonyos szakaszain végrehajtják a szükséges változtatásokat, majd klónozási módszerekkel kitenyésztik a kívánt tulajdonságot hordozó egyedeket. A 21. század a géntechnológia virágkora, melynek az eddigi legjelentősebb és legbizarrabb „vívmányai" közül szemezgettünk.

 

Bővebben: Szívszorító: Az éhhalál elől mentették meg az összeaszalódott kutyát!Az utolsó pillanatban találtak rá Patrickra, a csontsoványra fogyott kutyusra a szemetek között. Ha később érkezik a segítség, ő ma már nem él. Megható történet az élni akarásról, a küzdeni tudásról, és az emberi szívtelenségről!

A történet 2011. márciusában játszódott, New Jersey külvárosában. Egy szemétszállító munkás készülődött a napi rutinhoz. Már-már robotszerűen végezte a munkáját, egyik zsákot a másik után hajította a kukásautóba. Ez a nap azonban sorsfordító volt az ő, és az egyik zsák mélyén lapuló, kitaszított kutyus számára is!  A magárahagyott eb félholt állapotban várta a megváltást, csupán annyi ereje volt, hogy egy apró életjelet adjon, amire szerencsére a munkás felfigyelt!

 

Bővebben: Szomorúan szép süntörténet Veszprém külvárosi részén egy idősebb hölgy gyomlálás közben kellemetlen szagra lett figyelmes. Kereste a forrását, de napokig nem találta. Míg végül egy használaton kívüli vizes aknában megtalálta egy elpusztult sün tetemét.

Szívszorító látvány volt, hogy a halott anyasün körül öt picinye élénken mocorgott, szorosan körülvették a már talán hetek óta élettelen testet és anyatej helyett a bomlás következtében kikelő kukacokból táplálkoztak. Így, ha akaratán kívül is, de ez a sünanya halála után is etette, életben tartotta kicsinyeit.

 

Bővebben: Háromezer faj nem tévedhet - Mi a közös a kolibriben és az elefántban?Mi a közös a kolibriben és az elefántban? Hát a skorpióban, a varacskosdisznóban, az amőbában és a pálmafában? Egy új tanulmány eredményei alapján a biológia egyik legfontosabb momentuma, mégpedig az, hogy mennyi energiára van szükségük az élethez. A bevitt tápanyagok mennyisége nyilvánvalóan alapvetően meghatározza a viselkedést és azt, hogy egy adott faj milyen életmódot folytat. De vajon mennyi energia szükséges egy-egy egyed életben maradásához? És milyen összefüggésben van ez a testmérettel?

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy egy egér, amelynek szíve ötszázat ver percenként, sokkal gyorsabban égeti el bioenergetikai üzemanyagait, mint egy bálna, amely 7 szívdobbanást produkál ugyanennyi idő alatt. Ez az elképzelés évek óta meghatározó pontja a tudományos kutatásoknak, és számos jelentés erősíti meg, hogy az anyagcsere folyamatainak testtömeg-egységekre lebontott gyorsasága egyre csökken, ahogy egyre nagyobb tömegű állatokat vizsgálnak a tudósok.