Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Bővebben: Háromezer faj nem tévedhet - Mi a közös a kolibriben és az elefántban?Mi a közös a kolibriben és az elefántban? Hát a skorpióban, a varacskosdisznóban, az amőbában és a pálmafában? Egy új tanulmány eredményei alapján a biológia egyik legfontosabb momentuma, mégpedig az, hogy mennyi energiára van szükségük az élethez. A bevitt tápanyagok mennyisége nyilvánvalóan alapvetően meghatározza a viselkedést és azt, hogy egy adott faj milyen életmódot folytat. De vajon mennyi energia szükséges egy-egy egyed életben maradásához? És milyen összefüggésben van ez a testmérettel?

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy egy egér, amelynek szíve ötszázat ver percenként, sokkal gyorsabban égeti el bioenergetikai üzemanyagait, mint egy bálna, amely 7 szívdobbanást produkál ugyanennyi idő alatt. Ez az elképzelés évek óta meghatározó pontja a tudományos kutatásoknak, és számos jelentés erősíti meg, hogy az anyagcsere folyamatainak testtömeg-egységekre lebontott gyorsasága egyre csökken, ahogy egyre nagyobb tömegű állatokat vizsgálnak a tudósok.

 

Bővebben: Gyűjtik a hazai vadon élő növények magvaitAz Európai Unió LIFE+ programja által társfinanszírozott Pannon Magbank a növények hosszú távú megőrzését szolgálja. Ezen cikk a haszonnövények megőrzéséről szóló írásunk folytatása.

Peti Erzsébet, a Pannon Magbank LIFE+ projekt vezetőjének elmondása szerint az ötéves program 2010 januárjában kezdődött, és 2014 év végén fog befejeződni. Finanszírozását 50%-ban az Európai Unió LIFE+ pályázati alapja biztosítja, és 50%-ban társfinanszírozást vállalt a jelenlegi Vidékfejlesztési Minisztérium. Három fő résztvevője van a programnak: a koordináló kedvezményezett a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ, illetve társult kedvezményezett az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és a vácrátóti MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet.

 

Bővebben: Háromszáz millió madár tűnt el az agrárélőhelyekről Az európai agrárélőhelyekről 300 millió madár tűnt el az elmúlt harminc évben, ez 52 százalékos csökkenést jelent – állapította meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ernyőszervezete, a BirdLife International, valamint az Európai Madárszámlálási Tanács.

A mezőgazdasági területekhez kötődő madárfajok számának alakulása jól jelzi az európai élelmiszerbiztonság szempontjából kulcsfontosságú régiók környezeti állapotát, így ez nem csak természetvédelmi szempontból riasztó adat. A helyzet Magyarországon sem jobb, az agrárélőhelyek indikátor madárfajainak állománya 2005 óta folyamatosan csökken, a legrosszabb értékeket 2009 és 2011 között mérte az MME – tájékoztatta a szervezet kedden közleményben az MTI-t.

 

Bővebben: A fonalféreg jobban érzi magát az űrben, mint a FöldönA hosszú űrutazás során az asztronauták legyengülnek, szervezetük megsínyli a súlytalanságot és a sugárzást, nem így a Caenorhabditis elegans fonalféreg, ami a legújabb kutatások szerint az embernél sokkal jobban alkalmazkodik a kozmikus körülményekhez.

A fonalféreg André Kuipers, az ESA holland asztronautájának jóvoltából 2004-ben járt először a Nemzetközi Űrállomáson. Amerikai, francia, japán és kanadai tudósokat érdekelte, hogy a C. elegans hogyan reagál az űrbéli körülményekre. A választás azért esett ezekre a mikroszkopikus férgekre, mert a C. elegans volt az első soksejtű szervezet, amelynek teljes egészében megismerték a genomját.

 

Bővebben: Csak most kezdődik a tömeges fajpusztulásA Földön eddig mintegy 1,75 millió fajt írtak le, a legújabb becslések szerint azonban tényleges számuk akár a tízmilliót is elérheti. A többség tehát még felfedezésre vár – sokan azonban ezt nem fogják megérni, mivel már kipusztultak vagy kipusztulás szélén állnak.

A biológiai sokféleség egyik gócpontja a brazíliai Amazonas-medence esőerdeje. Az eddigi erdőirtásoknak köszönhetően azonban az ottani madár-, kétéltű- és emlősfajok hat százaléka halt ki – írják az Imperial College London kutatói a Science című folyóiratban a Standard című osztrák lap internetes kiadása szerint.

 

Bővebben: Kölykök a vadonból - Apró medvebocsok az OzoneNetwork stúdiójábanA vadállatoknak nem az emberek mellett van a helyük, mégis sokszor rajtuk múlik a sorsuk. A kölykök felnevelésekor az elsődleges szempont, hogy nem kerülhetnek felettes pozícióba a gondozójukkal szemben. A medvék nevelése leginkább a kutyáékhoz hasonló. A cél nem a teljes megszelídítés, sokkal inkább a kezelhetőségre való szoktatás.

Az OzoneNetwork hétfői Egyenlítő c. műsorának vendégei, Dönci, Baró és Hugi, a három öt hónapos európai barnamedve. Gondozójuk, a Veresegyházi medveotthon igazgatója Kuli Bálint elmondása szerint, bár néha a vadállat kölykök viselkedhetnek agresszíven, szaktudással, célravezető programmal és sok munkával engedékenyekké lehet nevelni őket.

 

Bővebben: Kánikulatűrő, napimádó szépségek - A párkányon is tarthatod őketA nagy nyári kánikulában, amelyből az előrejelzések szerint még kijut nekünk idén, a legtöbb növény elszárad, vagy legalábbis kókadtan szemléli a napsütést. Ezek a balkonnövények viszont egyenesen imádják a tűző napot, és még virágokkal is meghálálják.

Bársonyvirág - az őszig virágzó túlélő

A növénynek nemcsak élénksárga színében gyönyörködhetsz, jellegzetes illatával még a szúnyogokat is távol tartja az erkélyedről. A bársonyvirág, más néven büdöske méltatlanul lett száműzve a balkonládákból: mutatós és igazán igénytelen növény, virágzása pedig hosszan tart. Több változata ismert, a tíz centiméteres virágokat hozó, nagyra növő fajtától az alacsonyig - ez utóbbi éppen akkora, hogy egy dekoratív tálba vagy balkonládába is belefér - csoportosan ültetve mutat a legjobban.

 

Bővebben: Dráva, Duna, Mura: védelmet kap az éden Elfogadták a Dráva horvát és magyar oldalának bioszféra-rezervátummá jelölését az UNESCO e héten zajló konferenciáján. A párizsi esemény fontos mérföldkő azon az úton, amely a Dráva, a Duna és a Mura mentén öt ország területére kiterjedő védett terület megalapításához vezet. Hazánk területén 1980 óta nem alapítottak bioszféra-rezervátumot.

Évekig tartott előkészítés után zöld utat kapott a 630 864 hektáros természetvédelmi terület megalapításának jelölése, mely a Dráva magyar és horvát oldalán terül el. A WWF és a civil természetvédők kezdeményezte egyeztetéseken a természetvédelemért felelős minisztériumok alapos munkát végeztek: meghatározták a magterület, a puffer- és az átmeneti zóna határait.