A szabad paprikáért szállt harcba a Greenpeace is

10 óriáscég birtokolja a nemzetközi vetőmagpiac közel 75%-át. A legnagyobb a Syngenta, mely paprikafajtájára kiadott szabadalom ellen Európa-szerte tiltakozás indult. A szabad paprikáért szállt harcba a Greenpeace is.

Napjainkban csupán 10 óriáscég birtokolja a nemzetközi vetőmagpiac közel 75%-át. Nem csoda, hogy a tányérodban lévő élelmiszer egyre nagyobb mértékben függ az olyan óriáscégektől, mint például a Syngenta. Csökken a mezőgazdasági biodiverzitás, ezáltal a növények kevésbé tudnak alkalmazkodni a betegségekhez, vagy a változó környezeti feltételekhez (pl. éghajlatváltozás). A mezőgazdasági biodiverzitás magas szintje nélkülözhetetlen élelmezésünk biztonságához. A vetőmagpiac monopolizálásával a vállalatok szabadon határozhatják meg vetőmagjaik elérhetőségét, árát a gazdák, s végső soron a Te károdra.

27 európai ország 34 civil szervezete, köztük gazda- és nemesítő szervezetek (a „No Patents on Seeds!” szövetség tagjai) tiltakoztak a Syngentának kiadott paprikaszabadalom ellen február 3-án. A cég egy olyan rovarrezisztens paprikafajtára kért és kapott szabadalmi jogot, amelyet egy vad paprikafajtából nemesítettek. Az ilyen szabadalmak nem csak etikailag kérdőjelezhetőek meg, de a vetőmagpiacot is koncentrálják, gátolják az újításokat, ezáltal komolyan veszélyeztetik a globális élelmiszerbiztonságot. Az ügy különös hangsúlyt kapott azáltal, hogy a tiltakozók csípőspaprika-levest szolgáltak fel az Európai Szabadalmi Hivatal dolgozói számára. 

2013. május 8-án az Európai Szabadalmi Hivatal a Syngenta számára szabadalmat jegyzett be (EP 2140023) egy rovarrezisztens csemegepaprikára. Ezt egy jamaikai vad paprika és egy már nemesített paprika keresztezésével állították elő. Miután a vad rokonfaj több kártevőnek is ellenáll, a szabadalmaztatott tulajdonság, azaz a rovarrezisztencia már létezett a természetben. A Syngenta most mégis a magáénak tulajdonítja a rovarrezisztens paprikanövényeket, vetőmagjaikat és a termésüket is, annak ellenére, hogy ezek hagyományos nemesítés útján jöttek létre. „Azokat a növényeket, melyeket ilyen módon állítnak elő, az európai szabadalmi törvények alapján semmiképpen nem lehetne szabadalmaztatni” - nyilatkozta mai sajtótájékoztatóján Rodics Katalin, a Greenpeace regionális szakértője.

A Syngenta paprikafajtára vonatkozó szabadalma különösen érzékenyen érinti Magyarországot, hiszen mi valaha paprika-nagyhatalom voltunk. A korábbi évek 10.000 hektáros termőterülete mára a tizedére csökkent, mert a jó minőségű, de drága hazai fűszerpaprika helyett a jóval olcsóbb kínai fűszer iránt nagyobb a kereslet. Az étkezési paprikáknál sajnos ezt a szerepünket egyre inkább elveszítjük, hiába képvisel felbecsülhetetlen értéket még mindig az az óriási genetikai változatosság, amelyet még őriznek a génbankjaink és a valaha paprikát termelő parasztságunk. Csak a tápiószelei génbankunkban több mint 1000-féle paprika magját őrzik. (A hivatalos nevén Növényi Diverzitás Központ a világ 13., Európa 3. legnagyobb génbankja) De a kecskeméti nagy zöldség génbankunk gyakorlatilag megszűnt, a paprikakutatásaink,- nemesítésünk fellegvárait megszerezték a multinacionális cégek. Ezért különösen fontos, hogy a jövőben ne védethessék le előlünk a saját régi paprikafajtáinkból származó változatokat.

2012 májusában az Európai Parlament által elfogadott rendelet „felszólítja az Európai Szabadalmi Hivatalt, hogy zárja ki a szabadalmazhatóság köréből az összes olyan terméket, amelyet hagyományos nemesítési módszerekkel hoztak létre.” Az ESZH ezt a rendeletet azonban egészen mostanáig teljesen figyelmen kívül hagyta. Az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsának a közeljövőben várható egyik döntése változást hozhat a hagyományos növények szabadalmaztathatóságában. Ahhoz azonban, hogy egy régóta várt és végleges megoldás szülessen, az ESZH-n belüli adminisztratív tanácsban politikai döntés, vagy akár törvénymódosítás is szükséges.

A Felpaprikázva – Miért kell elutasítani a Syngenta paprikaszabadalmát? című kiadvány letölthető innen >>> 
Vagy innen: Felpaprikázva miért kell elutasítani a syngenta paprikaszabadalmat (15 MB pdf)
 
A „No Patents on Seeds!” szövetséget a Bionext (Hollandia), a Berne Declaration (Svájc), a GeneWatch (Anglia), a Greenpeace, a Misereor (Németország), a Development Fund (Norvégia), a No Patents on Life (Németország), a Rete Semi Rurali (Olaszország), a Réseau Semences Paysannes (Franciaország), és a Swissaid (Svájc) alkotják. Mindannyian az európai szabadalmi törvény felülvizsgálatára szólítják fel a döntéshozókat, azt követelve, hogy a nemesítési alapanyagok, növények, állatok és a belőlük készült termények ne legyenek szabadalmaztathatók.

A nemzetközi felháborodásra válaszként a Syngenta egy nyilatkozatot tett közzé, amelyben ígéri, hogy bár szabadalmat kapott az adott fajtára, ennek felhasználását a további nemesítés számára önként biztosítja. Ez azonban nem jelent megoldást. A szabadalom ellentétes a jelenlegi EU-s jogszabályokkal, és a vállalat kijelentése amúgy is csak ígéret. A valódi megoldást az jelentené, ha az ESZH eljárási rendje és szabályai törvényekben rögzítve biztosítanák azt, hogy a táplálékunként szolgáló állatokat és növényeket ne lehessen szabadalmaztatni.

Forrás

Kép: Rodics Katalin felpaprikázva