Skip to main content

Sötétben világító macska, skorpiómérget termelő káposzta és környezetbarát malac; csak néhány azok közül az érdekes élőlények közül, melyek különleges tulajdonságaikat a géntechnológiának köszönhetik. A génsebészet lényege, melyen az egész iparág áll, hogy az élőlények minden sejtjében megtalálható információhordozót, a DNS-t, kiveszik az egyik sejt sejtmagjából, és bizonyos szakaszain végrehajtják a szükséges változtatásokat, majd klónozási módszerekkel kitenyésztik a kívánt tulajdonságot hordozó egyedeket. A 21. század a géntechnológia virágkora, melynek az eddigi legjelentősebb és legbizarrabb „vívmányai" közül szemezgettünk.

A sötétben világító macska

2007-ben dél-koreai tudósok olyan macskákat tenyésztettek, melyeknek bizonyos részei világítanak a sötétben. Ezeknek a macskáknak a DNS-e egy kisebb változtatáson esett át, amit a következőképpen hajtottak végre: a török angora fajtájú nőstény macskákról bőrsejteket távolítottak el, és az ezekben található DNS-be vírus segítségével építettek be olyan genetikai információkat, melyek következtében az állat vörös fluoreszcens fehérjéket termelt. Ezt a DNS-t beültették a macskákból előzőleg eltávolított petesejtekbe, majd az embriókat visszahelyezték az állatokba, így gyakorlatilag a saját klónjaik anyjai lettek. Ez az eredmény azért jelentős, mert hasonló módszerekkel megvalósíthatóvá válhat emberi genetikai betegségeket hordozó élőlények „létrehozása", melyek lehetővé teszik a potenciális gyógymódok kutatását.

Környezetbarát malac

A sertések trágyájának mezőgazdasági felhasználását nehézzé teszi az a tény, hogy a végtermék rengeteg foszfortartalmú vegyületet tartalmaz, amelyek a vizekbe kerülve elindíthatják a vízvirágzás káros folyamatát. Ezt a problémát orvosolandó, a tudósok E-coli baktériumokat és egér DNS-szakaszokat implantáltak egy sertés embriójába. Ez a változtatás 70 százalékkal csökkentette a trágyában található foszfortartalmú anyagok mennyiségét, ezzel téve környezetbaráttá a malacot.

Takarító növény

A Washingtoni Egyetemen kifejlesztettek egy olyan nyárfafajtát, mely képes a talajvízben oldott szennyeződések nagy részét eltávolítani. A növény a gyökerén keresztül felszívja a szennyeződéseket, melyeket ezután ártalmatlan alkotóelemeire bont, és beépíti a gyökerébe, szárába, levelébe vagy kibocsátja a levegőbe. A laboratóriumi kísérletek tanúsága szerint ezek a génmódosított nyárfapalánták képesek eltávolítani a talajvízben levő triklór-etilén 91 százalékát, míg a hagyományos nyárfa ennek csupán 3 százalékát képes kezelésbe venni.

Skorpiómérges káposzta

A káposzta kedvelt tápláléka nemcsak az embernek, de különböző rovaroknak is, melyek ellen a gazdák rovarirtó szerekkel védekeznek. Ezek a mesterséges vegyületek azonban az emberre nézve sem ártalmatlanok. A tudósok azonban úgy vélik, meglelték a megoldást a problémára. A skorpiók DNS-éből eltávolították a méreg termeléséért felelős szakaszt, és ezt kombinálták a káposzta DNS-ével. A káposzta ezáltal skorpiómérget termel, mely elpusztítja a növényt kóstolgató rovarokat. A mérget kódoló szakasz azonban előzőleg szerkezeti módosításon esett át, ennek következtében a termelt toxin az emberre nem veszélyes.

Pókfonalas tej

A pókfonal a természetben található anyagok közül az egyik legerősebb. Egyes számítások szerint egy ceruzavastagságú fonat képes lenne megállítani egy Boeing 747-est repülés közben. Ezek a pozitív tulajdonságok sokoldalú felhasználhatóságot biztosítanak a anyagnak. A Nexia Biotechnologies vállalat 2000-ben jelentette be, hogy megtalálta a módját, hogyan lehet ipari mennyiségben előállítani a pókfonalat. Az általuk kifejlesztett módszer szerint a pókok DNS-éből a háló anyagát kódoló szakaszt kecskék DNS-ébe juttatják úgy, hogy az állatoknak csupán a tejébe kerüljenek a pókfonál fehérjéi. Ezeket a fehérjéket kivonva képesek előállítani azt a szintetikus anyagot, melynek tulajdonságai egyeznek a „háziasszonyok rémálmának" adottságaival.

Tartós paradicsom

A Flavr-Savr paradicsom az első olyan génmódosított élelmiszer, amit emberi fogyasztásra alkalmasnak ítéltek az Amerikai Egyesült Államokban. A paradicsom DNS-ébe olyan gént illesztettek, mely lassítja az érési folyamatot, ezzel akadályozva a rothadásnak és a puhulásnak a kívántnál előbb bekövetkezését. Az FDA ( U.S. Food and Drug Administration) 1994 engedélyezte a zöldség forgalmazását, azonban csupán 1997-ben került a piacokra, mivel az új paradicsom rendkívüli érzékenységéből fakadó szállítási nehézségeket eddigre sikerült megoldani. A korai várakozások ellenére nem lett kuriózum a termékből, mivel az eljárás kezdetén felhasznált és abból termesztett paradicsom a természetes vetélytársaihoz képest enyhe ízzel rendelkezett.

A Banán mint vakcina

Egy új eljárásnak köszönhetően hamarosan vége annak a korszaknak, amikor a gyermekek az oltástól való félelemtől reszketve lépnek az orvosi rendelőbe. A nem is olyan távoli jövőben elég lesz egy falat banán ahhoz, hogy a kívánt vakcina a szervezetbe jusson. A folyamat azzal kezdődik, hogy a banánfacsemetét a vakcinákban is használt legyengített vírussal injekciózzák, aminek genetikai anyagai hamar állandó részévé válnak a növénynek. Ahogy az élőlény fejlődik, a sejtjeiben termelődik a vírus fehérjéje (nem a vírus fertőző része). Amint az ember harap egyet a szóban forgó növényen termett banánból, a vírusfehérjék bekerülnek a szervezetébe, amiket az immunrendszer antitestek segítségével eliminál, ezzel elsajátítva és rögzítve az adott vírus elleni védekezés menetét.

Gyógyszertojást tojó tyúk

Brit tudósok kitenyésztettek egy génmódosított tyúkfajt, melyek tojásában rákos megbetegedések kezelésére alkalmas gyógyhatású anyagok találhatók. A tyúkok DNS-ébe emberi DNS-részek lettek betoldva, aminek következtében a tojás fehérjéjében emberi, továbbá bonyolult, a bőrrák kezelésére használt gyógyszerhez hasonló szerkezetű proteinek találhatók.

Szénraktárak

A géntechnológia segítségével rengeteg növény tehető használhatóbbá. Az ember évente 9 gigatonna szenet juttat a levegőbe, azonban a növények csupán 5 gigatonnát kötnek.

A többi az üvegházhatást erősíti. Ennek érdekében a tudósok olyan génmódosított növényeken dolgoznak, melyeknek segítségével ez a széntöbblet megköthető. Ezek a növények éveken keresztül lennének képesek a megkötött szenet a szerveikben raktározni. Egyes becslések szerint a gyökérzetükben akár évtizedekig is.

Forrás: http://www.hetek.hu/tudosklub/201207/injekcio_helyett_banan

Képek forrása: http://www.mnn.com/green-tech/research-innovations/photos/12-bizarre-examples-of-genetic-engineering/glow-in-the-dark-c

TOP 5