Egy startup cég termőfölddé alakítaná a sivatagot

2025. április 08

A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)

Nehéz kizöldíteni a sivatagot. Vegyük például Kínát vagy Afrika Száhel-övezetét.

Az ott indított „Nagy Zöld Falak” – vagyis a terjeszkedő sivatag megállítására irányuló, faültetéssel járó grandiózus projektek – évtizedeken át tartó erőfeszítést, megszámlálhatatlan facsemetét és dollármilliárdokat igényeltek. Még így is sok kritikus megkérdőjelezi ezeknek a megoldásoknak a fenntarthatóságát, arja a CNN.

hirdetés

Az Egyesült Arab Emírségek (UAE) területének 80%-a sivatag. Mindössze 0,7%-a művelhető föld, élelmiszerének több mint 90%-át importálja. Nem meglepő tehát, hogy ez az olajban gazdag ország termékeny talajnak bizonyult azoknak a cégeknek, amelyek változtatni próbálnak ezen a helyzeten, miközben az Emírségek innovációval igyekszik élelmiszerbiztonságot teremteni.

A HyveGeo nevű startup, amely Cambridge-ben (Anglia) és Abu-Dzabiban működik, úgy véli, megtalálta a módját, hogyan lehet egyszerre kizöldíteni a sivatagot és közben nyereséget termelni.

A cég mezőgazdasági hulladékból és algából állít elő egy termékeny keveréket, amelyet fák ültetéséhez és élelmiszer-termeléshez használnak, ezáltal újraélesztve a sivatagos és más terméketlen területeket. Emellett az algatermesztéssel a légkörből származó, klímaváltozást okozó szén-dioxidot is képesek kivonni.

„A mi modellünk egyszerre több problémát is megoldhat” – magyarázta Dr. Samsurin Welch, a HyveGeo operatív igazgatója és kutatási igazgatója. „Van egy szénprobléma, van egy élelmiszerbiztonsági probléma – és mi két legyet ütünk egy csapásra.”

Szén-dioxid kvóták

A HyveGeo termékének fő összetevője a biochar, vagyis egy széntartalmú, faszénszerű anyag, amelyet szerves anyagok oxigénszegény környezetben történő elégetésével, úgynevezett pirolízis útján állítanak elő.

A HyveGeo a szerves anyagot helyi datolyapálma-ültetvényekről és más mezőgazdasági hulladékból szerzi be, majd azt Abu-Dzabiban, egy kísérleti üzemben dolgozza fel. A cég alapítója, Abdulaziz bin Redha szerint eddig 200 tonna biocharral dolgoztak, és ezzel 800 tonna hulladékot térítettek el a hulladéklerakóktól. Ez a mennyiség azonban eltörpülhet a 2026 közepére tervezett első kereskedelmi üzem kapacitása mellett, amely évi 40 000 tonna biomassza feldolgozására lesz képes.

A HyveGeo szén-dioxid kvótákat árul a biochar termékére alapozva, lehetővé téve ezzel más cégek számára, hogy kompenzálják saját kibocsátásukat. Ha a kereskedelmi termelés elindul, a biocharral a mezőgazdasági szektort célozzák meg: javítják a talaj minőségét, miközben a szenet évszázadokra elraktározzák.

Az anyagnak azonban vannak korlátai. „A biochar önmagában fantasztikus, de ha csak úgy belerakjuk a sivatagi homokba, nem sokat ér. A sivatagi homok az sivatagi homok – többre van szükség” – mondta Welch.

Algával a sivatag ellen

A sivatag kizöldítéséhez a HyveGeo a mikroalgákhoz fordult. Az algák a fotoszintézis révén szén-dioxidot nyelnek el a levegőből, és oxigént bocsátanak ki – ezt már azelőtt is tették, hogy az első szárazföldi növények megjelentek volna.

Mint ismeretes, a mikroalga-termesztés a szénmegkötés céljából az utóbbi években lendületet kapott. A Brilliant Planet nevű cég például azt javasolta, hogy a Szahara peremén, Marokkóban termesszék az algát, majd temessék el. Mások bioüzemanyagként kísérleteznek vele. Egy német dizájner még a luxuskonyhák következő csodájának is az ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag algákat tartja.

A HyveGeo először az algát is biocharrá akarta alakítani, de Redha szerint ez olyan volt, „mintha sáfrányt termesztenénk, majd elégetnénk”. Ehelyett most egy úgynevezett „biorefináló koncepciót” alkalmaznak, amely során bioaktív vegyületeket vonnak ki az algából. Ezek a vegyületek biostimulánsként vagy természetes trágyaként működnek, és hasznos mikrobákkal együtt különféle receptekben keverhetők a biocharhoz, ezzel elősegítve bizonyos növények növekedését. Egy másik, általánosabb recept például erdők vagy legelők létrehozásához használható.

„Gyakorlatilag a talajképződést gyorsítjuk fel – ami normál esetben 5 év lenne, azt mi kevesebb mint egy hónapra rövidítjük le” – mondta bin Redha.

Egészséges talaj létrehozása

Az ENSZ szerint évente legalább 100 millió hektárnyi egészséges talaj pusztul el világszerte. Összehasonlításként: ez az érték 2015 és 2019 között nagyjából kétszerese Grönland méretének.

A HyveGeo a termékét például paradicsomon teszteli. Az ellenőrzött környezethez képest „a növények dúsabbak, nagyobbak” – mondta bin Redha. Hozzátette, hogy a növények magasabb hőmérsékleten virágoztak és termést hoztak, mint amit a paradicsom általában elvisel, és szabadtéren 45 Celsius-fokos hőmérsékleten is növekedtek – mindez arra utal, hogy a termesztő közeg segít a klímastresszel szemben.

A HyveGeo biochar alapú talajmegoldását az Abu Dhabi Food and Agricultural Safety Authority és a Silal Innovation Oasis partnereként tesztelik az UAE területén.

Bin Redha szerint a termékkel olyan alapvető növények is termeszthetők lennének az UAE-ben, mint a tehénborsó, köles, búza, rizs, valamint zöld levelesek, gyümölcsök és zöldségek.

Dr. Marcella Fernandes de Souza, a belga Genti Egyetem utólagos kutatója, algabiotechnológiai szakértő, aki nem kapcsolódik a HyveGeo-hoz, a CNN-nek írt e-mailjében elmondta: „Úgy tűnik, mindent lefednek, hogy művelhetővé tegyék a talajt.”

Hozzátette azonban: „A talajdinamika nagyon összetett, és időbe telik, mire a talaj teljesen regenerálódik és egészségessé válik, így nem tudom, mennyi idő lenne reálisan szükséges a teljes helyreálláshoz.” Emellett a sivatagi területeken történő növénytermesztés öntözési igényeit is megkérdőjelezte.

Felskálázás

Ahhoz, hogy a HyveGeo modellje kereskedelmi szempontból is életképes legyen, elég sok mikroalgát kell termeszteni – ez csak az egyik kihívás a sok közül.

„Nagyon nehéz” – ismerte el bin Redha. „Láttunk olyan startupokat, amelyek jól finanszírozottak voltak és 15 éve működtek, mégis csődbe mentek, amikor a sivatagban próbáltak mikroalgát termeszteni.”

„A lényeg, hogy költséghatékony módon kell nagy léptékben termeszteni – és szerintem nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezt megoldjuk.”

Pozitívum, hogy a HyveGeo működésének helyszíne ideális. Dr. de Souza megjegyezte, hogy az algafarmoknak „nagy területre, jó időjárásra és erős napsugárzásra van szükségük” – ezek mind adottak az UAE-ben.

A HyveGeo idén nyáron jelenti be következő kockázati tőkebevonását, és már partnerségre lépett egy állami céggel a kereskedelmi biochar-feldolgozó üzemének megvalósításához.

Hosszú távon Redha szerint a vállalat világszerte szeretné exportálni a modelljét licencmegállapodások révén, főként olyan térségekbe, ahol sivatag vagy leromlott talaj található. A HyveGeo célja, hogy 2035-ig 10 000 hektárnyi területet regeneráljon, és 1 millió tonna szén-dioxidot távolítson el a légkörből.

„A klíma hosszú távú ügy, és politikamentes” – tette hozzá Welch. „Nagy kihívás előtt állunk, és ha mi is hozzájárulhatunk a megoldáshoz, az fantasztikus dolog.”