A kép csak illusztráció (Forrás: Wikimedia)

Kína gigantikus környezetvédelmi projektje, a „Zöld Nagy Fal” újabb mérföldkövéhez érkezett, miután sikeresen befejezték a 3046 kilométeres zöld övezet kiépítését, mely az ország legnagyobb sivatagát, a Takla-Makán sivatagot hivatott megfékezni.

A projekt során nagy mennyiségben ültettek vörös fűzfákat, saksaul fákat és más fafajokat a Takla-Makán-sivatag déli peremén, Kína északnyugati részén, a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen – jelentette a Xinhua. A növényzet célja egyfajta ökológiai védőfal létrehozása, amely megállítja a sivatagi szelek és homokviharok áramlását. Ezek ugyanis jelentős károkat okoznak a régió mezőgazdaságában.

hirdetés

Ez a kezdeményezés Kína Három-Északi Védőerdő Programjának része, amely hatalmas újraerdősítési projekt a Góbi-sivatag és más száraz területek terjeszkedésének visszaszorítására. A program 1978-ban indult, és várhatóan 2050-re fejeződik be. Ha elkészül, akár 100 milliárd fát is magába foglalhat, ezzel pedig a világ legnagyobb ökológiai mérnöki projektjévé válhat, írja az IFLSCIENCE.

Kína úgynevezett „Zöld Nagy Fala” azonban nem mentes a kritikáktól. A Brit Királyi Földrajzi Társaság szerint néhány tudós kétségbe vonja, hogy a program valóban fenntartható-e.

Egyes kutatók aggodalmukat fejezték ki a fák hosszú távú hatásai miatt olyan területeken, ahol nem őshonosak. Mások arra figyelmeztetnek, hogy monokultúrás fák ültetése negatívan befolyásolhatja a vadon élő állatokat, és sebezhetővé teheti az erdőket a betegségek kitörésével szemben. Ráadásul felmerült az is, hogy ezek a faövek nem hatékonyak a homokviharok csökkentésében.

Mindezek ellenére a kezdeményezés azt mutatja, hogy Kína lépéseket tesz a sivatagosodás ellen, amely az ország területének több mint 27 százalékát érinti, és körülbelül 400 millió ember életére van hatással.

A sivatagosodás a termékeny föld átalakulását jelenti száraz, sivatagi területté, amelyet a természetes tényezők és az emberi tevékenységek, például a fenntarthatatlan mezőgazdaság és az erdőirtás okoznak. Az elmúlt évtizedekben ezt a problémát tovább súlyosbították az éghajlatváltozás hatásai.

Bár Kína az egyik leginkább érintett régió, a sivatagosodás a Föld minden kontinensén problémát jelent. Még Európa sem kivétel, ahol a mérsékelt klíma ellenére is veszély fenyeget. Kutatások szerint Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország, Ciprus, Bulgária és Románia félszáraz részei is sivataggá válhatnak még ebben az évszázadban.

Az ENSZ e hónapban közzétett jelentése a sivatagosodást „globális, létfontosságú veszélyként” jellemezte, kiemelve, hogy 2020-ban a Föld területének 77,6 százaléka szárazabb volt, mint harminc évvel korábban.

„Ha nem teszünk összehangolt erőfeszítéseket, emberek milliárdjai szembesülnek majd az éhség, a kényszerű elvándorlás és a gazdasági hanyatlás jövőképével. Azonban ha innovatív megoldásokat alkalmazunk, és globális összefogást teremtünk, az emberiség képes szembenézni ezzel a kihívással. A kérdés nem az, hogy megvannak-e az eszközeink a válaszhoz – hanem az, hogy megvan-e bennünk az akarat a cselekvéshez” – mondta Nichole Barger, az ENSZ Sivatagosodás Elleni Egyezményének Tudományos-Politikai Bizottságának elnöke.

A Zöld Nagy Fal építéséről videó is megtekinthető, mely jól mutatja a programot, az erdőtelepítést és a részeredményeket, a kapcsolódó anyagok között pedig arról is lehet olvasni, hogy termesztenek búzát a kínaiak a sivatagban.