Tudósok szerint Ádám és Éva valóban létezhettek

2025. február 11

A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)

Ez egy olyan történet, amelyet szinte minden keresztény azonnal felismerne. A Biblia szerint Ádám és Éva voltak az első emberpár a Földön.

A történet szerint porból teremtették őket, és az Édenkertben éltek. Kettejük alakja központi szerepet játszik abban a hitben, hogy minden ember egyetlen ősi pártól származik.

hirdetés

Bár ez elsőre valószínűtlennek tűnhet, egyre több bizonyíték utal arra, hogy a történet egyes elemei igazak lehetnek. Régészek meglepő jeleket találtak arra vonatkozóan, hogy Éden nemcsak egy valós hely volt, hanem akár a civilizáció születésének helyszíne is lehetett.
Hasonlóképpen, a biológusok bebizonyították, hogy minden ma élő ember valóban egy közös ősre vezethető vissza. Ugyanakkor a Biblia és a modern tudomány összehangolása érdekében számos hagyományos elem elvetésére van szükség. Ez azt jelentheti, hogy búcsút kell mondani annak a gondolatnak, hogy Isten teremtette Ádámot és Évát, vagy akár azt is megkérdőjelezhetjük, hogy bibliai őseink egyáltalán Homo sapiens-ek voltak-e, írja a Daily Mail.

Egy valódi Édenkert

A Biblia szerint Ádám és Éva az Édenkertben éltek, amely egy bőséges és termékeny föld volt. Érdekes módon a Biblia viszonylag pontos leírást ad arról, hol található ez a misztikus kert. A Genezis könyve szerint egy folyó halad át Édenen, majd négy ágra szakad: a Pison, a Gihon, a Tigris és az Eufrátesz folyókra.

Ezek közül a Tigris és az Eufrátesz jól ismert folyók, amelyek ma is Irak területén folynak. A Gihon és a Pison azonban sokkal kevésbé ismert, és ha léteznek is, pontos helyük ismeretlen. Ez számos elméletet eredményezett arról, hogy valójában hol is lehetett az Édenkert, a lehetséges helyszínek között szerepel Irán, Mongólia és az amerikai Missouri állam is.

Az egyik legígéretesebb elmélet szerint azonban az Édenkert Mezopotámiában található. A név szó szerint azt jelenti ógörögül, hogy „folyók között”, és a régió a Tigris és az Eufrátesz közé esik, kiterjedve a mai Kelet-Szíria, Északnyugat-Törökország és Irak nagy részére.

Eric Cline professzor, a George Washington Egyetem klasszikus és bibliai régésze szerint ez az elmélet összhangban van mind a szentírási, mind az archeológiai bizonyítékokkal.

„Ez szöveges szempontból is logikus, mivel a bibliai beszámoló szerint a kert 'keleten' feküdt, vagyis Izraeltől keletre, és a Tigris és az Eufrátesz folyó is kapcsolatba hozható vele” – írja „From Eden to Exile” című könyvében.

Ezen kívül ezt a régiót széles körben az első földművelési és állattenyésztési tevékenységek helyszíneként tartják számon, amelyek 10 000–20 000 évvel ezelőtt kezdődtek a neolitikus forradalom idején. A két folyó által szállított tápanyagban gazdag üledék lehetővé tette az első gabonafélék tudatos termesztését és betakarítását. Ez a fejlődés vezetett az első állandó emberi települések kialakulásához, amikor az emberek áttértek a vadászó-gyűjtögető életmódról a földművelésre. Cline professzor hozzáteszi:

„Ez a terület a Kr. e. 4. évezredben az öntözés feltalálásával egyfajta mezőgazdasági paradicsommá is válhatott a helyi lakosság számára.”

Az elméletet tovább erősíti az a tény, hogy a bibliai teremtéstörténet és a térség legősibb mitológiái között feltűnő hasonlóságok figyelhetők meg. Különösen az ősi sumérok – akiket az első emberi civilizációként tartanak számon – egy Enuma Elish nevű mítoszt hagytak ránk, amelynek jelentése: „Amikor magasan...”.
Ez a történet az eget és a Földet egy ősi, kaotikus víztömegből való teremtéssel magyarázza, hasonlóan ahhoz, ahogyan a Genezis könyve írja le a világ keletkezését. Egyes régészek szerint a legvalószínűbb magyarázat erre az, hogy a sumér mítosz idővel átszármazott más népeken, végül elérve az izraelitákat is a Kr. e. 2. századra. Ha ez igaz, akkor teljesen elképzelhető, hogy a bibliai Ádám és Éva története valójában egy ősi civilizáció eredetét meséli el, amely valahol a mai Irán területén zajlott le.

Egy genetikai Ádám és Éva

Meglepő lehet, de a tudósok valóban hisznek abban, hogy minden ma élő ember egyetlen nőtől származik. Az úgynevezett „Mitokondriális Éva” az a közös női ős, akire az összes modern ember genetikai vonala visszavezethető. Ez a közös ős azért létezik, mert bármilyen nagy is egy kezdeti populáció, az a tendencia figyelhető meg, hogy a legtöbb női leszármazási vonal idővel kihal.
Bár Mitokondriális Éva nem az első ember volt, minden más női leszármazási vonal végül megszűnt, és nem tudta továbbörökíteni a mitokondriális DNS-ét – ezt az anyáról gyermekre öröklődő genetikai anyagot.

Hasonlóképpen, ugyanezen logika alapján a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy léteznie kellett egy „Y-kromoszómás Ádámnak” is, akitől minden ma élő ember Y-kromoszómája származik. Mivel a DNS mutációi állandó ütemben halmozódnak, a tudósok ezt a „genetikai órát” használva képesek megbecsülni, hogy mikor élhetett ez a közös ős. 1987-ben genetikusok 147 ember mitokondriális DNS-ét vizsgálták szerte a világról. Az egyes minták közötti eltérések alapján kiszámították, hogy hány mutáció történhetett az utolsó közös ősük óta. A mutációk számának és azok átlagos bekövetkezési ütemének elosztásával arra a következtetésre jutottak, hogy Mitokondriális Éva valószínűleg körülbelül 200 000 évvel ezelőtt élt Afrikában.

Hasonlóképpen, egy 2013-as kutatás során 1 200 szárd származású férfi DNS-ét elemezve arra jutottak, hogy Y-kromoszómás Ádám 180 000–200 000 évvel ezelőtt élhetett. Természetesen egyetlen tudós sem hiszi, hogy az emberek egyetlen emberpár leszármazottai lennének. Ez az Ádám és Éva csupán egyike volt a sok embernek, akik akkoriban a Földön éltek. Két legutóbbi közös ősünk valószínűleg évszázadokkal, sőt akár évezredekkel egymástól eltérő időben élt, és szinte biztos, hogy soha nem találkoztak – nemhogy közös gyermekeik lettek volna. Az ő egyedi státuszuk az emberiség közös őseként kizárólag statisztikai eredmény, és nem egy isteni beavatkozás következménye.

Egy genealógiai történet

Néhány tudós úgy véli, hogy lehetséges a tudomány és a bibliai Ádám és Éva történetének összeegyeztetése. Dr. Joshua Swamidass, a Washingtoni Egyetem biológusa azt állítja, hogy nincs tudományos ok arra, ami kizárná annak lehetőségét, hogy az emberiség egyetlen pártól származzon. Ahogyan a Mitokondriális Éva és az Y-kromoszómás Ádám esete is mutatja, nincs tudományos akadálya annak, hogy az embereknek közös őse legyen, még akkor sem, ha a populáció soha nem csökkent le egyetlen párra.

A Perspectives on Science and Christian Faith című folyóiratban megjelent cikkében Dr. Swamidass így ír:
„Számos egyén külön-külön is minden ma élő ember őse. Minden élő ember ezeknek az univerzális ősöknek a leszármazottja. Ez ugyanígy igaz minden Krisztus után 1-ben élő emberre, vagy azokra, akik az írott történelem kezdetén éltek. Közülük kettő lehetett egy különleges pár, akiket a Szentírás Ádámként és Évaként nevez meg, és akiktől mindannyian származunk.”

Fontos azonban megjegyezni, hogy Dr. Swamidass nem érvel Ádám és Éva létezése mellett, csupán rámutat arra, hogy az evolúcióbiológia jelenlegi ismeretei alapján semmi sem zárja ki egy Ádám és Éva páros létezését.

Ennek ellenére továbbra is problémát jelent az a tény, hogy a Homo sapiens nem az első emberi faj volt a Földön. Ha Ádámot és Évát minden valaha élt ember szó szerinti őseinek kell tekinteni, egyes kutatók még távolabbra tekintenek az időben.

Dr. William Lane Craig, a Houston Christian University filozófusa szerint Ádám és Éva az első igazi emberek voltak. Az olyan kritériumok alapján, mint az elvont gondolkodás képessége, az összetett tervezés, a technológiai újítások és a szimbólumok használata, úgy véli, hogy az első valódi emberek sokkal korábban jelentek meg, mint a Homo sapiens. A First Things című folyóiratban megjelent cikkében Dr. Craig ezt írja:
„Ádám és Éva valószínűleg a Homo sapiens és a neandervölgyi ember utolsó közös őséhez, az úgynevezett Homo heidelbergensishez tartoztak. Ádám valószínűleg valamikor 1 millió és 750 000 évvel ezelőtt élt, ami összhangban van a populációgenetikai bizonyítékokkal.”

Bár ez az állítás elméletileg lehetséges, nem szolgáltat sok közvetlen bizonyítékot. Még ha a Homo heidelbergensis lenne is az első emberi faj, és az emberek valóban egyetlen pártól származnának, semmi sem bizonyítja, hogy ez a pár egyedül élt volna a Földön. Ezen kívül, ha Ádám a Homo heidelbergensis fajhoz tartozott, akkor nem élhetett az Édenkert feltételezett helyszínén, Irakban.
Hasonlóképpen, az a gondolat, hogy Ádám és Éva nem is Homo sapiens voltak, valószínűleg sok konzervatív keresztény gondolkodót felkavar. Továbbá egyes tudósok kritizálták azt az elképzelést, hogy az „emberség” egy bináris tulajdonság lenne, amelynek van egy egyértelmű kezdőpontja. Mindazonáltal figyelemre méltó tény, hogy az emberi evolúció jelenlegi elméletei nem zárják ki teljes mértékben egy eredeti Ádám és Éva pár létezését, legalábbis valamilyen értelemben.