Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Bővebben: Visszajártak a maják elpusztult városukbaMiközben nem győzik cáfolni a maja világvégét a kor szakértői, érdekes felfedezésekről érkeznek hírek Közép-Amerikából. Guatemalában egy családi konyha renoválásakor maja falfestmények bukkantak elő, Belize-ben pedig a maja kultúra kezdeteiről és végéről kerültek elő fontos leletek, feliratok.

Száz nap sem kell már, és december 21-én bekövetkezik a "maja világvége". Idén már többször beszámoltunk róla, hogy mindez csupán egy nagyobb maja naptári ciklus, egy 144 ezer napos úgynevezett baktun végét jelenti, de ettől még a számmisztikában és a világvégében hívők továbbra is foglalkoznak a kérdéssel.

 

Bővebben: Félelmetes tűztornádó pusztított AusztráliábanNem mindennapi látványban lehetett része a filmesként dolgozó Chris Tangleynek, aki testközelből láthatta az ausztrál vadonban pusztító, harminc méter magas tűztornádót. Az Alice Springs környékén látható ritka jelenséget Tangleynek sikerült filmen is megörökítenie.

Mark Wysocki, New York állam vezető klímakutatója szerint a mostani jelenségre használt tűztornádó megnevezés nem igazán pontos.

 

Bővebben: Elözönlenek minket az afrikaiak?2012. augusztus 20. A hét végén Afrikából érkező bevándorlók megtöltötték a dél-olaszországi Lampedusa szigetének táborát, amely tavaly ősz óta nem fogadott ekkora tömeget. Négyszázan érkeztek az észak-afrikai partokról a dél-olaszországi vizekre, két halászhajóval keltek át a tengeren.

 

Bővebben: Rekordvékony a Földet védő óriási jégtükörSoha nem volt még olyan vékony a Jeges-tenger jégtakarója, mint idén nyáron, ezért a klímaszakértők attól félnek, hogy vészesen közeleg az idő, amikor nem lesz jég a térségben. Ha végleg elolvad, nem lesz, ami visszaverje a nap sugarait, és hűtse a Földet.

A klímaváltozás súlyosságára utal, hogy a nyári jégolvadás miatt minden eddiginél vékonyabb lett a jégtakaró a Jeges-tengeren

 

Bővebben: Egyre melegebb és egyre hosszabb hőséghullámok várhatókAz elmúlt két évtizedben egyre melegebbek, és egyre hosszabbak lettek a magyarországi hőséghullámok. Ez a tendencia várhatóan a következő évtizedekben is folytatódik, s az évszázad végére már nem csak nyáron lehetnek a mostanihoz hasonló hőséghullámok – közölték az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársai kedden az MTI megkeresésére.

Bonta Imre, az OMSZ előrejelzési főosztályának vezetője kifejtette: a mostani a negyedik „hőhullám” az idén. Az első június 16-tól 21-ig, a második június 29-től július 11-ig tartott.

 

Bővebben: Növekvő számú klímamenekültA klímaváltozás, a népességnövekedés, valamint az élelem- és vízhiány miatt a következő évtizedben tovább fog növekedni a már most is milliós klímamenekültek száma – adta hírül jelentésében az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).

A most közzétett tanulmány szerint a belső konfliktusok, a klímaváltozás, a népességnövekedés, valamint az élelem- és vízhiány sok esetben egyszerre nehezíti egy ország lakóinak életét, és kényszeríti hazáján belüli vándorlásra vagy új haza keresésére.

 

Bővebben: Hatszáz éve olvad az Antarktisz A legújabb tanulmány szerint jóval azelőtt kezdett felmelegedni az Antarktisz, hogy az ember által okozott klímaváltozás tovább erősítette volna a folyamatot.

- Hatszáz évvel ezelőtt kezdett természetes módon emelkedni az Antarktiszi-félsziget átlaghőmérséklete, jóval azelőtt, hogy az ember által okozott klímaváltozás tovább erősítette volna a folyamatot - állítják szakemberek egy új tanulmányban, amely magyarázatot adhat a terület hatalmas selfjegeinek jelenleg tapasztalható feldarabolódására.

 

Bővebben: Óriás napernyőkkel óvnák a korallzátonyokatSok korallzátony létét olyan súlyosan veszélyezteti a klímaváltozás, hogy sürgősen új módszerek kidolgozására van szükség. Ove Hoegh-Guldberg, a brisbane-i Queenslandi Egyetem tengerkutatója szerint az Ausztrália keleti partjánál kétezer kilométer hosszan elterülő Nagy Korallzátony bizonyos területeit csak az óriási árnyékolók menthetik meg.

Hoegh-Guldberg szerint a napernyők segítségével elkerülhető lehet a korallok kifehéredése és elpusztulása. Az ausztrál szakértő amerikai kollégáival a Nature Climate Change című szaklapban azt írta, hogy számos faj nem képes alkalmazkodni a klímaváltozás sebességéhez.