Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Bővebben: Világítva tisztítja a levegőt a köztéri algalámpa – Zseniális ötlet a klímavédelembenAnnyi szén-dioxidot nyel el egy év alatt, mint egy fa egész élete során - ez a legfőbb érv az algalámpa mellett, amely ideális fényforrás szennyezett levegőjű közterületekre.

Évente egy tonna szén-dioxidot képes elnyelni az az ember méretű algalámpa, amelyet Pierre Calleja francia biokémikus tervezett. A készülék elektromossággá alakítja za mikroalgák által a fotoszintézis során termelt energia egy részét. Az áram a világítótestet táplálja, de amennyiben több fényre van szükség, kiegészítésként a hálózati áramra is ráköthető az eszköz. A prototípust már üzembe állították egy bordeaux-i mélygarázsban.

 

Bővebben: A klímaváltozásnak is ellenáll egy moszatEgyre kevesebb a tengeri tápláléklánc alapját képező növényi plankton, amiről feltehetően az éghajlatváltozás tehet. Német kutatók azonban felfedezték, hogy egyes moszatok hamar képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

Az egysejtű mészmoszatok meszes vázat képeznek, ez pedig egyre nehezebbé válik, mivel a megnövekedett légköri szén-dioxid miatt egyre savasabbak az óceánok. Nemrég azonban erősen elsavasodott vízben is fedeztek fel olyan, az Emiliania huxleyi fajhoz tartozó mészmoszatokat, amelyek rendkívül erős héjat képeztek. Hogy felderítsék ennek okát, a kieli Helmhotz Óceánkutató Központ szakemberei egy éven át vizsgálták az E. huxleyi faj növekedését és mészképzését a mostani, illetve a következő évszázadban várható légköri szén-dioxidszint mellett.

 

Bővebben: Jön a klímaváltozás, tervezzük át az embertA klímaváltozás elleni hagyományos módszerek, mint a kormányok programjai, egyének életmódváltozása, nem hozott eredményt. A radikálisabb tervek, mint a kén pumpálása az atmoszférába, túl kockázatosak. Most egy harmadik távlati lehetőséget talált ki három tudós, hogy az emberiség túlélje a felmelegedés okozta változásokat: saját magunkat változtassuk meg.

 

Bővebben: Sürgősen le kell dönteni a klímakutatók és a fogamzásgátlás utolsó tabuját!NEW YORK (AlertNet) – Egyre sürgetőbb megtalálni a módját, hogyan kapjon kiemelt helyet a klímaváltozás napirendjén a népesedés környezetre gyakorolt hatása és a nők reproduktív egészsége – állították Washingtonban szakértők a héten.

A klímatanácskozások erősen politikai töltésű hadszínterén gyakran robbanásveszélyt jelent a családtervezés és a környezet közt lévő szoros összefüggés emlegetése, következésképp a “népesedés” szó ritkán hallható - állapították meg az előadók a Wilson Center Környezeti Változás és Biztonság Programjának fórumán.

 

Bővebben: Pótolni kell a vizet a Velencei-tóbanHat centivel a szabályozási minimum alá süllyedt a vízszint a Velencei-tóban a szárazság miatt. A csapadékosabb január-március segíthetett volna a 2011-es rekordszárazság után.

A minimális szabályozási szint alá süllyedt a Velencei-tó vízszintje, ezért kedden megkezdi a vízpótlást a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Az intézkedésre azért van szükség, mert a tó vízszintje folyamatosan csökkent a szárazsági rekordot hozó 2011-es év alatt.

 

Bővebben: Visszafordíthatatlanná válhat a globális felmelegedésAusztrál tudósok szerint a Föld közel áll ahhoz, hogy elérje azt a pontot, amely után visszafordíthatatlanná válik a bolygó felmelegedése. Ez azt jelenti, hogy a mostani évtized kritikus jelentőségű lesz az éghajlatváltozás kordában tartásában.

 

Bővebben: A távoli jövőben akár 21 méterrel is emelkedhet a globális tengerszint – A lakosság 70 %-a kihalhat Még akkor is, ha sikerül a globális hőmérséklet-emelkedés mértékét két Celsius-fokra korlátozni, ahogy azt célul tűzte ki az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) - figyelmeztetnek a szakemberek.

A Geology című folyóiratban közölt tanulmány szerzői kő- és talajmintákat vontak alapos elemzés alá Virginia amerikai államban, a csendes-óceáni Eniwetok Atoll területén és Új-Zélandon. A Rutgers Egyetem föld- és bolygótudományi professzoraként dolgozó Kenneth G. Miller által vezetett kutatócsoport a 2,7-3,2 millió évvel ezelőtti, késő pliocén korszakot vizsgálta. Ekkor volt utoljára olyan szintű a légköri szén-dioxid-koncentráció, mint most, az atmoszférikus hőmérséklet pedig két Celsius-fokkal haladta meg a jelenlegit.