Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Bővebben: Peking műholdakkal figyelné az erdősítést - Megbuknak a csalók?Pekingben műholdakkal készülnek az erdősítésre folyósított pénzek felhasználásának ellenőrzésére, mivel az országban elharapóztak a visszaélések. A kínai média beszámolója szerint olyanok is akadtak, akik a támogatás elnyeréséért zöldre festettek egy hegyoldalt.

Az öt műholddal az erdők gondozását is nyomon követnék, de mint Teng Naj-ping, a fővárosi erdészeti hivatal vezetője hangsúlyozta egy szakmai konferencián, a modern technikától elsősorban azt várják, hogy nyomra vezessék a hatóságokat. Így ugyanis nyomon követhető lenne, hol sikkasztják el az erdősítésekre vagy az erdők karbantartására folyósított pénzeket.

 

Bővebben: Az Afrikai szavanna erdősség lehet már 2100-raEgy új tanulmány szerint, amelyet a Frankfurti Goethe Intézet tett közzé, az Afrikai füves szavannák burjánzó erdővé válhatnak a növekvő szén-dioxid szint hatására 2100-ra. Ezek az eredmények mindig eszünkbe juttatják, milyen keveset is tudunk a bolygó ökoszisztémájáról és bizonyos paraméterek megváltoztatásának globális hatásáról.

A tanulmány szerint az Afrikának most jelentős részét uraló füves ökoszisztéma drasztikusan meg fog változni a szén-dioxid szint emelkedésére. Ez annak köszönhető, hogy az ott lévő növényfajok máshogy reagálnak a változásra.

 

Bővebben: Most épp nem pusztítjuk olyan mohón a FöldetA környezetvédők ujjongtak 2008-ban, amikor mindenki a lakáshitelek tömeges bedőlése, az autógyárak összeomlása, a fogyasztás visszaesése miatt rettegett. Ha ugyanis a gazdasági növekedés megáll, akkor többnyire csökken a környezetszennyezés is. A helyzet viszont nem ilyen egyértelmű, a bolygó erőforrásainak pusztítása összességében nem lassult. A megoldás az lehetne, ha végre sikerülne úgy produkálni gazdasági növekedést, hogy az ne járjon a környezet terhelésével.

A gazdaság és a fogyasztás visszaesésének "nem véget vetni kellene, hanem ünnepelni. Itt az ideje, hogy kihasználjuk a lehetőséget, és a világot fenntartható pályára kalibráljuk át" - lelkendeztek egy amerikai környezetvédő csoport elemzői a gazdasági válság miatt. Sok környezetvédő vélte úgy a pénzügyi válság elején, hogy ha a korábbi féktelen pazarlásra, azaz fogyasztásra épülő rendszer véget ér, az nem baj, hanem kifejezetten üdvös.

 

Bővebben: Nyílik az északnyugati átjáróGyorsan húzódott visssza idén a jég július közepe és augusztus eleje között a Parry-csatornán, amely az északnyugati átjáró része. A képeket a NASA Terra műholdjának Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer (MODIS) nevű műszere készítette. A fotókon jól látható, hogy az elmúlt két hétben milyen jelentős változások történtek.

Az első kép 2012. július 17-I állapotában mutatja a Parry-csatornát, ekkor még jég borította. A második kép ugyanerről a területről készült augusztus harmadikán. Ekkor még van némi jég a Victoria és a Melville szigeteken, de már a nyílt víz dominál.

 

Bővebben: Mintha a végítélet jönne: vérvörössé vált a víz - fotó!Vérvörössé vált egy tó vize Franciaországban. A horrorfilmbe illő látványra azonban teljesen hétköznapi és természetes anyag a magyarázat.

A dél-franciaországi Camaruge-tó rendkívüli színére a magyarázat a szakemberek szerint a víz rendkívül magas sókoncentrációjában rejlik - írja a The Sun brit hírportál.

A bizarr látványról egy arra járó turista, az 51 éves Sam Dobson készített fotókat. Abszolút lebilincselő a panoráma már messziről, de a partra érve még jobban lecövekel tőle az ember - idézte szavait a portál.

 

Bővebben: A smaragdfa mentheti meg a magyar települést az elsivatagosodástólA Kínában honos császárfa hibridje, a smaragdfa telepítésében látják a homokhátsági települések a kitörés lehetőségét – mondta Visnyei Miklós zsanai polgármester és Steier József, a SUNWO Stratégiai Energia Technológiákat Fejlesztő és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek a Bács-Kiskun megyei Zsanán kedden, sajtótájékoztatón.

Visnyei Miklós hangsúlyozta: a Homokhátságot az elsivatagosodás veszélye fenyegeti, ugyanakkor munkalehetőség és jövőkép híján az itteni települések fokozatosan elnéptelenednek.

 

Bővebben: Pusztul az Alpok flórájaEgy tanulmány kimutatta, hogy Alpokban az endémikus / csak kis területeken élő/ növényfajták vannak a legjobban kitéve a felmelegedés káros hatásainak. A globális felmelegedésnek a növény- és állatvilágra gyakorolt negatív hatása egy ideje jól ismert.

A növények migrálni próbálnak hogy túléljék. A hegyekben feljebb törekednek, de csak egy bizonyos pontig tudnak, mert a befogadó területek egyre kisebbek, a fajták közötti verseny pedig egyre nagyobb lesz. (Aiolus News)

 

Bővebben: Megvan, mi juttatja a szén-dioxidot az óceánok mélyéreBrit és ausztrál kutatók szerint a szél, az örvények és az áramlatok juttatják a mélybe a szén-dioxidot a Déli-óceánban, ahol hosszú ideig megreked. A folyamatot azonban veszélyeztetheti az általános felmelegedés – tették hozzá a kutatók a Nature Geoscience című brit tudományos folyóiratban vasárnap megjelent tanulmányukban. A Földön az emberi tevékenységek révén keletkezett szén-dioxid mintegy egynegyedét nyeli el az óceán, ennek 40 százalékát pedig az Antarktiszt övező Déli-óceán.

A tengerben ezerméteres mélységben a szén-dioxid akár több százezer évig is tárolódhat, de azt a jelenséget, amely révén ilyen mélybe lejut, miután feloldódott a felszínen, a tudósok eddig nem ismerték.