Város / Közlekedés
A fáktól dúsabb legelőn gyorsabban fejlődik az állat, és kevesebb ideje van a metánkibocsátásra.
A szarvasmarhák, mint ismert, a klímaváltozás szempontjából komoly tényezők. Egy állat 70–120 kilogramm metánt bocsát ki évente, a metán pedig a szén-dioxidnál sokszor erősebb üvegházhatást okozó gáz.
hirdetés
A probléma egyik lehetséges megoldása a marhahús fogyasztásának csökkentése. A valóságban azonban évtizedek óta töretlenül növekszik a marhahús iránti kereslet: jelenleg évi 72 millió tonnát termelnek belőle.
A probléma megoldásában érdekelt egyik fő termelő Brazília, amely a globális export mintegy húsz százalékát állítja elő. A Brazil Mezőgazdasági Kutatóközpont (Embrapa) egyik találmánya a karbonsemlegesmarha-bizonyítvány, amelyet 2020-ban indítottak el.
Őserdőből legelő
A marhák nem csak metán révén rombolják a környezetet.
A világ üzleti célú erdőirtásainak harmada Brazíliában történik, a terület nagy részét marhalegelőként hasznosítják. Világszerte évi 2,11 millió hektár erdőt vágnak ki és hasznosítanak szarvasmarha-tenyésztés céljára.
A brazil kutatók adatai szerint az ilyen területek hasznosítására a leghatékonyabb eljárás, ha hektáronként 250-350 eukaliptuszfát ültetnek a legelőre. Így nemcsak 25 köbméter fát tudnak termelni hektáronként, de a fű is dúsabb és tápanyagban gazdagabb lesz, amitől a szarvasmarhák gyorsabban növekszenek, így fajlagosan kevesebb időt töltenek metánkibocsátással.
Ezzel a regeneratív mezőgazdasági módszerrel a marhatartás termelékenysége harminc százalékkal nőhet. Az ilyen eljárások iránti érdeklődés folyamatosan nőtt az elmúlt évtizedben, amiben a termelőket kevésbé mozgató környezeti hatások mellett például az erdők kivágását korlátozó törvények is közrejátszanak.
(BBC)
Forrás - Kép: Szarvasmarhák Sao Paulo államban, Brazíliában – 2020 azért őket is visszavetette - Bloomberg / Getty Images Hungary
TOP 5
EU társadalom és jog
Város / Közlekedés
