Skip to main content

elsivatagosodás Magyarország Dr. Rakonczai János 

A Szegedi Tudományegyetem geográfus kutatói korszerű térinformatikai módszerekkel vizsgálják a Kárpát-medence szárazodásának okait, társadalmi és gazdasági következményeit. Kutatásaik rámutatnak, hogy az éghajlatváltozás hatásainak előrejelzése, következményeinek kivédése csak komplex földrajzi elemzésekkel lehet eredményes.

1994. június 17-én fogadták el az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményét, azóta minden évben ezen a napon világméretű kampány hívja fel a figyelmet a nemzetközi összefogás szükségességére, a szárazság hatásaira. A sivatagok vészjósló mértékben növekednek, világszinten egyre nagyobb a szárazság.

hirdetés

AZ SZTE KUTATÓI SZERINT EURÓPÁBAN, AZON BELÜL PEDIG MAGYARORSZÁGON ÖSSZETETTEBB A KÉP. 

A sivatagosodás a Föld kontinenseinek zömén megfigyelhető, a kivétel Európa és az Antarktisz. A folyamat részben összefügg a globális klímaváltozással, de sok helyen a társadalmi hatások erősítik fel igazán. 

MAGYARORSZÁGON NINCS „ELSIVATAGOSODÁS”. 

A sivatagok fő kritériuma a sokévi átlagban tapasztalt 200 mm-nél kevesebb csapadék. 

MAGYARORSZÁGON AZ ÉVES TERÜLETI ÁTLAG A TÖBB MINT SZÁZÉVES MÉRÉSI ADATOK ALAPJÁN EGYSZER SEM VOLT 400 MM-NÉL KEVESEBB, ÉS HITELESÍTETT MÉRÉSI HELYEN EGY ÉVBEN SOHA NEM MÉRTEK 200 MM-NÉL KEVESEBB CSAPADÉKOT

– ismertette Dr. Rakonczai János, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének professzora.

A 20. század csapadék adatai alapján sokáig tendenciájában megfigyelhető csökkenést tapasztaltak, így ezt a folyamatot szárazodásnak nevezik. 120 év adatai alapján csökkenő a csapadékmennyiség, ha azonban az utóbbi ötven évet vizsgáljuk, ezzel ellentétes tendenciát látunk. Ennek oka az a húszéves szárazabb időszak, amely az 1970-es évek közepén kezdődött, és amely alatt szinte csak átlag alatti csapadék hullott. Ez az időszak okozta a Duna–Tisza közi hátságon, és a Nyírségbena talajvízszint jelentős süllyedését – utóbbi kevésbé közismert.

A Duna–Tisza közén végbemenő szárazodásért egyszerre felelős az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás. Az, hogy melyik tényező milyen súllyal vesz részt ebben a folyamatban, jelenleg még nem teljesen tisztázott. E terület szárazodásának kézzelfogható jele az aszályok gyakoriságának növekedése. Az aszálykárok különösképpen a homoktalajokkal jellemezhető tájakon szembetűnőek. A homokhátság területén ugyanis a csapadék szinte azonnal elszivárog, és nem lesz felvehető a növények számára. Nem csoda, hogy Magyarország területén belül e tájakon változott a leginkább a területhasználat. A térség szárazodásának kiemelkedő szerepe van abban, hogy az 1990-es évek óta szántóterületeken gazdálkodók felhagytak a műveléssel. A parlagterületek növekedése, valamint a legeltető állattartás visszaszorulásának szemmel látható következményei vannak a Duna–Tisza közének tájain. A selyemkóró az amerikai kontinensről a XVIII. században Európába behurcolt növényfaj. Az 1970-es években még botanikai ritkaságnak számított az előfordulása. Manapság viszont a homokhátság térségében utazva hatalmas selyemkóró-mezőkkel találkozhatunk.

Ez az inváziós növény mára a Duna–Tisza közi tájkép meghatározó elemévé vált. 

Ha a jövőben nemcsak botanikus kertekben szeretnénk találkozni a Kiskunság különleges növényvilágával, hanem szeretnénk, hogy az érintett tájak botanikai szemétdombbá váljanak, akkor tennünk kell valamit a folyamat ellen” 

– világított rá egy már most is jelentkező, komoly környezeti problémára Dr. Szilassi Péter, a biológiai invázió földrajzi hátterét vizsgáló, ökológusokból és geográfusokból álló kutatócsoport vezetője, az SZTE oktatója.

Dr. Barta Károly, SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense szerint az aszály előrejelzésének megbízható lehetőségeit is a talajnedvességben kell keresnünk. Míg az időjárás-előrejelzés maximum 10-12 napra tud érdemi információkat szolgáltatni, addig a talajtakaró őrzi az elmúlt időszak, akár több hónap „csapadéklenyomatát” is. Ez természetesen nemcsak egy múltbeli információ, hanem a meteorológiai előrejelzés mellett a legfontosabb indikátora a jövőbeli aszálynak: egy csonttá száradt áprilisi talajon – még átlagos csapadékviszonyokat feltételezve is – nagy eséllyel komoly aszály fog jelentkezni, míg egy közel telített talajon – még átlagosnál szárazabb időjárás esetén is – jóval nagyobb a növényzet túlélési esélye az aszállyal szemben. Ráadásul a talajnedvesség monitorozásával a különböző talajtípusok között is differenciálni lehet a várható aszály súlyosságát illetően.

A Tanszék több projektben éveken át működtetett olyan meteorológiai mérőállomásokat, amelyek a klasszikus meteorológiai paraméterek mellett hat különböző mélységben mértek talajnedvességet is.

A szárazodás hatásai elleni védekezés első lépése a biológiai invázió terjedési gócpontjainak azonosítása, térképezése és – mivel nagyon gyors folyamatról van szó – a selyemkóró és más inváziós fajok megjelenésének időben folyamatos monitorozása. A Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai, Természeti és Környezetföldrajzi Tanszékének, valamint Ökológia Tanszékének munkatársai olyan internetes webtérképet alakítottak ki, amely folyamatosan frissíthető, naprakész térbeli adatokat szolgáltat a természetvédelmi szakemberek és a lakosság számára. 

AZ UTÓBBI ÉVTIZEDEKBEN DRASZTIKUS, JÓRÉSZT A SZÁRAZODÁSSAL MAGYARÁZHATÓ KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK MENTEK VÉGBE A HOMOKHÁTSÁG VÍZHÁZTARTÁSÁBAN, NÖVÉNYZETÉBEN, TALAJAIBAN ÉS TÁJHASZNÁLATÁBAN. 

Az SZTE kutatói egy 

 foglalták össze az éghajlatváltozás számunkra is érzékelhető hatásait. A szakemberek szerint az öntözés sem jelent átfogó, gazdaságos megoldást. Viszont a mezőgazdasági művelés módozatai jelentősen befolyásolják a folyamatokat.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: Jesse Zheng fotója a Pexels oldaláról

TOP 5