A közép-ázsiai hegyek gleccserei négyszer gyorsabban olvadnak a világátlagnál, és ez Üzbegisztántól Nyugat-Kínáig veszélyezteti a létfontosságú folyókat - írja az MTI. A potsdami GFZ kutatóintézet kutatása arra figyelmeztet, hogy a 2050-es évekre a megmaradt jég fele eltűnhet, a régiót vízhiány fenyegeti.

Az egymással szomszédos országok erre adott válaszai, megoldásai katonai konfliktusokhoz vezethetnek.

A Tien-san, Közép-Ázsia legnagyobb, 2500 kilométeres hegyláncolata Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Üzbegisztánt és Kína egyes részeit látja el vízzel. Mivel itt egyes időszakokban egyáltalán nem hullik csapadék, a területek nagyban függnek a hegyekből érkező vizektől - közölték hétfőn a kutatóintézet munkatársai.

hirdetés

A Daniel Farinotti, a svájci WSL központ kutatója által vezetett nemzetközi szakértői csoport először a gleccserek kialakulását rekonstruálta a Tien-san hegységben. „Ehhez műholdas méréseket és glaciológiai modelleket kombináltunk, így a Tien-san minden egyes gleccserének fejlődését végigkövethettük” - mondta el Farinotti.

A gleccserek évente mintegy öt gigatonna jeget veszítenek, ez a vízmennyiség Svájc éves vízfelhasználásának a hatszorosa

- közölték a szakértők a Nature Geoscience című szaklapban. A jégtömeg térfogata az elmúlt ötven évben több mint egynegyedével csökkent, a gleccserek felszíne pedig csaknem háromezer négyzetkilométerrel.

A gleccserek eltűnése az 1970-es és 1980-as évek között a háromszorosára gyorsult. A tanulmány szerint ennek legfőbb oka a hőmérséklet emelkedése, különösen a nyári időszakban. A gleccserek évtizedeken át tárolják a vizet, a téli csapadékot nyáron olvadékvízként adják le.

Közép-Ázsiában ez azért kiemelten fontos, mert a téli hónapok nagyon szárazak, a hegyek pedig nagyon magasak. A gleccserek itt ezért elsősorban nyáron kapják a legtöbb csapadékot, a hőmérséklet emelkedése azonban fokozza az olvadást és csökkenti a gleccser vastagodásának lehetőségét. Mindezek a gleccserek eltűnéséhez vezethetnek - fejtette ki Farinotti.

Iszlam Karimov üzbég elnök 2012-ben kijelentette, hogy a közép-ázsiai vízkészlet feletti viták katonai konfliktussal fenyegetnek. Kirgizisztánnak a vízenergiához van szüksége a vízre, míg Üzbegisztán a vizet tárolni akarja, hogy a nyári időszakban a farmerek, például a gyapottermelők rendelkezésére bocsássa.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó anyagaink:

MÉG KÉT GENERÁCIÓNAK VAN ÉLET A FÖLDÖN

2030-RA AZ EMBERISÉG LEHÚZHATJA A ROLÓT

MÉG A HARMADIK VILÁGHÁBORÚ SEM HASZNÁLNA

EURÓPA DEMOGRÁFIAI LEJTŐN, AVAGY MILYEN KAPCSOLATBAN VAN A NÉPESEDÉS ÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS?

MIKÉNT LEHET ALKALMAZKODNI A HŐHULLÁMHOZ ÉS AZ ÁRVIZEKHEZ?

Forrás

A képen Tien-san látható, forrás: utazom.com