Skip to main content

 

Hány ember él a Földön? Mit jelent a demográfiai átmenet kifejezés? Milyen kapcsolatban van a népesedés és a fenntartható fejlődés? Ezen témákról kérdeztük a Kiegyenlített Jövő című, fenntartható fejlődésről szóló nemzetközi konferencián megtartott előadása után Paul Demenyt, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjaként Amerikában élő közgazdász-demográfus kutatót.

– Mikor költözött Amerikába?

– 1957-ben. A budapesti Közgazdasági Egyetemen 1955-ben szereztem diplomát. Utána egy ideig a Központi Statisztikai Hivatalban dolgoztam Thirring Lajos kiváló felügyelete alatt mint demográfiai kutató. De aztán ’57-ben egy szép napon Amerikában kötöttem ki, ahol a Princetoni Egyetemen szereztem közgazdasági doktorátust 1961-ben. Ott maradtam Princetonban mint tanársegéd és néhány évig a Princetoni Egyetemen tanítottam. Aztán meghívtak a Michigani Egyetemre, ahol hamarosan professzori rangra emelkedtem. Később megszállt a kalandvágy: volt egy lehetőség, hogy intézetet alapítsak Honoluluban, Hawaiion, úgyhogy elmentem oda, szintén mint közgazdasági egyetemi professzor.

hirdetés

Az East-West Population Institute (Kelet-Nyugat Népesedési Intézet) sikeres volt. Végül mégis visszacsalogattak a keleti partra. New York-ban a J. D. Rockefeller által alapított prominens kutató magánintézet, a Population Council alelnöke lettem. Az ottani tevékenységem 38 évig tartott. Egy évvel ezelőtt, miután betöltöttem a nyolcvanadik életévemet, pro forma visszavonultam, de azért folytatom szakmai tevékenységemet. Például a European Association for Population Studies (A Népességi Tanulmányok Európai Egyesülete) júniusi budapesti konferenciáján tartottam egy előadást. Feleségemmel, Boga Mariannával előre megvolt szeptember 17-re a visszautunk New Yorkba szóló repülőjegye, de kaptam egy meghívást az „A Balanced Future” konferenciára. Azt gondoltam, hogy valószínűleg ez lesz életem egyetlen alkalma, hogy a magyar Parlament épületében egy pódiumról szóljak néhány szót. Elfogadtam a meghívást, és ez vezetett a mai naphoz. Azzal bíztak meg, hogy beszéljek a fenntartható fejlődésről, Európa népesedési problémáinak szemszögéből.

– Milyen kapcsolatban van a fenntarthatóság a népesedéssel?

– Persze nagyon közeli kapcsolatban van, de amint ezt az előadásomban mondtam: sajnálatos módon a két kívánalom – az egyik a népesedési folyamatokra való figyelem, a másik a környezeti változásokra való figyelem – nagyon gyakran nincs összekötve, pedig a két terület összetartozik. Mindkét témáról tartanak konferenciákat, de sokszor alig-alig van közöttük témáról témára való utalás. A fenntartható fejlődés kérdéskörét gyakran teljesen leszűkítik a környezeti problémák minőségének elemzésére. Itt az egyik központi kérdés, ami a legtöbb figyelmet igényli, a légszennyezés, az atmoszférának a szén-dioxiddal való (emberi tevékenység által okozott) növekvő telítettsége. Ez utóbbi azzal a potenciállal rendelkezik, hogy az éghajlatban hosszabb távon gyökeres változást idézhet elő. Mindez nagyon fontos, de ugyanakkor ahhoz, hogy kellemes természeti környezetünk legyen, kell olyan népesség is, amely ezt élvezni tudja. Ezen is kell, hogy legyen hangsúly. Különösen áll ez Európára. Kontinensünk egy demográfiai lejtőn csúszik lefelé. Ha a termékenység nem fordítható vissza legalább az egyszerű reprodukció szintje felé, ez a csúszás a következő évtizedekben kiszámíthatóan fel fog gyorsulni, és drámai elöregedést és népességcsökkenést fog előidézni. Így amikor azt mondjuk, hogy minket érdekel a fenntarthatóság, ennek nemcsak a természeti környezet fenntarthatóságát kellene magába foglalja, hanem a népesség fenntarthatóságát is.

A cikk itt folytatódik

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Szerző: Bajomi Bálint

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás

TOP 5