Tudósok figyelmeztetnek: egy kontinens szétszakadása gyorsabb, mint hittük

Az éghajlatváltozás nemcsak az időjárást formálja át, hanem magát a Föld kérgét is. Egy friss kutatás szerint Kelet-Afrikában az elmúlt több ezer év során bekövetkezett kiszáradás felgyorsította a kontinens szétszakadását. A tudósok úgy találták, hogy a Kelet-afrikai-hasadékvölgy törésvonalai ma gyorsabban mozognak, mint korábban, és ennek egyik kulcsa a víz eltűnése. 

A Scientific Reports folyóiratban novemberben megjelent tanulmány szerint a törések felgyorsultak azután, hogy a térség nagy tavaiban jelentősen lecsökkent a vízszint. A jelenség rávilágít arra, hogy az éghajlat és a lemeztektonika között kétirányú kapcsolat áll fenn, írja az LIVESCIENCE.

„Általában fordítva gondolunk erre: a hegyek kialakulnak, és az megváltoztatja a helyi klímát. De ez fordítva is működhet” – mondta Christopher Scholz, a kutatás vezetője, a Columbia Egyetem emeritus professzora.

A kiszáradó tavak nyomában

A kutatók Kenyában, a Turkana-tónál dolgoztak, amely 250 kilométer hosszú, 30 kilométer széles, és helyenként 120 méter mély. Ez azonban eltörpül ahhoz képest, milyen volt több mint 5000 évvel ezelőtt, amikor a tó akár 150 méterrel is mélyebb lehetett.

Ez az időszak az úgynevezett Afrikai Nedves Periódus volt, amikor Afrika jelentős része jóval csapadékosabb volt a mainál. Kelet-Afrikában ez az időszak körülbelül 9600 éve kezdődött, és 5300 évvel ezelőtt ért véget. Azóta szárazabb viszonyok uralkodnak.

A kutatók a tófenék üledékeit vizsgálták, hogy rekonstruálják a múltbeli vízszinteket és az üledékáramlásokat. Eközben számos apró törésvonalat és ősi földrengések nyomait fedezték fel az üledékben.

Afrika alatt egy hatalmas kőzetlemez húzódik, amely Kelet-Afrikában lassan kettéválik. A tudósok szerint egyszer a kontinens két részre szakad, és közöttük óceán alakulhat ki. A térség mély, keskeny tavai, köztük a Turkana-tó és a Malawi-tó, ennek a hasadásnak az eredményei.

A kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy a tavak vízszintjének változása maga is hatással lehet-e erre a folyamata. A víz súlya számít a tektonikában. Amikor például egy gleccser visszahúzódik, az alatta lévő földkéreg „felpattan”, ezt nevezik izosztatikus visszarugózásnak. A nagy víztömegek hasonló módon nyomják a kérget, és befolyásolhatják a földrengések és törések működését.

Gyorsuló repedések és aktív vulkánok

A kutatás kimutatta, hogy az Afrikai Nedves Periódus vége után a Turkana-tó környéki törések gyorsabban kezdtek mozogni. Átlagosan évente 0,17 milliméterrel nőtt a mozgás mértéke. Összességében Afrika körülbelül évi 6,35 milliméteres ütemben szakad szét.

Számítógépes szimulációk alapján a gyorsulásnak két fő oka van. Az egyik, hogy a kevesebb víz kisebb terhet jelent a földkéreg számára, így a törések szabadabban mozdulhatnak el, mintha egy satut lazítanánk két fa között. A másik ok közvetettebb. A Turkana-tó déli részén található egy vulkán aktív magmakamrával. A víz eltűnése csökkenti a nyomást a köpenyben, ami fokozza az olvadást. Ez az olvadék a magmakamrába áramlik, felfújja azt, és növeli a közeli törésvonalak aktivitását.

„Ebben az időszakban fokozott törésképződést látunk, így valószínűleg gyakoribbak az erőteljes földrengések, mint 8000 évvel ezelőtt” – mondta Scholz.

A kutatók jelenleg a Malawi-tónál dolgoznak egy új projekten, ahol 1,4 millió évre visszamenőleg vizsgálják a vízszintváltozásokat, hogy pontosabb képet kapjanak arról, miként befolyásolja az éghajlat a kontinensek szétszakadását.

„Az ezekben a tavakban bekövetkező hatalmas vízmennyiség-változások kulcsfontosságú részei ennek a történetnek” – hangsúlyozta Scholz.

Kapcsolódó anyagok:

Jóval gyorsabban szakad szét az egyik kontinens, mint eddig gondolták

A nyitókép csak illusztráció, forrás: By Hansueli Krapf - Own work: Hansueli Krapf (User Simisa (talk · contribs)), CC BY-SA 3.0, wikimedia