A kép csak illusztráció (Forrás: ChatGPT)
A világ vezető klímakutatói szerint elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol már nem lehet tovább halogatni a döntéseket. Több mint 50, a Föld fagyott területeit – a sarkvidékeket, gleccsereket és örökké fagyott talajokat – vizsgáló szakember közös üzenete világos: „Nem lehet alkudozni a jég olvadáspontjáról.”
A legfrissebb State of the Cryosphere jelentés szerint a klímamodellek évek óta piros riasztást jeleznek, de a politikai döntéshozók még mindig nem hajlandók követni a tudományos eredményeket, írja phys.org.
A jég rohamos fogyása visszafordíthatatlan következményekkel fenyeget
A jelentés egyetlen évre vonatkozó becslése szerint Grönland és az Antarktisz jégtakarója mintegy 370 milliárd tonnával lett könnyebb, a világ 270 ezer gleccsere pedig további 270 milliárd tonna jeget veszített. Sok hegyi gleccser teljesen eltűnik, miközben emberek milliárdjai függnek azok olvadékvízétől mezőgazdasági, ipari vagy energiatermelési célokra.
2025 februárjában a globális tengeri jég kiterjedése új negatív rekordot ért el a 47 éves műholdas megfigyelési sorozatban. Ezzel párhuzamosan az örökké fagyott altalaj – a permafroszt – tovább bomlik, miközben évente annyi üvegházhatású gáz szabadul fel ott, mint a világ nyolcadik legnagyobb kibocsátó országának teljes emissziója.
A tengerszint-emelkedés gyorsul: az ütem harminc év alatt évi 4,5 milliméterre duplázódott, és ha a trend fennmarad, a század végén évente 1 centiméteres emelkedést okozhat. Ennek következménye, hogy szigetállamok és part menti régiók lakhatatlanná válnak, vagy teljes lakosságot kell áttelepíteni.
Az infrastruktúra sem menekül: csak az északi permafroszt olvadásából eredő károk költsége 2050-ig elérheti a 137 milliárd fontot (182 milliárd dollár), ha az emissziók tovább nőnek.
A tudomány szerint 1,5°C az egyetlen járható út – a politika mégis hátrál
A 2015-ös párizsi klímaegyezmény 195 aláírója vállalta, hogy a globális felmelegedést jóval 2°C alatt tartja, és törekszik 1,5°C elérésére. Ezt a célt a legjobb elérhető tudományos bizonyítékokra kellene alapozni – vagyis az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) megállapításaira.
2025 júliusában a Nemzetközi Bíróság megerősítette, hogy az 1,5°C jogilag kötelező érvényű cél, vagyis az országok nem tárgyalhatják lejjebb.
Ennek ellenére a 2025 novemberében Brazíliában megtartott COP30 konferencián egyes – főként fosszilis energiát exportáló – országok megpróbálták gyengíteni az IPCC szerepét. A végső szövegből törölték azt a megjegyzést, hogy Szlovéniában és Venezuelában már eltűntek a gleccserek, valamint felpuhították az „irreverzibilis változásokra” vonatkozó figyelmeztetéseket.
A tudósok szerint ez politikailag motivált homályosítás. Miközben a Mutirão döntés a záródokumentumban megerősíti az 1,5°C szükségességét, a legfontosabb kifejezés – „fosszilis tüzelőanyagok” – egyszer sem szerepel. A jelenlegi pályán haladva a fosszilis források 2,6°C-os felmelegedést okoznak 2100-ra.
A végső szöveg először említi a „hőmérsékleti túllövést”, vagyis hogy az emberiség ideiglenesen 1,5°C fölé kerülhet, majd visszatérhet alá. A kutatók szerint azonban már ez is túl sok: félő, hogy a gleccserek fele eltűnik, és több méteres tengerszint-emelkedés következik be.
Időablak: 15 év alatt még visszafordítható lenne
Egy friss tanulmány némi reményt hagy: ha az emissziókat azonnal és radikálisan csökkentjük, a felmelegedés 2040 körül 1,7°C-on tetőzhet, majd visszaeshet 1,5°C-ra, később 1,2°C-ra.
Ez azonban minden eddiginél gyorsabb kibocsátáscsökkentést igényel. A tudósok szerint a „gleccser tempó” most már szó szerint gyorsabb a diplomáciánál. A következmények pedig világosak: ha az emberiség tovább ignorálja a figyelmeztetéseket, az árvíz, az élelmiszer-ellátási zavarok és a gazdasági káosz lesz az alapforgatókönyv.
A tudomány egyértelmű. A veszély még inkább az.
Kapcsolódó anyagok:
A gazdag országok elvesztették lelkesedésüket a klímaválság elleni küzdelemben
|
Ahogy közeledik a COP30 klímacsúcs, a világ vezetői sorra jelentik be új vállalásaikat |
|---|
A nyitókép csak illusztráció, forrás: ChatGPT




