A Föld következő jégkorszaka várhatóan körülbelül 11 000 év múlva kezdődik, hacsak az ember okozta globális felmelegedés nem zavarja meg a természetes ciklusokat.

Ez derül ki egy csütörtökön a Science folyóiratban megjelent új tanulmányból, amely azt vizsgálta, hogyan váltottak ki a Föld Nap körüli pályájában bekövetkező apró elmozdulások hatalmas éghajlati változásokat a múltban, írja a France24.

hirdetés

A kutatócsoport egymillió éves klímaadatokat elemzett, különös tekintettel az északi félteke szárazföldi jégtakaróira és a mélytengeri hőmérsékletekre. Ezután az adatokat összevetették a Föld pályaelemeiben megfigyelhető apró, de ciklikusan ismétlődő változásokkal.

„Sok éven át a paleoklimatológiai kutatások központi kérdése volt, hogy a Föld Nap körüli pályájában bekövetkező apró változások miként vezetnek nagy átalakulásokhoz a jégkorszakok és az interglaciális időszakok között” – mondta Stephen Barker, a Cardiffi Egyetem professzora és a tanulmány vezető szerzője az AFP-nek.

Váltakozó periódusok

A Föld hosszú ideje váltakozik jégkorszakok és melegebb, interglaciális periódusok között. Az utolsó eljegesedés körülbelül 11 700 évvel ezelőtt ért véget, ezzel kezdődött a holocén korszak, amelynek viszonylagos klímastabilitása lehetővé tette az emberi társadalmak számára a nomád vadászó-gyűjtögető életmódról a letelepedett mezőgazdaságra való áttérést.

A tudósok régóta tudják, hogy a Föld pályája és a jégkorszakok között kapcsolat van. Azonban a múltbeli éghajlatváltozások pontos datálásának nehézségei miatt eddig nem tudták egyértelműen meghatározni, hogy a Föld pályájának mely jellemzői indítják el vagy zárják le ezeket a glaciális ciklusokat.

Barker szerint a kulcsfontosságú áttörés abból fakadt, hogy a kutatócsoport az ősi klímaadatok „alakját” elemezte – vagyis a görbéket, amelyek azt mutatják, hogyan emelkedtek és süllyedtek a hőmérsékletek az idő múlásával –, nem csupán azt, hogy mikor következtek be a jégkorszakváltások.

Ez a megközelítés lehetővé tette a kutatók számára, hogy meghatározzák, miként befolyásolja a jégkorszakok ciklusait az elmúlt 900 000 év során a Föld három fő pályaeleme: a tengelyferdeség, az ingadozás (precesszió) és a Nap körüli pálya excentricitása.

Ipari forradalom és klímaváltozás

Barker szerint az ipari forradalom nélkül – feltételezve, hogy fosszilis tüzelőanyagokat soha nem égettek volna el – „egy jégkorszak bekövetkezésére számíthatnánk a következő 11 000 évben, amely 66 000 év múlva érne véget.”

A kutatás társszerzője, Lorraine Lisiecki, a Kaliforniai Egyetem (Santa Barbara) professzora hangsúlyozta a tanulmány jelentőségét: „Megerősíti, hogy az éghajlatváltozás természetes ciklusai, amelyeket évezredek során megfigyelünk a Földön, nagyrészt kiszámíthatók, és nem véletlenszerűek vagy kaotikusak.”

Barker azonban határozottan óva intett attól, hogy a kutatási eredményeket úgy értelmezzék, mintha az ember okozta klímaváltozás kedvező lenne.

A szén-dioxid-szint az ipari forradalom óta csaknem megduplázódott, és ha a kibocsátás tovább növekszik, „akkor körülbelül 8000 év múlva az Antarktisz elolvadna, ami körülbelül 70 méteres tengerszint-emelkedést eredményezne” – figyelmeztetett Barker. - „A gleccserek helyett víz alatt leszel” – tette hozzá.

A kutatócsoport a jövőben szeretné tovább bővíteni eredményeit, és megvizsgálni az ember okozta klímaváltozás hosszú távú hatásait, valamint azt, hogyan alakíthatja át a bolygó természetes éghajlati ciklusait.