„Az irányíthatatlanná váló jégveszteség gyors és katasztrofális tengerszint-emelkedést okozhat az életünkben” – figyelmeztetnek tudósok a nemrég kiadott közleményükben.
Több száz tudós gyűlt össze egy „vészhelyzeti csúcstalálkozóra” Ausztráliában, hogy megvitassák az Antarktisz jövőjét. Közzétett közleményükben egyértelmű figyelmeztetést fogalmaztak meg: az Antarktisz olvadásának és a globális, katasztrofális tengerszint-emelkedésnek a megakadályozása érdekében sürgős intézkedésekre van szükség, írja az IFLSCIENCE.
A Déli-óceán és az Antarktisz jelentőségét – mint az óceáni szén-dioxid-elnyelés és a bolygó klímaszabályozás fő pilléreit – eddig gyakran természetes adottságnak tekintettük. Azonban a globális felmelegedés által kiváltott változások a térségben drámai méreteket öltöttek. A legfrissebb kutatások rekordalacsony tengeri jégszinteket, szélsőséges, akár 40°C-os (72°F) átlaghőmérséklet-emelkedést okozó hőhullámokat és a kritikus jégselfek körüli instabilitás jelentős növekedését mutatták ki. A szárazföldi és tengeri ökoszisztémák átalakulása csak tovább hangsúlyozza e régió gyors és példátlan változásait – figyelmeztetnek a kutatók.
„Az irányíthatatlan jégveszteség következtében az életünk során is bekövetkezhet a gyors és katasztrofális tengerszint-emelkedés. Az azonban még mindig kérdéses, hogy már átléptük-e ebben az értelemben a visszafordíthatatlan fordulópontokat” – áll a közleményben.
Az idei 2024-es Ausztrál Antarktiszi Kutatási Konferenciát a múlt héten tartották a Tasmaniai Egyetemen, Hobartban. Az eseményen közel 500 sarkkutató vett részt, akiknek mintegy kétharmada pályakezdő tudós, ami a jövő generációinak elkötelezettségét is jelzi.
Az eseményt szervező Australian Antarctic Program Partnership (AAPP) rámutatott, hogy az elmúlt 30 évben a globális tengerszint emelkedése elérte a 10,5 centimétert (több mint 4 hüvelyk). Ezt jelentős mértékben az Antarktiszon tapasztalható jégolvadás okozza, amely elsősorban a klímaváltozás következménye. A déli kontinens jelenleg óránként mintegy 17 millió tonna jeget veszít – ez egy hatalmas, 260 méteres (853 láb) élekkel rendelkező jégkockának felel meg.
Az olvadás üteme ráadásul egyre gyorsabb. Műholdfelvételek alapján az Antarktisz jelenleg több mint hatszor gyorsabban veszít jeget, mint három évtizeddel ezelőtt. Még a korábban stabilnak tartott Kelet-Antarktisz is a szélsőséges változások jeleit mutatja, például intenzív hőhullámok és hatalmas olvadási események formájában.
Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább növekszik, az AAPP szerint Ausztrália part menti városai 2100-ra akár 80 centiméteres (31 hüvelykes) tengerszint-emelkedéssel is szembesülhetnek, ami pusztító hatású lehet.
Az alkalmazkodás érdekében tett intézkedések enyhíthetik ugyan a problémát, de hosszú távon csak a mélyreható, gyors és tartós kibocsátáscsökkentés akadályozhatja meg a fenyegető katasztrófát.
„Társadalmainknak haladéktalanul ki kell tűzniük és el kell érniük azokat a célokat, amelyekkel a szén-dioxid-görbét gyorsan 'meghajlíthatjuk'. Ha nem sikerül évről évre és tonnáról tonnára csökkenteni a kibocsátást, akkor a jelenlegi és jövő generációkat még súlyosabb tengerszint-emelkedésre ítéljük” – hangsúlyozták a kutatók.
„Minden egyes fok törtrésze számít.”
Kapcsolódó anyagok:
Jóval súlyosabb lehet a tengerszint emelkedése, mint eddig gondolták
Jóval hamarabb eltűnhet a jég az Északi-sarkról, mint eddig gondolták
A nyitókép csak illusztráció, forrás: ChatGPT