Hétköznapi tárgyak és ipari termékek kopásából, bomlásából származó mikroméretű - öt milliméternél kisebb átmérőjű - műanyagszemcséket tartalmaz a kagylók szervezete az Északi-sarkvidék Európához tartozó szárazföldi területeitől egészen Kínáig.
Már a sarkköri vizekben is gondot okoz a műanyagszennyezés
A Norvég Vízkutatási Intézet (NIVA) tanulmánya szerint a norvég partok mentén megvizsgált kagylók közül az északi-sarkköri vizekben élő állatok szervezetében mutatták ki a legtöbb műanyaghulladékot.
A NIVA kutatója, Amy Lusher magyarázata szerint az Európa és az Egyesült Államok körüli vizekbe kerülő műanyaghulladékot az óceáni áramlatok és a szelek szállítják el északra, a Jeges-tengerbe. Korábbi vizsgálatok már a
Kína, Chile, Kanada, Nagy-Britannia és Belgium körüli vizekben is kimutatták a mikroműanyagok jelenlétét.
A norvég partok mentén átlagosan 1,8, míg az arktiszi vizekben 4,3 darab mikroműanyag-szemcsét tartalmaztak a megvizsgált puhatestűek.
Intő jel a kagylók műanyag fertőzöttsége
Kínai kutatók 2016-ban megállapították, hogy a kagylók "a mikroműanyag-szennyezés jelzőanyagai lehetnek" az egész világon, mivel a tengerfenéken élnek, ahol a műanyaghulladékok jelentős része felhalmozódik és - halakkal ellentétben - ők egy helyben maradnak.
Egyelőre nem tisztázott, hogy a mikroműanyagok pontosan milyen hatással vannak a tengeri élővilágra vagy az emberi szervezetre, de a kutatók úgy sejtik, jelentős mennyiségű kagylót kellene elfogyasztani ahhoz, hogy kockázatot jelentsenek az egészségre.
A kagylók szennyezettsége figyelmeztető jel, hogy csökkentenünk kell az óceánba kerülő műanyaghulladék mennyiségét" - húzta alá Richard Thompson, az angliai Plymouthi Egyetem professzora.
Évente nyolcmillió tonna műanyag kerül a világóceánba
A közelmúltban csaknem 200 nemzet írta alá azt az ENSZ-határozatot, amely a műanyaghulladéktól védelmezi a világ tengereit. Becslések szerint évente nyolcmillió tonna műanyaghulladék - leginkább palackok, bevásárlószatyrok, élelmiszercsomagolás - kerül a világóceánba.
Thompson kutatásából kiderült, hogy a tengerfenéken felhalmozódó, szélsőségesen nagy mennyiségű műanyaghulladék ártalmas lehet például az ott élő tengeri gyűrűsférgekre, amelyek szöveteiben felhalmozódik.
A műanyagrészecskék többsége azonban egyszerűen csak áthalad az élőlények szervezetén, a kagylókén éppúgy, mint az emberekén.
A kutatók arra is szeretnének fényt deríteni, hogy a mikroműanyagok jelenléte vajon gyöngytermelésre sarkallja-e a kagylókat vagy az osztrigákat.
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat!
Kapcsolódó anyagok:
200 ORSZÁG FOGOTT ÖSSZE AZ ÓCEÁNOKBA KERÜLŐ MŰANYAG HULLADÉKOK ELLEN
MŰANYAGRÉSZECSKÉKKEL SZENNYEZETT A CSAPVÍZ SZERTE A VILÁGBAN
TÖBB MINT KILENCMILLIÁRD TONNA MŰANYAG KELETKEZETT 1950 ÓTA
2050-RE TÖBB MŰANYAG LESZ AZ ÓCEÁNBAN, MINT HAL
EGY CSENDES-ÓCEÁNI SZIGET A LEGSZENNYEZETTEBB A VILÁGON
ÓCEÁNI HULLADÉKBÓL KÉSZÍTIK A JÖVŐ ÉPÍTŐANYAGÁT
ANNYI A SZEMÉT, HOGY MÁR SZIGETET ÉPÍTENEK BELŐLE AZ INDIAI-ÓCEÁNON
ÖT ÁZSIAI ORSZÁG TERMELI AZ ÓCEÁNI HULLADÉK NAGYJÁT
TÍZ ÉV ALATT KITAKARÍTHATÓK AZ ÓCEÁNOK?