Évente több mint 10 millió tonna műanyag hulladék landol az óceánokba, ennek 60 százaléka öt ázsiai országból kerül a vizekbe.
Mindezért Kína, Indonézia, a Fülöp-szigetek, Thaiföld és Vietnám felelős. Az amerikai székhelyű Ocean Conservancy környezetvédelmi szervezet és a McKinsey üzleti tanácsadóközpont közös tanulmánya rámutatott arra, hogy nem is a nyugati, hamarabb iparosodott országok azok, amelyek a legtöbb műanyag hulladékot juttatják a tengerekbe, hanem az ázsiai térség államai.
Ennek hátterében az áll, hogy ezen országok erőteljes gazdasági növekedése egyenesen arányos a szemét mennyiségének növekedésével, hiszen egyre több anyagot használnak csomagolásra és gyártásra, de nincsenek felkészülve a hulladékfeldolgozásra, és hulladékgazdálkodás sem erősségük.
A szemetet nem a nálunk megszokott módon, szemétlerakókba gyűjtik, hanem jobb híján a tengerbe szórják.
Kína itt is első
A legnagyobb szennyező Kína, az ország minden évben 1,3-3,5 millió tonna műanyagot juttat az óceánba. Kínát követi Indonézia, a Fülöp-szigetek és Vietnám.
Ha a hulladékgazdálkodás terén nem történik modernizáció, akkor a tanulmány szerzői szerint Ázsia helyzete nem kecsegtet sok jóval. A kutatók és elemzők úgy vélik, hogy a tengerekbe juttatott műanyaghulladék aránya a 60 százalékról
80 százalékra is emelkedhet 2025-re.
Az óceánokba jutó hulladék nagyobb része szárazföldi eredetű, körülbelül 20 százalékuk kerül hajókról és olajfúró tornyokból a tengerbe.
A leggyakoribb az üveg, a PET palack és műanyag poharak, evőeszközök, az alumíniumdoboz, a pelenka és a kupakok, de a tengerbe engedett műanyagyártási melléktermékek is nagy mennyiségben jelen vannak.
A tanulmány szerzői szerint az lenne a megoldás, ha kiépítenének egy komplex hulladékgyűjtési és -feldolgozási rendszert, hulladéklerakókba kerülne a lakossági és az ipari hulladék, bezárnák az illegális szemétlerakókat és újrahasznosítanák, amit csak lehetséges.
Egy tinédzser megvalósuló álma megmentheti az óceánokat
2013-ban bejárta a sajtót az a hír, hogy egy akkor 19 éves holland fiú, Boyan Slat feltalált egy olyan szerkezetet, amely a tengeráramlattal mozgó műanyagokat összegyűjti.
Ezzel a módszerrel környezetkímélő és gazdaságos módon lehetne megtisztítani az óceánokat.
A fiú mára támogatókat talált, és kezdetét is vette az Ocean Cleanup óceántisztító projekt,
amelytől azt várják, hogy 5 év alatt megtisztíthatja az óceánokat a szeméttől. Az így begyűjtött, zömében műanyaghulladékot a szárazföldön újrahasznosítják. A laboratóriumi körülmények között már tesztelt szerkezet pilot programja idén indul a Japánhoz közeli Tsushima sziget partjainál, ahol 2 kilométer hosszan húzódik majd a gyűjtővonal, és várhatóan csak itt évente 31 ezer köbméter szemet sikerülhet összegyűjteni.
A legnagyobb szemétsziget több magyarországnyi méretű
A kontinensektől távol több olyan óriás szemétsziget is található, amelyek több országnyi méretűvé nőttek a tengeráramlatok által összesodort szemétből. A legismertebb a Hawaii és Kalifornia között mozgó Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget, amelynek méretét 700 ezer és 15 millió négyzetkilométer közöttire becsülik, azaz nagyobb is lehet, mint Ausztrália.
A műanyag nemcsak tartós akadályt alkot a tengeren (hiszen a műanyag 400-500 év alatt bomlik csak le), de kioldódva a sós vízben károsítja az élővilágot, és ezáltal az embereket is, hiszen a tengerből kifogott és elfogyasztott halak, tengeri állatok szervezete szennyezett. További probléma, hogy a műanyag zacskókat lenyelik a nagyobb halak, teknősök, tengeri emlősök, vagy beleakadva mozgásképtelenné válnak,
a kisebb műanyag részecskéket, kupakokat lenyelve elpusztulnak.
A holland Ocean Cleanup projekt egyik távlati célja, hogy segítsen felszámolni ezt a hatalmas szigetet, becsléseik szerint ehhez 10 évre lenne szükségük.
Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó cikkeink:
TÍZ ÉV ALATT KITAKARÍTHATÓK AZ ÓCEÁNOK?
ELTŰNNEK AZ ÓCEÁNI SZEMÉTSZIGETEK. VAGY MÉGSEM?
Nyitókép: A világtengerbe évente több mint 10 millió tonna műanyaghulladék kerül, Forrás: Zak Noyle/Foundation for Deep Ecology
TOP 5
