Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

auto.jpegSokat jársz autóval? Tervezel autóvásárlást a közeljövőben? És mit gondolsz, ha jobbra fordul a gazdasági környezet, vajon akkor veszel autót, és használod majd jó sokat? Lehet, hogy egyik-másik kérdésre igent mondanánk (vagy legalábbis szeretnénk), de a világban egyre többen válaszolnak egyértelmű nemmel. Az autózás már soha nem lesz olyan, mint a válság előtt, de jól van ez így, annál is inkább, mert befektetési és technológiai szempontból is érdekes következményekkel kell szembenéznünk. Az autó már nem cél, hanem csak egy eszköz. Intsünk búcsút a 20. század ósdi pöfögő kerekes dobozainak.

A technológia átformál mindent

Múlt héten már a második államban kapott engedélyt a Google két éve még teljesen sci-finek tűnő projektje, Nevada után Kaliforniában is mászkálhat az utakon a Google autonóm, azaz vezetői beavatkozás nélkül közlekedő járműve, azzal a kikötéssel, hogy a vezetőülésben jogosítvánnyal rendelkező sofőrnek kell ülnie, hogy szükség esetén átvegye az irányítást.

(A Google autójáról a Dotkomon: A Google a jövőben turkál)

Idevágó történet, hogy tavasszal Volvo járművek részvételével sikeresen teszteltek Spanyolországban egy automatizált autókonvojt irányító technológiát. Ennél a konvoj tagjai a felvezető kamiont vezetői beavatkozás nélkül követték az autópályán. Az elképzelés szerint az autópályákon ilyen csapatokban haladhatnának az autók, míg a kisebb közutakon a sofőr maga irányíthatja a járművet a "hagyományos" módon.

Az automatizált forgalom biztonságosabb, hatékonyabb, dinamikusabb és környezetkímélőbb, de még fontosabb, hogy mindkét sztori ugyanabba az irányba mutat: ha az autó és az autóvezetés már nem hozza lázba a felhasználókat, akkor meg kell oldani, hogy minél kevesebbet kelljen ténylegesen vezetniük.

Márpedig az autózáshoz, autóbirtokláshoz, vezetéshez fűződő viszonyunk visszafordíthatatlanul meg fog változni az előttünk álló években, hatalmas kihívás elé állítva az iparág szereplőit, és még nagyobb lehetőségeket nyitva az innováció előtt.

Ráült a béka az autógyártókra

17 éve nem volt ilyen gyenge esztendeje az európai autógyártóknak, mint 2012-ben, ami nem is olyan meglepő, hiszen a válság minden aspektusa közvetlenül és rendkívül negatívan érinti az autók iránti keresletet, mind a vásárlás, mind a használatot tekintve. Recesszió, magas üzemanyagárak, magas munkanélküliség, gyenge fogyasztás, döcögő hitelezés, minden összejött, amiből szinte egyenesen következik, hogy a fejlett országok között még mindig legendásan autófüggő USA-ban évek óta nem nő az autóhasználat (az egy év alatt megtett mérföldek számát tekintve 2004-es szinten mozog).

VehicleMilesRollingJuly2012.jpeg

Forrás: Calculated Risk

Az átmeneti válságnál ugyanakkor lényegesen mélyebb változások zajlanak, amit nagyon szépen szemléltet az Economist múlt heti elemzése (kiváló anyag, tényleg érdemes betűről betűre elolvasni). Az alapvető trend nagyon egyszerű: az egy főre eső éves kilométerek számában, az egész országban megtett összkilométert és az utazások számát tekintve is alapvetően stagnáló-csökkenő trend jellemzi legkésőbb 2004 óta a fejlett világ legtöbb országát. A trend egyértelmű, a háttérben ugyanakkor szociológiai, gazdasági, technológiai és kulturális tényezők bámulatos összhatása áll.

Az internet megöli az autózást (is)

A fejlett világban a nyugdíjasok nagy többsége már úgy élte le az életét, hogy az autózás a mindennapok természetes velejárója volt, az idős korosztályban a legmagasabb a jogosítvánnyal bírók részaránya. A piac tehát telítetté vált.

Az autópiacra belépő új fogyasztók ezentúl már csak helyettesíteni fogják a korábbi fogyasztókat, nem növelni a piacot. Már ha egyáltalán belépnek, mert az is látszik, hogy a fiatalok egyre később szereznek jogosítványt, vagy talán egyáltalán nem is foglalkoznak vele. Az idős sofőrök és a késői jogosítványszerzők pedig drasztikusan kevesebbet vezetnek.

Slice-1.jpg
Két nagyon beszédes ábra az Economist cikkéből

A megnövekedett üzembentartási költségek is nyilvánvalóan szerepet játszanak, de legalább ilyen fontos az e-kereskedelem előretörése is: nincs nagybevásárlás, nem kell bevásárló autó sem. Az internet révén a kapcsolattartáshoz sem kell utazni, így egyre inkább a hosszabb távú (például repülős) utazásokat részesítjük előnyben, rövid távon pedig az alternatív megoldások, például a tömegközlekedés győznek.

Ezek a trendek persze elsősorban a városokban érvényesek, de azt is tudjuk, hogy a városi lakosság részaránya folyamatosan nő globálisan, és ezen belül is ismét erősödik a városközpont súlya, részben épp az agglomerációkat lehetővé tévő autók és a kikerülhetetlen dugók miatt.

Azt is érdemes kiemelni, hogy rendkívül lassú átalakulásról van szó, évtizedekről beszélünk, és az utak valószínűleg akkor sem fognak elnéptelenedni. A legnagyobb feltörekvő piacokon ráadásul egyelőre jellemzően ellentétes trendeket, a fejlett világ elmúlt 50 évének felgyorsított változatát látjuk. Ebből fakadóan persze a problémák is hangsúlyosabban és gyorsabban fognak ott előállni.

Mivel elképesztően összetett folyamatokról van szó, a következmények is nagyon szerteágazók, kezdve a környezetvédelmi előnyöktől a kieső adóbevételek miatt gondban lévő kormányokon át az egyre több hellyel gazdálkodó önkormányzatokig és az üzleti modelljüket alapjaiban átgondolni kénytelen autógyártókig. 

Óriási biznisz van az autóipar és az autóhasználat átalakításában.

Epilógus

Végezetül pedig érdemes megnézni a Bogotáról szóló rövid dokumentumfilmet, mire képes a tudatos városfejlesztés, ami nem az autókat, hanem az embereket állítja középpontba.

{flvremote}http://www.vimeo.com/37143020{/flvremote}

Forrás: http://dotkom.blog.hu/2012/10/01/vege_az_autok_mindenhatosaganak