Eddig lassult, de most gyorsulni kezdett a Föld forgása

Összefogott a bolygó magja és a globális felmelegedés. 

Az emberiség történelme úgy alakult, hogy egy nap 24 órából, vagyis 86 400 másodpercből áll, és ebben minimális változatosság volt tapasztalható. Sok évtizeddel ezelőtt, az atomórák megjelenését követően milliszekundum pontossággal tudták mérni, és kiderült, hogy a napok hossza sokkal változatosabb, mint korábban gondoltuk.

Amióta atomórával mérték, a Föld forgása folyamatosan lassult, tavaly óta azonban gyorsulni kezdett.

Szuperforgás

A jelenség egyik magyarázata a Dél-kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatóinak felfedezése, hogy a bolygó magja a felszíntől eltérő sebességgel forog és oszcillál. A mag oszcillációja hatéves periódusokban változik, az egyikben gyorsabban forog a felszínnél, a másikban lassabban. A mi nézőpontunkból emiatt úgy tűnik, hogy egyszer az egyik irányba forog, azután a másikba.

A legutóbbi megfigyeléseink szerint a mag kicsit lassabban forgott 1969 és 1971 között, és a másik irányba mozgott 1971-től 1974-ig. A napok hossza is ennek megfelelően nőtt vagy rövidült. A két dolog egybeesése miatt az oszcilláció a legvalószínűbb magyarázat

– magyarázta John E. Vidale, az UCLA geofizikusa.

A Föld magja egy Plútónál valamivel nagyobb, 2440 kilométer átmérőjű izzó vasgolyó, amely folyamatosan mozog a talpunk alatt. A Novaja Zemlján a 70-es években, a további kísérleti atomrobbantások idején végzett mérések, és az 1996-os adatok mind más eredményre jutottak a mag forgásának sebességével és irányával kapcsolatban. A bolygó belseje tehát nem statikus és nem is egyszerű, de ez még nem magyaráz meg mindent.

Az élet nem habos torta

A Föld gyorsabban forog, mint az elmúlt évszázad során valaha. Tavaly július 19-e volt az eddig mért legrövidebb nap – 1,4602 milliszekundummal rövidebb volt az átlagnál.

Különböző környezeti jelenségek is hatással lehetnek a Föld forgására, mint a Hold, a hótakaró, vagy a hegységek eróziója. A tudósokban az is felötlött, hogy a globális felmelegedésnek is lehet ilyen következménye, ha például a hegyek hótakarója elolvad.

Ha ez így folytatódik, a távközléssel és számítástechnikával foglalkozók feje főhet, hiszen nagyon sok modern technika épül a valós időre. Egy negatív szökőmásodperc bevezetése helyett valószínűleg jobb, ha a világ óráit az atomórákhoz igazítják 

(Phys.org, ScienceAlert) 

Forrás- A nyitókép csak illusztráció, forrás: PIRO4D képe a Pixabay -en.