A b Centauri bolygójának felfedezése rendkívül izgalmas, hiszen alapvetően változtatja meg a nagy tömegű csillagokról mint bolygógazdákról kialakított képünket"
– magyarázza Markus Janson, a stockholmi egyetem csillagásza, a Naturemagazin online felületén ma megjelent tanulmány vezető szerzője.
A körülbelül 325 fényév távolságban lévő, a Centaurus csillagkép irányában megfigyelhető b Centauri (egyik katalógusjele HIP 71865) kettőscsillag komponenseinek össztömege legalább hatszorosa a Napénak, ezzel messze a legnagyobb tömegű rendszer, amely körül bolygót detektáltak, eddig ugyanis a Napét legfeljebb háromszorosan meghaladó tömegű csillagok körül azonosítottak planétákat.
A legnagyobb tömegű csillagok nagyon forrók is egyben, ezalól ez a rendszer sem kivétel:
A B SZÍNKÉPTÍPUSÚ FŐKOMPONENS HŐMÉRSÉKLETE A NAPÉNAK TÖBB MINT HÁROMSZOROSA.
A nagy hőmérséklet miatt sugárzásának túlnyomó része az ultraibolya és a röntgentartományba esik.
Az ilyen típusú csillagok nagy tömege és intenzív sugárzása jelentős hatást gyakorol a környezetükben található gázra, ennek pedig a bolygókeletkezés ellen kellene hatnia. Minél forróbb a csillag, annál nagyobb energiájú sugárzást bocsát ki, ami gyorsabban párologtatja el a környező anyagot. „Általánosan elfogadott nézet, hogy a B színképtípusú csillagok környezete nagyon veszélyes, romboló hatású, így mindenki azt gondolta, hogy nagy bolygók csak rendkívül nehezen alakulhatnak ki körülöttük" – mondja Janson.
AZ ÚJ FELFEDEZÉS AZONBAN AZT JELZI, HOGY BOLYGÓK VALÓJÁBAN ILYEN RENDKÍVÜL BARÁTSÁGTALAN KÖRNYEZETBEN IS LÉTREJÖHETNEK.
„A b Centauri kísérője idegen világ egy olyan környezetben, amely teljesen különbözik attól, amit itt a Földön, de akár a Naprendszerben is tapasztalhatunk" – magyarázza a tanulmány társszerzője, a stockholmi egyetem PhD-hallgatója, Gayathri Viswanath. „Szélsőségesen intenzív sugárzás által dominált goromba környezet, ahol minden, a csillagok, a bolygó és a távolságok is sokkal, de sokkal nagyobbak."
Valóban, a b Centauri (AB)b vagy b Centauri b jelöléssel ellátott új bolygó jellemzői is szélsőségesek.
TÖMEGE A JUPITERÉNEK TÍZSZERESE, EZZEL AZ EDDIG TALÁLT EXOBOLYGÓK KÖZÖTT AZ EGYIK LEGNAGYOBB TÖMEGŰ.
Ráadásul a valaha megfigyelt egyik legnagyobb méretű pályán kering, csillagait a Nap és a Jupiter közötti távolságot százszorosan meghaladó messzeségben járja körül. A központi csillagpártól mért nagy távolság lehet a kulcsa a túlélésének is.
Az eredmények meghatározó mértékben az ESO chilei VLT távcsőegyüttesén működő kifinomult SPHERE (Spectro-Polarimetric High-contrast Exoplanet Research) műszernek köszönhetők. A SPHERE már korábban is sikeresen fényképezett le bolygókat más csillagok körül, például hozzá fűződik az első felvétel egy Naphoz hasonló csillag körül keringő bolygópárról.
Valójában azonban nem a SPHERE volt ez első műszer, amely képet rögzített a bolygóról. A vizsgálat részeként a csoport átnézte a b Centauri rendszeréről készült korábbi észleléseket is, és felfedezte, hogy
A BOLYGÓT MÁR TÖBB MINT HÚSZ ÉVVEL EZELŐTT IS LEFÉNYKÉPEZTÉK AZ ESO 3,6 MÉTERES TÁVCSÖVÉVEL, DE AKKOR MÉG NEM ISMERTÉK FEL, HOGY BOLYGÓRÓL VAN SZÓ.
A tervek szerint az évtized vége felé munkába álló ESO Rendkívül Nagy Távcső (ELT), illetve a VLT fejlesztései lehetővé teszik majd, hogy a csillagászok sokkal többet tudjanak meg a bolygó kialakulásáról és tulajdonságairól.
Most még teljes rejtély, ezért érdekfeszítő feladat lesz kitalálni, hogy miként alakulhatott ki"
– tekint előre Janson.
