Magyarország támogatja, hogy 2014-2020 között a vidékfejlesztésre fordítható források 25 százalékát környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedésekre kelljen felhasználni.

Magyarország üdvözlendőnek tartja az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) keretében a 2014-től kezdődő időszakra a vidékfejlesztésre vonatkozóan javasolt társfinanszírozási arányokat, mert azok a jelenleginél magasabb uniós finanszírozással teszik lehetővé a kevésbé fejlett régiók, a fiatal gazdák, a közösségi beruházások, az együttműködés és a helyi közösségek fejlesztésére szolgáló programok (LEADER) támogatását.

Egyebek között ezt az álláspontot fejtette ki Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára az uniós tagországok mezőgazdasági minisztereinek hétfői luxembourgi találkozóján.

A ülés egyik napirendi pontjának keretében a miniszterek a készülő KAP-reform témakörén belül a vidékfejlesztésre vonatkozó rendelettervezetet vitatták meg. A dán elnökség előzetesen feltett kérdései alapján a tagállamok képviselői a társfinanszírozásról, illetve a vidékfejlesztésre fordítható támogatások "zöldítéséről" fejtették ki álláspontjukat.

A magyar delegáció tájékoztatása szerint Czerván György az utóbbival kapcsolatban az ülésen azt jelezte: Magyarország elvben támogatni tudja, hogy a 2014-2020 közötti időszakban a vidékfejlesztésre fordítható források 25 százalékát környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedésekre kelljen felhasználni, hiszen hazánk már a jelenlegi időszakban is ilyen célra használja fel a támogatások közel negyedét.

A luxemburgi tanácsülésen az EU soros elnöklője, Dánia bemutatta a KAP-reform jogszabályainak állásáról szóló jelentését. A magyar értékelés szerint a legkomolyabb előrelépést a közvetlen támogatások zöldítése tekintetében sikerült elérni: várhatóan a tagállamok és a termelők számára egyaránt rugalmas szabályozás fog kialakulni az eredeti bizottsági javaslat keretein belül. A tagországok mindazonáltal még ebben a kérdésben is messze vannak a közös állásponttól.

A vidékfejlesztésre, a közös piac szervezésére és a horizontális rendeletre vonatkozó további előterjesztésekben a dán elnökség a fontosabb politikai kérdések beazonosítására törekedett. Az említett témák megoldása a ciprusi elnökségre marad, akárcsak az Európai Parlamenttel való egyeztetések megkezdése. A miniszterek elfogadták a 2012-15-ig tartó időszakra vonatkozó állatjóléti stratégiáról, illetve az állatok szállítás alatti védelméről szóló közös következtetéseket. Ezekben kiemelik az állatjóléti intézkedések tudományos alapra helyezésének fontosságát, míg az állatszállítások esetében további állatjóléti útmutatók kidolgozására szólítják fel az Európai Bizottságot.

A találkozón az Európai Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre hatályba lép a sertések védelméről szóló irányelv. Az előzetes adatok alapján 9 tagállam nem tudja teljesíteni a vemhes kocák csoportos tartására előírt uniós követelményeket 2013. január 1-jén, ellenük kötelezettségszegési eljárást indít majd a bizottság.
Czerván György jelezte, hogy a magyar sertéstartó telepek több mint 90 százaléka már most is megfelel az új állatjóléti előírásoknak, így Magyarország számára semmiféle gondot nem okoz majd a jövő évi teljes körű átállás.

Foglalkoztak a miniszterek az antimikrobiális rezisztencia (a gyógyszereknek ellenálló baktériumok) hatásait tárgyaló közös uniós állásfoglalás-tervezettel. A dokumentum rendkívül sürgető feladatnak nevezi a problémakört, és további lépéseket javasol mind az uniós tagállamoknak, mind az Európai Bizottságnak, tekintettel arra, hogy Európában évente mintegy 25 ezer ember halála vezethető vissza erre a problémára. A dokumentum a nemzetközi együttműködés szükségességének hangsúlyozása mellett kiemeli az egészségügyi és állat-egészségügyi szektor szorosabb együttműködésének fontosságát is. A tervezetet az agrárminiszterek hétfőn egyhangúan támogatták, így az egészségügyi miniszterek pénteki találkozóján el is fogadhatják.

A lengyel-litván felvetést támogatta Spanyolország, Lettország, Belgium, Portugália, Szlovénia, Bulgária és Magyarország. Ausztria az export-visszatérítések bevezetését nem tartja szükségesnek a jelen helyzetben, azonban a referenciaárak felülvizsgálatát szintén támogatta.

Az Európai Bizottság képviselője megerősítette, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci változásokat. Megítélése szerint alapvetően szezonális áringadozásról van szó, amelyet az is megerősít, hogy hét tagállamban három hét óta újra emelkednek az árak. Az exportált mennyiségek nem csökkentek, az exportértéknek pedig kedvez a gyenge dollár-euró árfolyam is. Jelen helyzetben a bizottság nem tartja indokoltnak a kezdeményező tagállamok által javasolt piaci beavatkozásokat, de továbbra is kiemelt figyelmet fordít erre a piacra.

Beszámolt Czerván György arról is: az áprilisi tanácsülést követően Lengyelország és Litvánia a mostani tanácskozáson újra felvetette, hogy a nehéz tejpiaci helyzet miatt indokolt lenne, hogy az Európai Bizottság piaci intézkedéseket léptessen életbe. Elsősorban az export-visszatérítések újbóli alkalmazása mellett érveltek, azonban javasolták a referenciaárak és az intervenciós árak felülvizsgálatát is.

Forrás: http://www.hirado.hu/Hirek/2012/06/18/20/A_videkfejlesztesi_tamogatasok_jovojerol_targyaltak_az_unios_agrarminiszterek.aspx

Fotó forrása: http://www.eepa.be/wcm/cap-and-biodiversity/1583-washing-away-all-trace-of-green.html