Az ép ökoszisztémák gondoskodnak rólunk
Az éghajlatváltozás és a környezet károsodása egzisztenciális veszélyt jelenthet Európa, és az egész világ számára. A szakemberek szerint ahhoz, hogy eredményesen kezelni tudjunk az ezzel összefüggő kihívásokat, új növekedési stratégiára van szükség, amely az egész Európai Unió gazdaságát olyan modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítja át, ahol
AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRTÉKE 2050-RE NETTÓ NULLÁRA CSÖKKEN.
Ehhez mutat utat az Európai Zöld Megállapodás, amelynek cselekvési terve reagál többek között a biológiai sokféleség helyreállítására és a környezetszennyezés mértékének csökkentésére. Nem véletlen, hogy ez is bekerült a múlt online héten tartott EURegionsWeek programjának fő témái közé.
Eljött az ideje annak, hogy megpróbáljuk rendezni a viszonyunkat a természettel: gondoljunk csak az éghajlatváltozásra, az élethez elengedhetetlen biológiai sokféleség csökkenésére és a pusztító világjárványok terjedésére
– mondta a tanácskozáson Stefan Leiner, Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának munkatársa, aki a biológiai sokféleségért felelős részleget vezeti. – Az ép ökoszisztémák gondoskodnak a levegő és a víz tisztaságáról, segítenek megőrizni az éghajlat egyensúlyát, a hulladékból új erőforrást hoznak létre, lehetővé teszik a termények beporzását, csak hogy néhányat említsünk a legfontosabbak közül.
Elhangzott: eddig sosem tapasztalt mértékben pusztul a természet, feltehetően a felelőtlen és fenntarthatatlan emberi tevékenységek miatt;
A VADON ÉLŐ FAJOK POPULÁCIÓJA VILÁGSZERTE 60 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT AZ ELMÚLT NEGYVEN ÉVBEN,
és nem kevesebb, mint egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye.
A természet egészségessé tétele kulcsfontosságú
A tanácskozáson rámutattak arra is, hogy ahhoz, hogy el lehessen érni a 2030-ra kitűzött éghajlatpolitikai célokat, elengedhetetlen, hogy helyreállítsák az erdőket, a talajt és a vizes élőhelyeket, valamint zöld területeket hozzanak létre a városokban.
Már több kutatás kimutatta, hogy a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlati válság szorosan összefügg egymással: így ha az egyik veszélybe kerül, az a másikra is kihathat.
A természet egészségessé tétele kulcsfontosságú a testi és szellemi jólétünk szempontjából, és szövetségese az éghajlatváltozás és a betegségek elleni küzdelemben
– hangsúlyozták a téma szakértői az online workshopon.
A májusban elfogadott, a következő tíz évre szóló biodiverzitási terv fokozottabb védelmet biztosít a szárazföldön és a tengeren létrehozott védett területeknek, és ki is terjeszti ezek arányát Európa szárazföldi és tengeri területeinek legalább 30-30 százalékára. Megtörténne a sérült szárazföldi és tengeri ökoszisztémák helyreállítása Európa-szerte, de
MEGÁLLÍTANÁK PÉLDÁUL A BEPORZÓK PUSZTULÁSÁT ÉS KÖRÜLBELÜL 3 MILLIÁRD FÁT ÜLTETNÉNEK 2030-IG.
A világ élelmiszernövényeinek több mint 75 százaléka függ ugyanis a beporzóktól, miközben a biológiai sokféleség csökkenésének kockázata veszélybe sodorhatja élelmiszerrendszereinket és táplálkozásunkat is.
A talaj gondozása az élet védelme?
Egy másik panelbeszélgetésen a talaj gondozásának elengedhetetlen feladata került a fókuszpontba, ami kulcsfontosságú az élelmiszertermelés, az emberek jóléte, a természet és az éghajlat szempontjából is.
A talaj táplálékforrást és egyéb termékeket biztosít, tisztítja a vizet, újrahasznosítja a tápanyagokat, befogadja a biológiai sokféleséget és tárolja a káros anyagokat, hozzájárulva az éghajlatváltozás mérsékléséhez
– mutatott rá Arwyn Jones, az Európai Bizottság olaszországi Közös Kutatóközpontjának tudósa. – A talaj fenntartható kezelése és funkcióinak megőrzése ezért egyfajta küldetés kell, hogy legyen.
Az ehhez kapcsolódó, európai kutatási és innovációs törekvések célja, hogy a szakemberek hathatós megoldásokat találjanak a világ előtt álló legnagyobb kihívásokra.
