Európa szívében épül a behálózott jövő

Az IBM megnyitotta az új európai bázisát, Münchenbe költözik a Dolgok Internetét a cég legfontosabb brandjével, a Watson nevű mesterséges intelligenciával összeházasító kutatóközpont.

A központba meg mindenféle partnercég, hogy együtt kísérletezzenek az okosautóktól az intelligens spárgaültetvényekig mindenfélével, amibe szenzort lehet rakni, azokból meg adatot nyerni. A cégek nagyon szeretnék, hogy minél több kütyü kapcsolódjon össze minél könnyebben, a nagy együttműködéstől meg boldogabb hely legyen a világ.

Az utóbbi években átalakulóban van az IBM, az amerikai cégóriás fokozatosan megvált a hagyományos hardveres üzletágaitól, és helyettük új területeken kezdtek szolgáltatásokat kiépíteni. Az egyik ilyen új irány a Dolgok Internete volt, amelyet 2015 tavaszán egy több évre szóló, 3 milliárd dolláros befektetéssel támogattak meg. 2015 végén aztán bejelentették, hogy ebből 200 milliót fordítanak a cég történetének egyik legnagyobb európai beruházására: új kutatócentrumot nyitnak Münchenben, a Watson IoT központot. 

A névből ki is derül a lényeg: a cég a Dolgot Internete (IoT), vagyis a hálózatba kötött okoseszközök egyik legeltökéltebb élharcosává lépett elő, amihez csatasorba állították Watsont, a más területekről már jól ismert intelligens rendszerüket is. Az elképzelésük szerint a Watsonra épülő felhőplatformban fog találkozni minél több eszköz, hogy együttműködjenek és együtt használják ki a rendszer “kognitív számítási képességeit”.

A 14 emeletes, 15 ezer négyzetméternyi területen működő müncheni központ február közepén meg is nyitotta kapuit, az ünnepélyen megnyitón pedig az Index is ott volt. Körbenézhettünk a központban, hogyan készül a Dolgok Internete, és az eseményt egybekötötték egy konferenciával is, ahol az IBM és a partnerei meséltek arról, miken is dolgoznak.

A gigaberuházás felavatásának egyébként meg is adták a módját. A színpadra cipeltek egy nagy gombot, hogy aztán az esemény végén Harriet Green, a Watson IoT vezetője a bajor gazdasági miniszterrel közösen jól megnyomhassa, amitől annak rendje és módja szerint ki is gyulladt a nagy IBM-felirat a város fölé magasodó toronyépületen. Ezt persze az épület belsejéből nem láthattuk volna, ha nem kötik egybe a mutatványt azzal, hogy egyúttal bemutatják az Aerialtronics nevű partnercég drónját is. Ez egyrészt ugye maga is egy Dolog a Dolgok Internetéből, másrészt a kamerája élőképén belülről is követhettük, hogy egy gombbal csodálatos módon valóban fel lehet kapcsolni a villanyt.

Egy igazi globális ökoszisztéma aktiválása

– mondta erre Harriet Green, de ezt addigra már mindenki jól tudta, mert az “ökoszisztéma” volt a nap egyik olyan szava, aminek az elismétlése nélkül tényleg egyik megszólaló se tudott lemenni a színpadról. Volt még pár ilyen, ezekkel jól körbe is írható, mi ez az egész, és miért nagy dolog akkor is, ha lehántjuk róla a rákérgesedett marketinget.

A Buzzwordök Internete

• A Dolgok Internete:

Helyesebb volna a Dolgok Hálózatának hívni, mert így magyarul úgy hangzik, mintha a kenyérsütő meg a mosogatógép böngészgetné a netet, amikor épp nincsenek használatban. Mindenesetre a hordható kütyüktől az okosotthonok okosberendezésein át az ipar 4.0 szenzorokkal felszerelt gépeiig ide tartozik minden, ami rengeteg adatot gyűlt, és képes ezeket a hálózaton továbbítani.

Aztán hogy innen mi lesz velük, az már a konkrét feladattól függ, de a pénzügyi kockázatelemzéstől a betegségek azonosításán keresztül a gyártási folyamatok hatékonyabbá tételén át minden arról szól, hogy a rengeteg adatból a gépi elemzéssel szabad szemmel láthatatlan összefüggéseket mutassanak ki, és ezekből a jövőre következtetéseket vonjanak le. Így lehet például üzleti döntéseket segíteni időjárás-előrejelzéssel, ahogy azt az IBM által felvásárolt Weather Company teszi; automatikusan szabályozni egy termőföld öntözését; jobban a vásárlók igényeihez szabni egy bolt elrendezését; vagy éppen kijelölni, melyik alkatrészt kell majd megjavítani, mielőtt az még elromlana, mint az SNCF francia vasúttársaságnál, ahol minden egyes vonatról havi 70 ezer adatpontot gyűjtenek be, hogy hatékonyabbá tegyék a karbantartási munkákat.

John Kelly, az IBM kongitív kutatásért felelős alelnöke szerint éppen az különbözteti meg a céget a vetélytársaktól, hogy az egyes iparágak szemüvegén keresztül nézik a kérdést, a különféle alkalmazási területekhez szabják a megoldásaikat, mert nincsenek általánosan jól működő módszerek. Vetélytársak annál inkább, az IoT-piacon elég nagy manapság a tolongás, ami nem is csoda, hiszen a becslések szerint 2020-ra több mint 20 milliárd kapcsolódó eszköz lesz a világban, a piac értéke pedig 2022-re eléri a 14,2 ezermilliárd dollárt.

Ugyanitt azt is megtudtam, hogy az iotizálás egy létező szó! Hiszen valahogy azt is hívni kell, ha a nem okos eszközeinket felszereljük mindenféle szenzorokkal, és rákötjük a hálózatra. Erre egyébként maga a müncheni központ a legjobb példa, ahol az egész épület és sok munkafolyamat is Watson-meghajtású. Erre csak egy egyszerű hétköznapi példa: a rengeteg ott dolgozó kutatóra egy menza jut, ezért hogy tudják, mikor érdemes lemenni ebédelni, a rendszer testhő alapján figyeli a forgalmat, és színkódok alapján rögtön lehet tudni, mikor van éppen szabad hely. Ironikus módon viszont az automatizálás fellegvárában a liftet az ottjártunkkor egy liftesfiú kezelte. Még hogy a gépek elveszik a munkát!

Meglepő, de nem nagyon hangzott viszont el Münchenben a big data kifejezés, pedig az IoT és a mesterséges intelligencia mellett talán ettől a kifejezéstől fut össze leginkább a fémes ízű nyál minden geek szájában. Ettől függetlenül itt mindhárom ugyanarról a történetről szó: a hálózatra kötött eszközök által összelapátolt big data megértésében a mesterséges intelligencia nyújt segítő robotkart.

• Watson és a kognitív számítástechnika:

Watson az IBM büszkesége, akkor vált világhírűvé, amikor 2011-ben megnyerte a Jeopardy! nevű amerikai tévés vetélkedőt az emberi játékosok ellen. Azóta is az MI-kutatás egyik ikonjának számít, és az IBM láthatóan igyekszik is kihasználni a legerősebb brandet, és minél több mindent felcímkézni vele.

Watson még ugyanúgy távol áll a sci-fik emberi intelligenciájú gépeitől, mint bármilyen másik mai mesterséges intelligencia, de amit tud, abban kevés párja akad: rengeteg adatot képes értelmezni, remekül megérti a beszélt nyelvet (pár éve mi is elemztettük vele Orbán Viktor beszédeit), és megérti a képek tartalmát (ami például az egészségügyben jól elég jól).

Kognitívnak azért nevezik az IBM-nél a működését, mert szerintük az emberi gondolkodásmódhoz hasonlítható az, ahogy a megfigyelései (az adatok) alapján értékeli a lehetőségeket és döntéseket hoz, illetve segíti az emberek döntését. És a gépi tanulásnak köszönhetően Watson is folyamatosan tanul, pontosabban tanítják: újabb és újabb adathalmazokra eresztik rá, és az újabb problémák megoldásával egyúttal maga a rendszer is fejlődik.

A kognitív algoritmusok mondjuk a müncheni megnyitó előtti regisztráció megszervezésével is kezdhettek volna valamit, mert sikerült a sorbanállást a bejárat és a büfé közé helyezni, amitől a kávéért nyomulók úgy összekavarodtak a bejutásra várókkal, hogy azt már nemhogy Watson, de Sherlock Holmes se tudta volna kibogozni.

• Ökoszisztéma, kollaboráció, nyílt sztenderdek:

A müncheni központot úgy tervezte az IBM, hogy oda különböző partnercégek is betelepülhessenek a nagyjából ezer IBM-es kutató mellé, hogy közösen innoválgathassanak. Ennek megfelelően a megnyitó minden megszólalója újra és újra arról beszélt, hogy az egész történetben a személyes kooperáció a lényeg, hogy minél olajozottabb megoldásokat tudjanak kitalálni. Innen nézve az IBM olyan, mint egy madame, aki segít összehozni a különböző szereplőket.

A szorosabb kapcsolat azért is kell, mert a Dolgok Internete csak akkor tud tényleg működni, ha a Dolgok kompatibilisek egymással, amihez nyílt sztenderdek kellenek, és a közös platform se árt. A megnyitóra eljött Andrus Ansip, az Európai Bizottság alelnöke is, aki a digitális közös piac kialakításáért felel, ő is arra panaszkodott, hogy túl sok ma az IoT-sztenderd, ezért túl drága összekötni a különböző eszközöket, márpedig nyílt sztenderdek nélkül Európa nem lesz versenyképes.

Az együttműködés olyan sokszor hangzott el, hogy amikor a bejelentések alatt az egyik cégvezérnek elromlott a mikrofonja, már a sajátját odanyújtó másik cégvezér is azon poénkodott, hogy épp mekkorát kooperálnak.

Mindenki csinálja mindenkivel

A központavatás mellett több bejelentést is tett az IBM és a partnerei. A magunkfajta földi fogyasztónak egyértelműen az IBM és a Visa összefogása a leglátványosabb. Ennek az lesz az eredménye, hogy kiterjesztik a digitális fizetést mindenféle okoseszközre, az autóktól a hordható kütyükig – ami hálózatra kapcsolódik, azzal fizetni is lehet majd bárhol, ahol ma elfogadják a Visa kártyáit.

Tankolásnál például az autó érzékeli, mennyi és milyen üzemanyagot kapott, és ki is fizeti magától. (Mondjuk mire ez megvalósul, remélhetőleg már inkább elektromos autókkal fogunk járni, na de a példát attól még biztos értik.) Az elképzelés hasonló az Amazon idén nyitó kísérleti boltjához, ahová csak be kell sétálni mobillal a zsebben, aztán kisétálni az árukkal a kézben, a kütyük meg sorban állás nélkül elintézik maguk között a fizetést.

De vadabb példát is mondott McCarthy: az lehet a jövő, hogy ha megveszünk mondjuk egy autót, akkor tök ingyen elvihetjük, és majd utólag, fokozatosan fizetünk érte, a használati gyakoriság alapján. Ez szerinte azért is jó lenne, mert a szolgáltatót is motiválná, hogy folyamatosan értéket adjon hozzá a termékhez (például frissítse a szoftverét), hogy minél többet használjuk. Furán hangzik, de végül is McCarthynak igaza van abban, hogy pár éve még azon is csodálkoztunk, hogy az Uber appja automatikusan fizet a fuvar után, most meg már a hagyományos taxiból kiszállva az a furcsa, hogy még ezzel is nekünk kell szöszölni.

A többi bejelentés egyelőre inkább a cégeknek izgalmas, úgyhogy csak röviden:

• Az Indiegogo közösségi projektfinanszírozó oldal még tavaly májusban állapodott meg az Arrow nevű elektronikai céggel, amely az elég pénzt összegyűjtött ötleteket segít kivitelezni. Most az IBM is betársult, hogy az oldalon sikerrel futó IoT-projektek megvalósításában segítsen. Közös ökoszisztémát hoznak létre, hogy segítség a kollaborációt.

• A Bosch mindenkinek elérhetővé teszi az IoT Rollout nevű fejlesztői eszközét az IBM felhőjén keresztül. Tudják, ökoszisztéma, kollaboráció, nyílt sztenderdek.

• Tavaly decemberben jelentette be a BMW, hogy ők lesznek az első cég, amelyik beköltözik az új Watson IoT központba. Hozzájuk csatlakozott most rögtön négy újabb cég (Avnet, BNP Paribas, Capgemini, Tech Mahindra), természetesen a kollaboráció jegyében.

• Az Intel csatlakozik az EEBus nevű szervezethez. Ez Európa vezető IoT-szövetsége, amely a nyílt sztenderdekért dolgozik, mert azok nélkül ugye nincs kollaboráció. Anélkül meg semmi sincs, de pláne nem Dolgok Internete.