Behódol az unió a multiknak?

Budapesten tárgyalt Cecilia Malmström kereskedelmi biztos, aki az unió és Kanada, illetve az USA közötti szabadkereskedelmi egyezményekért (CETA és TTIP) lobbizik. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már benyújtotta az Országgyűlésnek a kanadai megállapodás elfogadásáról szóló határozati javaslatot, melyet ma tárgyalnak.

Több civil szervezet tiltakozott a Kossuth téren a globális nagyvállalatok érdekeit védő megállapodások ellen. Azt kérték, hogy a parlament utasítsa el a magyar állampolgárok érdekeit és Magyarország önrendelkezését veszélyeztető megállapodást.

Cecilia Malmström látogatása kapcsán több civil szervezet demonstrált az unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) ellen. Az egyezményben szereplő, 

a globális nagyvállalatoknak kedvező bírósági rendszert jelképező „CETA-kalapáccsal” tiltakoztak, 

ezeken a nemzetközi „befektetési bíróságokon" ugyanis a multinacionális nagyvállalatok szuverén államokat perelhetnek be „elmaradt haszon" címén. Ez gyakorlatilag egy szintre helyezi a multikat az egyes országokkal.

A kanadai és az amerikai egyezmények ellen több éve tiltakoznak Európa-szerte, attól tartva, hogymegnyitják az utat a tőkeerős, globális szerepet játszó amerikai nagyvállalatok környezet-, illetve fogyasztóvédelmi szempontokon átgázoló érdekei előtt.

A múlt hét végén az uniós tagállamok kereskedelmi miniszterei Pozsonyban tárgyaltak a két évvel ezelőtt lezárt CETA-val  kapcsolatban, amelyet az uniós szakminiszterek előreláthatóan október 18-án hagyhatnak jóvá, majd az október 27-re tervezett EU–Kanada csúcstalálkozón szentesíthetnek. 

A pozsonyi egyeztetés utáni sajtótájékoztatón Cecilia Malmström, az unió kereskedelemért felelős biztosa elmondta: miután az Európai Parlament is jóváhagyja, a megállapodás előzetesen érvénybe léphet. Ez azt jelenti, hogy a bírósági rendszer már az előtt érvénybe léphet, hogy a nemzeti parlamentek ratifikálnák az egyezményt.

A parlamentben már beterjesztették a határozati javaslatot

Magyarországon a CETA elfogadásáról szeptember 20-án terjesztett be a parlament elé határozati javaslatot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, és a tervek szerintholnap kezdődik az általános vitája. Szijjártó Péter ma úgy fogalmazott Cecilia Malmström biztossal történt egyeztetése után, hogy a magyar gazdaség érdeke a minél akadálymentesebb kereskedelem, ami arra utal, hogy a CETA zöld lámpát kaphat Magyarországtól. 

A szabadkereskedelmi megállapodás független szakértők szerint összességében recesszióhoz vezethet Európában. Legalábbis ez derül ki az amerikai Tufts Egyetem munkatársai által elkészített széles körű tanulmányból, amely a szabadkereskedelmi egyezmény várható hatásait vizsgálta. 

Eszerint míg a hivatalos előrejelzések 0,08 százalék gazdasági növekedést valószínűsítenek, addig az ENSZ Global Policy Model alapján az jött ki, hogy 

200 ezer munkahely szűnne meg az EU-ban, csökkennének a munkabérek, mérséklődnének a kormányzati bevételek, és 0,49 százalékkal visszafogná a GDP-t Európában. 

Összességében tehát a CETA nemcsak gazdasági recesszióhoz fog vezetni, de növeli a munkanélküliséget és a társadalmi egyenlőtlenségeket – derül ki a jelentésből. 

Cecilia Malmström kereskedelmi biztos az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi egyezményről (TTIP) is egyeztet ma Budapesten. 

A megállapodás ellen több vezető európai politikus is tiltakozott az elmúlt hónapokban. Itt a legtöbb aggály nemcsak a befektetői bírósági rendszerrel kapcsolatban merült fel, hanem azzal kapcsolatban is, hogy génmódosított és nem minőségi élelmiszerek kerülhetnek az európai piacokra. 

Az Origo a múlt héten megkereste az ügyben a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségét (Magosz), ahonnan egyelőre nem kaptunk választ arra a kérdésre, hogy elutasítják-e a szabadkereskedelmi megállapodásokat. 

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szintén elhárította ez irányú kérdésünket. Válaszukban jelezték: az ügyben a parlament dönt. 

Tiltakozó európai politikusok

A szabadkereskedelmi egyezményekről korábban Francois Hollande francia elnök úgy nyilatkozott, hogy „a tárgyalások megfeneklettek, az álláspontokat nem tartották tiszteletben, az egyensúly hiánya nyilvánvaló, és nincs értelme tovább húzni a jelenlegi tárgylásokat". 

Matthias Fekl francia külkereskedelmi államtitkár azt közölte, hogy Franciaország a jövő hónapban a szabadkereskedelmi tárgyalások befejezésére szólítja fel az Európai Bizottságot és „nem nyújt tovább politikai támogatást a tárgyalásokhoz".

Augusztus végén Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter, szövetségi alkancellár egy tévéinterjúban közölte, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok között folyó szabadkereskedelmi tárgyalások gyakorlatilag zsákutcába futottak. Megfogalmazása szerint "de facto meghiúsultak".

Nyílt levélben kérik Szijjártót, ne írja alá a CETA-t

Egy héttel ezelőtt 107 magyar civil szervezet nyílt levelet intézett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez, amelyben kérték, hogy Magyarország ne támogassa a CETA elfogadását. Mint fogalmaztak:

a CETA esetleges elfogadása és alkalmazása súlyosan veszélyeztetné Magyarország szuverenitását, a magyar emberek érdekeit. 

A civilek szerint az egyezmény veszélyezteti a génmódosítás-mentes mezőgazdaság hazánk alaptörvényében foglalt elvének megvalósítását. 

A független szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a kereskedelmi érdekek felülírhatnák az egészségvédelmi szabályokat, és veszélybe kerülne az elővigyázatosság elve. 

Az egyezmény továbbá felszámolhatja a zéró toleranciát is, ami lényegében a GMO-szennyezés legalizálását jelentené. 

Az egyezmény antidemokratikus vitarendezési eljárást tartalmaz

A CETA-ban az egyik leginkább kritizált elem, hogya multinacionális cégek különleges jogokat kaphatnak a demokratikusan választott kormányokkal szemben.Ez a befektetési bírósági rendszer (ICS) szélesre tárja a kaput a cégek indokolatlan pereskedése előtt, állítja a jelentés. 

Az ilyen ügyekben a döntőbírák perenként fizetett személyek, így akkor sem függetlenek, ha állandó bíráknak nevezik őket. 

A helyzetet súlyosbítja, hogy az Európai Bizottság javasolja az egyezmény ideiglenes hatályba léptetését, még a tagállami ratifikálási folyamat lezárulta előtt. 

Ennek következtében előállhat egy olyan helyzet, hogy 

a CETA alapján a kanadai cégek három éven belül akkor is beperelhetnek egyes európai kormányokat, ha esetleg a végén egy tagállam vétója miatt mégsem lépne hatályba az egyezmény. 

A civil szervezetek javasolták, hogy Magyarország forduljon az Európai Bírósághoz, kérve a befektetési bírósági rendszer és az ideiglenes hatályba léptetés összhangjának vizsgálatát az európai joggal. 

Szijjártó beadja a derekát?

A magyar nemzetgazdaság szempontjából az szolgálja az érdekünket, ha a nemzetközi kereskedelem a lehető leginkább akadálymentesen zajlik - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten, miután egyeztetett Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős uniós biztossal. 

A tárcavezető az Országházban tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a Kanadával kötendő szabadkereskedelmi megállapodást (CETA) illetően a kormány a parlamenthez fordult, hogy az döntsön, milyen álláspontot képviseljen a kormány október 18-án, amikor Brüsszelben végleges választ kell adni, támogatja-e az ország az egyezményt, és erről kedden kezdi meg az általános vitát az Országgyűlés. Hozzátette: külgazdasági szempontból Kanada fontos kereskedelmi partner, a kanadai befektetések fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaságban.

Szijjártó Péter kifejtette: Magyarország nyitott gazdasággal rendelkezik, a gazdaság külső aspektusa alapvetően határozza meg a nemzetgazdasági teljesítmény egészét, a magyar nemzetgazdaság sikere nagyban függ attól, hogy az exportteljesítmény és a beruházásvonzó képesség hogyan alakul.
Közölte, helyes, hogy az EU képes arra, hogy történetének egyik legsúlyosabb válsága idején is építi a külső kapcsolatait, fontos, hogy a kihívásokkal teli időszakban se veszítse el képességét, hogy külső partnereket szerezzen - vélekedett. 

A miniszter kérdésre kitért rá: Magyarországnak vannak "vörös vonalai", ilyen a GMO-mentesség, amely az alaptörvényben is rögzítve van, vagyis ettől nem lehet eltérni semmilyen nemzetközi szerződésben. Ezt a TTIP-tárgyalásokkal kapcsolatban is világossá tették, a CETA-tárgyalásokon is tudták érvényesíteni ezt a szempontot, és ez utóbbi egyezmény biztonságot ad abban a tekintetben, hogy sikerül megőrizni a GMO-mentességet - mondta.

Cecilia Malmström hangsúlyozta: reméli, Magyarország támogatja a CETA-t, hiszen az azonnali gazdasági előnyöket jelentene. Az egyezményről egyre nagyobb a konszenzus a tagállamok között, és remélhetőleg októberben aláírhatják a dokumentumot - mondta. 
Az uniós biztos a TTIP-et illetően arról beszélt, hogy természetesen folytatják a tárgyalásokat majd a következő amerikai elnökkel is.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkek:

HA TTIP NEM IS LESZ, A HÁTSÓ AJTÓN JÖHETNEK BE A MULTIK

AZ EURÓPAI PARLAMENT ELÁRULJA POLGÁRAIT

Forrás - Nyitókép: Cecilia Malström uniós biztos, Forrás: AFP/Georges Gobet