A pályakezdők nagy része nincs tisztában azzal, mit fog kezdeni a szakmájában, hogy milyen állásokat pályázhat meg. Ha pedig a fizetési igényeiről kérdezik, akkor általában irreális összeget jelölnek meg a Y generáció tagjai.
A magyar munkaerőpiacon egyre meghatározóbb szerephez jutnak az Y generáció tagjai. Ennek a korosztálynak nincs könnyű dolga az elhelyezkedéssel.
Ki tartozik az Y generációba?
Y generációnak nevezik azt a korcsoportot, aki 1980 és 1999 között született. Vagyis ma 17-36 évesek. Az Y generáció a fogyasztói társadalom alakítója és húzórétege, akik tökéletesen eligazodnak a legújabb trendek között, és pergő ritmusban élik az életüket. Ők azok, akik percenként nézik mobiltelefonjukat, hogy érkezett-e a chat-csatornákon bármilyen üzenet, vagy e-mail.
A fogyasztás tekintetében a generáció tagjai felnőttként viselkednek, mindenre igényt tartanak. A termelés és felhalmozás kérdéseiben viszont sokszor gyerekként, azaz eltartottként élik életüket.
(Korábban megírtuk, miszerint kezdőfizetésnek a mai tinédzserek átlagosan 235 ezer forint nettót tartanak elfogadhatónak, de 375 ezernek örülnének igazából. Minderről ide kattintva lehet bővebben olvasni.)
A KSH adatai szerint idén az első három hónapban a 15–24 éves korosztály kicsivel több, mint 14 százaléka nem talált magának munkát. Minden hatodik munkanélküli ebből a korcsoportból kerül ki. A nem tanuló és nem is dolgozó fiatalok aránya Észak-Magyarországon volt a legmagasabb (17%) és Közép-Dunántúlon (7,5%) a legalacsonyabb.
2015-ben az álláskeresők átlagosan másfél évet töltöttek munkakereséssel. A hazai munkanélküliség egyik kedvezőtlen sajátossága a tartósan, vagyis a legalább egy éve munkanélküliek magas aránya. 2015-ben a tartós álláskeresés a munkanélküliek 47,4 százalékát érintette.
Az ypszilonok kicsit másmilyenek
A fiatalok munkavállalása sokszor azért is nehéz, mert más módszereket követnek, másképp kommunikálnak, és sok mindent máshogy gondolnak a hivatástudatról, szakmáról. Ez sokszor értetlenséget, konfliktusokat szül olyan munkahelyeken, ahol náluk idősebb, tapasztaltabb kollégák is dolgoznak – derült ki a Frissdiplomás Kft. kutatásából.
Az Y generáció tagjait az foglalkoztatja a jövőjükkel kapcsolatban, hogy el tudnak-e helyezkedni, illetve lesz-e olyan munkájuk, ami a szakmai fejlődésüket elősegíti és amiben sikeresek lehetnek. De fontos számukra az elismertség és a külföldi tapasztalatszerzés is.
A 20-36 éves korosztályon belül leginkább azok félnek a munkanélküliségtől, akik a középiskoláikat a közelmúltban végezték el, és vidéken, elsősorban falun élnek. A friss diplomások 37 százaléka fél a munkanélküliségtől. A 3-5 éves munkatapasztalatot szerzők közül már csak 9 százalék ilyen borúlátó.
Attól, hogy nem tud elhelyezkedni csak a férfiak negyede tart, a nőknek viszont a 40 százaléka. A kor előrehaladtával az elhelyezkedéstől való félelem erősödik. Az unalmas munkahelytől a megkérdezettek 27 százaléka tart, attól pedig, hogy a munka miatt felborul az egyensúly a magánéletében, a megkérdezettek 31 százaléka.
Az Y generációnak korántsem csak a munkahelyszerzés a legfőbb célja. Főleg azt az állást preferálják, ahol folyamatosan képezhetik magukat és ezzel az eredményeiket is elismerik.
Az 1980 után születettek lojalitását a versenyképes jutatási csomag teszi teljessé. Konkrét összegekre nem tettek utalást a kutatóknak, de a válaszadók harmada nem szeretne fix munkaidőben egyenlő fix bérért dolgozni.
Az Y generáció magas fizetéssel járó rugalmas beosztású munkahelyen szeretne dolgozni.
Már nem olyan vonzó a külföld
A külföldi munkavégzés már kisebb arányban hozza lázba a fiatalokat. Csupán a megkérdezettek negyede mondta azt, hogy határon túli tapasztalatszerzés hosszabb, vagy rövidebb távon szerepel a terveik közt.
A Központi Statisztikai Hivatal Magyarország 2015 című kiadványa szerint tavaly 32 850 magyar állampolgár távozott legalább egy évre külföldre, ez 4,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
Külföldre főleg a fiatal korosztályok tagjai költöznek: a kivándorlók 44 százaléka 30 év alatti, 75 százaléka pedig még nem érte el a 40 éves kort. Az országot elhagyók többsége férfi (53%), nagy része nőtlen, hajadon (64%).
Az EU-tagállamok adatai szerint 2015 elején 370 ezer magyar állampolgár élt európai országokban.
Ez 48 ezer fővel több az előző évinél. A külföldön élő magyarok 41 százaléka Németországban, 23 százaléka az Egyesült Királyságban, 15 százaléka Ausztriában. Az utóbbi években Németország vonzereje csökkent, az Egyesült Királyságé nőtt.
A külfölfön munkát vállaló diplomások aránya az Egyesült Királyságban a legnagyobb (36%), Németországban és Ausztriában pedig a szakmunkások vannak többen.
Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó cikkeink:
TOP 5
