Elképesztően nagyot fognak koppanni a magyar középiskolások pár év múlva, derült ki most egy nagyobb felmérésből. Ebben több mint ezer 16-18 év közti magyar diákot kérdezett meg reprezentatív módon a GfK, a Provident megbízásából.
A felüknek még esélye sincs megérteni a világot
Ebből egyrészt az derült ki, hogy a diákok pénzügyi ismeretei nagyon alacsony szinten állnak.
A megkérdezettek közel egyharmada nem ismert olyan pénzügyi alapfogalmakat, mint a törlesztő részlet, futamidő vagy a THM. A középiskola vége felé 57 százalékuk volt képes helyesen kamatot számolni, az inflációval kapcsolatos kérdésre 43 százalékuk tudott jól válaszolni.
Legismertebb pénzügyi fogalom a kamat és a részvény volt, az előbbit 64 százalékuk, az utóbbit felük ismerte megfelelően. Összességében a megkérdezettek csupán 31 százaléka adott jó választ a pénzügyi kompetenciát mérő kérdések legalább felére. Az átlagnál sokkal nagyobb arányban teljesítettek jól a pénzügyi képzésben résztvevő tanulók (51 százalékkal), illetve azok, akiknek a szülei szellemi munkát végeznek (43 százalékkal).
Azon diákok, akik kaptak gazdasági képzést, nem csak sokkal jobban teljesítettek, de már önállóbbak voltak a pénzügyeikben is. A pénzügyi döntéseiknél már kevésbé csak a családjukra és a barátaikra támaszkodnak, hanem 65 százalékuk utánanéz a kérdésnek a neten, 34 százalékuk megnézi a pénzintézetek kiadványaiban a feltételeket.
Az első munkahely majd rájuk önti a pénzt
A diákok 80 százaléka tovább akart tanulni, a gimnazisták 91 százaléka. Az egyetem vagy főiskola utáni első állásuknál a legfontosabb szempont a fizetés lesz nekik. Ami a legfurcsább, hogy a korábbi mérésekhez képest nagyot nőtt az első bérigényük:
átlagosan 235 ezer forint nettót tartanak elfogadhatónak, de 375 ezernek örülnének.
A gimnazisták 400 ezer forinttól örülnének, a szakközepesek 320 ezertől. Összehasonlítva ezeket az elvárásokat a KSH legfrissebb adataival, melyek szerint 159 ezer forint az átlag nettó bér Magyarországon, a GfK szerint kijelenthető, hogy a valós munkaerőpiaci-lehetőségektől elrugaszkodott igényeket fogalmaznak meg a diákok. Már csak azért is, mert 158 ezret jelöltek meg az elképzelhető legkisebb bérüknek, ami majdnem pont az átlagbér a valóságban.
A diákok nagyon ambiciózusak is, 80 százalékuk képzeli el magát vezetőként, ami szintén azt jelenti, hogy szükségszerűen fog rengeteg diákot csalódás érni. A megkérdezettek 67 százaléka tudja elképzelni magát vállalkozóként, itt jóval nagyobb a vállalkozásban is gondolkozó szakközépiskolások aránya. A hitelnél reálisabban gondolkoznak, két évvel ezelőtt 56 százalék mondta azt, hogy soha nem venne fel semmilyen feltételekkel hitelt, mára már csak 48 százalék gondolkozik így.
Más pénzét költeni sokszor jobb, mint a sajátunkat
A hiteltől sokan nagyon félnek, de nem mindig csak arra érdemes itt gondolni, hogy azt mondjuk plazmatévére, új autóra vagy más luxuscikkre lehet elkölteni, ami tényleg sokszor sodorta bajba a magyar lakosság egy részét. A kulcs mindig hitel feltételeiben van, és hogy mire akarjuk elkölteni.
Egy szélsőségesen leegyszerűsített példánál maradva, ha mondjuk van tízmillió forintunk, vehetünk egy lakást, ami mondjuk évi 10 százalékos hozamot hoz, ha kiadjuk. De ha van, aki kölcsönad nekünk évi egy százalékos kamatért tízmilliót, és mondjuk egy befektetési alaptól pedig várhatunk évi öt százalékos hozamot, akkor érdemesebb felvenni a hitelt, megvenni belőle a lakást, fizetni a kamatokat a saját pénzünket pedig betenni a befektetési alapba. Hasonlóan megéri, ha nincs semmi pénzünk, mégis adnak kölcsön.
A diákoknál különösen veszélyes lehet, ha mondjuk a nagyon sok téren erősen megtérülő tanulásról mondanak le a kizárólag a tanulmányi hitelektől való félelmeik miatt.
Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó cikkeink:
AZ EMBEREK RÉM OSTOBÁK PÉNZÜGYILEG, DERÜL KI EGY FELMÉRÉSBŐL
TÍZSZERES FIZETÉS VÁR EZEKBEN A SZAKMÁKBAN KÜLFÖLDÖN
Kép: pixabay
TOP 5
