Elöregedő lakosság, rohamosan fogyó népesség, periférikus elhelyezkedés, ahová csak a mobilposta és a távolsági busz jár - nagyjából így foglalhatók össze azon hatvan település közös jellemzői, amelyek a KSH elemzése alapján a leginkább a lét és a nemlét határán billegnek.

A statisztikai hivatal olyan falvakat vizsgált, amelyek lakosságszáma a 2011-es népszámlálás idején nem érte el a 200 főt, valamint népességük legalább 30 százalékát elvesztették a legutóbbi két cenzus között.

hirdetés

Se vonat, se postahivatal, se bolt

A vizsgált településkör jellemzően hegy-, illetve dombvidéken helyezkedik el. Mivel az Alföldön nagyobb az átlagos településméret, itt csak egyetlen olyan település van, amelyet bevontak a statisztikusok az elemzésbe. Közös jellemzőjük, hogy szinte mindegyikük földrajzi és gazdasági szempontból periférikus helyzetben van - nem ritkán az ország- illetve a megyehatár közelében fekszenek -, a legtöbbjük zsákfalu.

Többségüket csak közúton lehet megközelíteni, azaz a tömegközlekedést csak a buszok jelentik - igaz, egy településen,Iborfián még buszmegálló sincs.

Róluk van szó

Alsószenterzsébet, Arka, Bakonyság, Baranyaszentgyörgy, Becskeháza, Bodorfa, Bódvarákó, Borgáta, Bödeháza, Börzönce, Bükkmogyorósd, Büttös, Csér, Csertalakos, Debréte, Döbörhegy, Drávakeresztúr, Égerszög, Fenyőfő, Füzérkajata, Gadács, Gagybátor, Garáb, Háromhuta, Hegyhátmaróc, Horváthertelend, Hosszúvíz, Hosztót, Iborfia, Imola, Irota, Kány, Kaposgyarmat, Kisgörbő, Kispirit, Külsősárd, Lendvajakabfa, Libickozma, Litka, Magyardombegyház, Maróc, Monoszló, Murga, Pányok, Pusztaapáti, Rábasebes, Rinyaújnép, Somogyacsa, Somogydöröcske, Szárász, Szentkatalin, Szentkozmadombja, Szijártóháza, Tésa, Tornabarakony, Tornaszentandrás, Varbóc, Várong, Velemér.

Két település kivételével csak mobil postai szolgáltatás állt a lakosság rendelkezésére. A lakosság életminőségét kedvezőtlenül befolyásolja, hogy a vizsgált települések mindössze felében működött helyben kiskereskedelmi üzlet.

Vendéglátóhely a vizsgált körben mindössze 17 településen volt, összességében 27 egységet működtettek. Borgátán 6 üzletből 5 volt étterem és büfé, miután Sárvárhoz való közelsége, kiváló termálvize sok turistát vonz a településre. Háromhután összesen 3 vendéglátóhely üzemelt, 2 szintén az előző kategóriába tartozott. A fennmaradó településeken többnyire italüzletek működtek.

Fogynak és öregszenek

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a 60 vizsgált település lakosságszáma összesen 4770 fő volt, ami az ország teljes lakosságának 0,05 százaléka, a 200 fő alatti települések lakosságszámának egytizede. A vizsgált települések lakosságszáma 1970 óta több mint felével csökkent. Az elvándorlási folyamat mértéke az 1990-es években lassult, de a népességvesztés mértéke már a két utolsó népszámlálás között volt a legnagyobb.

Esély a túlélésre

A vizsgált falvak vonzerejét a kiemelkedően szép és nyugodt környezet, a csend és a nemzeti parkok jelentik, de ezt nem tudják érdemben kihasználni, hiszen a települések kevesebb mint felén volt szálláshely.

A hatvanas lista egyik szereplőjétől, Szentkatalin településtől mintegy 20 kilométere van Gyűrűfű. Ez a település az 1970-es évek elejére elvesztette teljes lakosságát. 1974-ben egyesítették Ibafával. Az 1990-es években azonban a település ökofaluként újjáéledt, és a 2011-es népszámlálás adatai szerint 33 lakos élt itt.

Az erőteljes népességfogyás mellett a népesség elöregedése is nagy problémát jelent. A 2011. évi népszámlálás adatai alapján e településeken közel 3,5-szer annyi 60 éves vagy idősebb ember él, mint amennyi 15 éven aluli, míg 1970-ben még közel ugyanannyi gyermekkorú volt, mint időskorú.

A kedvezőtlen demográfiai folyamatok a háztartásszerkezeten is nyomot hagytak. Amellett, hogy ma már lényegesen kevesebb háztartás van ezeken a településeken, több mint 40 százalékukban egyedül élnek. A többgenerációs együttélési forma eltűnt, és a családok alig negyedében neveltek 15 éven aluli gyermeket.

Az öregedő korszerkezet következtében a népesség legnagyobb része inaktív kereső, a foglalkoztatottak aránya jóval alacsonyabb, mint az országban vagy a községekben. A lakosság gazdasági aktivitása ennek következtében kicsi, a háztartások döntő részében nincsen foglalkoztatott, a legfőbb jövedelmi forrást a nyugellátási formák jelentik.

Alacsony jövedelmek, régi házak

Az e településeken élők jövedelmi szintje alacsony: az egy adófizetőre jutó szja-alapot képező jövedelem közel azonos a 200 fő alatti települések adatával, de a községi átlagtól mintegy 300 ezer, az országostól pedig több mint 600 ezer forinttal marad el.

A fogyó népességű településeket jellemző elvándorlás a lakásépítéseket is kedvezőtlenül befolyásolta. Emiatt a lakásállomány folyamatosan öregszik, és a lakosság számának csökkenésével egyre több az üresen álló épület.

Döntő többségük (az összes közel hattizede) a második világháború előtt épült, ami 8,5 százalékponttal több a 200 fő alatti településekre jellemzőnél. A települések közül Somogydöröcskén és Horváthertelenden a 65 évnél idősebb lakások aránya meghaladta a 90 százalékot, ezzel szemben Külsősárdon és Kaposgyarmaton 20 százalék alatt maradt. Az új építések hiánya miatt rendkívül alacsony (2,8 százalék) a 10 évnél fiatalabb lakások hányada, s az 1971 és 2000 között építettek aránya sem érte el a 10 százalékot.

Itt vannak a legkisebbek

Magyarország leginkább elaprózott településszerkezetű tájai a Dunántúlon az Őrség, a Vasi-hegyhát, a Zalai-dombság, a Hetés, Zselic, Ormánság, Hegyhát, Völgység, illetve az Északi-középhegységben a Cserehát, az Aggteleki-karszt, a Zempléni-hegység és a Hegyköz.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint 402 olyan település volt (az ország településeinek 13 százaléka), amelynek a lakosságszáma nem érte el a 200 főt. A fentebb említett tájakhoz tartozó megyék egyes tájegységein az apró-, illetve a törpefalu az uralkodó településtípus. Baranya és Zala megye településeinek több mint 30 százaléka a nem éri el a 200 főt, a velük szomszédos Somogy, Vas, valamint Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 10 százalékot meghaladó vagy azt közelítő a 200 főnél kisebb települések aránya.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

MÁR CSAK NYOLCAN LAKNAK A ZALAI FALUBAN

Forrás - Nyirókép: nol.hu