A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
A szélenergia kulcsszerepet játszik a fosszilis energiahordozók kiváltásában, egy új kutatás azonban a szélerőművek súlyos természetvédelmi következményeire figyelmeztet. A tudósok szerint 1981 és 2024 között mintegy 18,7 millió denevér pusztult el az Egyesült Államok szélerőműveinél. A szélturbinák terjedésével az éves pusztulás mértéke drámaian emelkedett, 2021-re már elérte a másfél millió egyedet. A szakemberek ugyanakkor olyan megoldásokat is azonosítottak, amelyek jelentősen csökkenthetik az állatok pusztulását.
A szélenergiát a fosszilis energiahordozókról való átállás egyik alapvető pilléreként tartják számon. Egy új tudományos vizsgálat azonban arra figyelmeztet, írja az euronews., hogy a forgó szélturbinák minden évben megdöbbentően sok denevér pusztulását okozzák.
A problémát eddig legátfogóbban vizsgáló tanulmány szerint 1981 és 2024 között 28 különböző fajhoz tartozó, összesen 18,7 millió denevér pusztulhatott el az Egyesült Államok szélerőműveinél. A kutatás a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című tudományos folyóiratban jelent meg.
Az eredmények szerint körülbelül két évtizeddel ezelőtt évente még mintegy 100 ezer denevér pusztult el a szélerőművek miatt. A szélenergia-termelés gyors bővülésével azonban ez a szám jelentősen emelkedett, és 2021-re már elérte az évi 1,5 millió egyedet. A kutatók szerint a növekedés szorosan összefügg a szélerőművek számának és kapacitásának gyors bővülésével.
Miért pusztul el ennyi denevér a szélturbináknál?
A szélerőműveknél elpusztuló denevérek jelentős része a turbinákkal történő ütközés következtében veszti életét. A tudósok azonban egyelőre nem tudják pontosan, miért kerülnek ilyen gyakran a forgó lapátok közelébe.
Az egyik elmélet szerint a denevéreket vonzhatja a turbinák által kibocsátott zúgó hang. Egy másik lehetséges magyarázat, hogy az állatok a magas szerkezeteket fáknak nézik, ezért közelítenek hozzájuk. A kutatók szerint az is elképzelhető, hogy a denevérek nehezen érzékelik a forgó lapátokat, vagy valamilyen más, egyelőre ismeretlen okból vonzódnak hozzájuk.
A denevérpusztulással foglalkozó korábbi vizsgálatok többsége a szélerőművek üzemeltetői által végzett helyszíni kereséseken alapult. A tudósok azonban attól tartanak, hogy ezek az adatok nem tükrözik teljes egészében a probléma nagyságát. Ennek egyik oka, hogy a különböző szélerőműparkok eltérő módszerekkel mérhetik fel az elpusztult állatok számát, ami alulbecslésekhez vezethet. Előfordulhat például, hogy a dögevő állatok gyorsan eltüntetik a denevérek tetemeit, még mielőtt a szakemberek megtalálhatnák azokat. A magas fű és a sűrű növényzet szintén megnehezítheti az elpusztult állatok felkutatását.
A tanulmány szerzői ezért olyan statisztikai módszert dolgoztak ki, amely figyelembe veszi a hiányzó adatokat is. Ennek segítségével megbecsülték, hogy az Egyesült Államok területén az egyes denevérfajokból hány példány pusztulhatott el a szélerőműveknél. A számításokba azokat a szélerőműparkokat is bevonták, amelyeknél korábban nem végeztek rendszeres megfigyeléseket. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a rendelkezésre álló adatok minősége továbbra is korlátozza az eredmények pontosságát.
„A korszerű statisztikai módszerek alkalmazása ellenére az adatok állapota továbbra is korlátozó tényező maradt az elemzésünkben” – áll a tanulmányban.
Akár 80 százalékkal is csökkenthető a denevérek pusztulása
A kutatás szerint a szélerőművek megfelelő helyszínének kiválasztásával jelentősen mérsékelhető lenne a denevérek pusztulásának kockázata. Az eredmények például azt mutatták, hogy a folyók közelében működő szélerőműparkoknál általában több denevér pusztul el. Ennek oka, hogy számos denevérfaj a folyókra támaszkodik táplálékszerzés, vízfelvétel és tájékozódás céljából.
A szélturbinák műszaki jellemzői szintén befolyásolják az állatok veszélyeztetettségét. A kutatócsoport arra figyelmeztetett, hogy különösen veszélyesek azok a turbinák, amelyek forgólapátjai kisebb távolságra haladnak el a talajtól.
Egy másik, az Applied Ecology című tudományos folyóiratban ebben a hónapban megjelent tanulmány 141 európai szélerőműparkot vizsgált meg. Európában a denevérfajok az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelvének védelme alatt állnak. A kutatás szerint több mint 80 százalékkal csökkenthető a denevérek pusztulása, ha a szélturbinákat nem működtetik azokban az időszakokban, amikor a helyi körülmények különösen kedveznek az állatok repülési aktivitásának. Ez azt jelenti, hogy a szélerőművek üzemeltetésének megfelelő időzítésével jelentős természetvédelmi eredményeket lehet elérni.
Egyes országokban, például Németországban, már körülbelül 2010 óta kötelező különféle intézkedéseket alkalmazni a denevérek védelme érdekében. Ezek közé tartozik a kockázatok felmérése már a szélerőművek helyszínének kiválasztásakor, valamint a turbinák működésének időszakos korlátozása. Bizonyos esetekben például megakadályozzák a rotorok forgását a különösen veszélyes időszakokban. Ilyenek lehetnek a denevérek vonulási időszakai, illetve azok az időjárási körülmények, amikor az állatok a legaktívabbak. A módszer ugyanakkor nem bizonyult minden állatcsoport esetében egyformán hatékonynak.
A kutatók megállapították, hogy ez a stratégia nem csökkentette a vonuló madarak pusztulását, amelyek szintén áldozatul eshetnek a forgó szélturbináknak.
A vizsgálatok eredményei arra világítanak rá, hogy bár a szélenergia fontos szerepet játszik a tisztább energiatermelésre történő átállásban, a szélerőművek természetvédelmi hatásait is figyelembe kell venni. A megfelelő telepítési helyszínek kiválasztása és a turbinák működésének célzott korlátozása lehetőséget kínál arra, hogy a megújuló energia termelése mellett a denevérállományok védelme is nagyobb hangsúlyt kapjon.
(Itt érhető el az amerikai kutatás és az európai kutatás.)
Kapcsolódó anyagok:
Két és fél év után lebontják Szászország legnagyobb szélerőművét a tartós zajhatás miatt
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by John Torcasio: pexels
TOP 5
