Hatékonyságát statisztikák bizonyítják, kevesen vállalkoznak a kikerülésére. Nem, nem a kerítés.
A tél.
- Statisztikák bizonyítják, hogy a menekülteket semmilyen kerítés nem állítja meg, legfeljebb az útvonalak módosulnak
- Az egyetlen, ami befolyásolja a migrációt, a tél
- A tengeri útvonalak forgalma novembertől áprilisig nagyságrendekkel csökken
- Az a kérdés, hogy mennyire veszik át a helyüket a szárazföldi útvonalak
A tengerparti sziklákra épített ház lakói megnyugtattak, hogy ha érkező menekültekkel akarok találkozni, akkor a legjobb helyen járok. Előző reggel is a verandáról nézték, ahogy befutott egy csónak vagy negyven, Törökországból áthajózó menekülttel.
A helyzet amúgy egyértelmű volt a az útbaigazítás nélkül is: a görög sziget ezen partszakaszán eldobált mentőmellényeket fújt a szél, a vízben pedig úgy lebegtek a kilyukadt fekete gumicsónakok, mintha óriás döglött ráják lennének.
Volt időm alaposan megfigyelni a környéket, mert a következő nap a sötét hajnaltól délelőttig a partot jártam, teljesen feleslegesen. Egyetlen csónak sem kötött ki.
Nagy volt a szél, ilyenkor nem jönnek
– magyarázta később a házban lakó férfi. Valóban, bár nem volt vihar, a hullámok fodrosak voltak, és vélhetően ilyenkor már nem akarnak kockáztatni a csempészek sem. A túlterhelt csónakok könnyen felborulnak, ezt már tudtam a túlélők elbeszéléseiből.
Hogy a szeles idő mennyire hat az embercsempészetre, azt következő hajnalban is megtapasztaltam: az addig szokásos 2-3 kilométeres szeleket felváltó 10-25 kilométeres szélerősség újra hullámokat korbácsolt, és megint csak távol maradtak a menekültek.
„Télen kevesebben jönnek, mert bejönnek a nagy szelek” – magyarázta a spontán menekültmegfigyelő, akinek szavai egybevágtak a Frontex statisztikáival.
A tél csökkenti a migráció erősségét? - tettük fel a kérdést az EU határvédelmi szolgálatának, akik rövid és egyértelmű választ küldtek:
"Az időjárás jelentősen befolyásolja a tengeri útvonalakat. Az adatok szerint a novembertől áprilisig tartó időszakban, a viharok miatt jelentősen esik a határátlépések száma."
A gumicsónakokat viszont gyakran az egyik menekült vezeti, aki folytatja is az útját Európába. (Bővebben is írtunk az embercsempész-biznisz működéséről, amikor Törökország embercsempész-fővárosában jártunk.)
Hamarosan csökken a menekültszám
Az tehát biztos, hogy heteken belül jelentősen visszaesik a menekültek száma az EU határain. Ezt mutatják a Frontex 2015 első negyedévéről szóló statisztikái is.
Annyit viszont még a statisztikákból is nehéz kideríteni, hogy mennyivel jönnek kevesebben. A bizonytalanság oka a 2014-2015-ös télen zajló koszovói menekültválság. Az érkezők száma ugyanis az előző telekhez képest kiugróan magas volt: 2008 óta soha ennyi menekült nem érkezett Európába az év első negyedévében, mint ekkor. A háttérben azonban nem egy új trend, hanem egyszeri jelenség állt: a szeptemberben indult, és márciusra lefutó koszovói menekülthullám. Hasonlóra idén nem kell számítani.
Annyi biztos, hogy két éve folyamatosan emelkedik az Európába tartó menekültek száma. 2014-ben minden egyes negyedévben többen érkeztek, mint ugyanazon időszakban, egy évvel korábban.
Magyarországra a keleti balkán úton, és annak is a Törökországból Görögországba vezető tengeri szakaszán keresztül jönnek a migránsok. A tengeri útvonalat az elkövetkező fél évben sokkal kevesebben használják majd. Az a kérdés, hogy hányan fordulnak az egykor népszerű szárazföldi útvonal felé, amely a görög-török határra épített kerítés miatt ment ki a divatból az utóbbi években.
Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó anyagaink:
VAN ÚJ JAVASLAT A BEVÁNDORLÁS MEGÁLLÍTÁSÁRA
HAMAROSAN A KLÍMAMENEKÜLTEK IS ÚTNAK INDULNAK
Kép: Ezt a képet a nagy szelek érkezése előtt készítette az Index fotósa Kiosz szigetén, Fotó: Bődey János