Nem lesz több magyar város

2015. július 20

Az Origo információi szerint egyetlen magyar település sem fogja elnyerni idén a városi címet. Pedig 23 község és nagyközség pályázott erre, a végső döntést a köztársasági elnök hozza meg. A városi címre vágyó községek közül a legnagyobb lélekszámúban 7500-an élnek, a legkisebben pedig alig több mint ezren.

„Magyarszék - A legtermészetesebb falu!” Így definiálja magát a honlapján ez az 1043 fős Baranya megyei település, amely idén 22 másik településsel együtt pályázott a városi címre. Magyarszéknek vélhetően nem kell majd átírnia önmeghatározását a legtermészetesebb városra, hiszen úgy értesültünk,

hirdetés

idén egyetlen település sem nyeri el a város címet.

Az önkormányzatoknak januárig kellett leadni a várossá nyilvánítási kérelmüket. A pályázatokat első körben egy héttagú bizottság véleményezi - a munkában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), a Magyar Faluszövetség (MFSZ), a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség képviselői vesznek részt.

A bizottság véleménye alapján a Miniszterelnökséget vezető miniszter tesz javaslatot a köztársasági elnöknek, aki ez alapján dönt.

23-ból semmi

Az előkészítő bizottság már végzett a munkával, és úgy tudjuk, véleményük szerint a 23 település egyike sem kapna városi rangot. Már csak azért sem, mert a kormány márciusban, visszamenőleges hatállyal módosította a várossá nyilvánítás feltételeit:

a cím elnyeréséhez a lakosságszámnak már el kell érnie a 10 ezer főt.

A 23 település közül Magyarszék a legkisebb lélekszámú, a legtermészetesebb faluban mindössze 1060-an élnek, de a legnépesebb városicím-várományosban, Erdőkertesen is csak 7541 fő lakik.

Csatornázottság és sportcsarnok is kell

A 2011-es önkormányzati törvény csupán általánosságokban írja körül a várossá nyilvánítás kritériumait. A jogszabály gumiparagrafusaiban csak annyi szerepel, hogy városi cím adható annak a községi önkormányzatnak, amely

térségi szerepet

tölt be, és fejlettsége eléri az

átlagos városi

szintet. A márciusban módosított 2012-es kormányhatározat azonban kézzelfoghatóbbá tette az elvárásokat.

Eszerint egy község akkor tölt be térségi szerepet, ha a dolgozók legalább 20 százaléka más településről jár be dolgozni. A határozat szerint azok a települések érik el az átlagos városi szintet,

ahol a lakosság lélekszáma eléri a 10 ezer főt, és az az elmúlt öt évben folyamatosan növekedett,
csatornázottsága minimum 60 százalékos,
a belterületi utak 90 százaléka szilárd burkolatú,
van alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézménye,
van rendőrkapitánysága vagy helyi rendőrőrse, hivatásos tűzoltósága, katasztrófavédelmi őrse vagy önkormányzati tűzoltósága,
van egészségügyi alapellátás,
van tanuszodája vagy többcélú sportcsarnoka,
az elbírálást megelőző évben a helyi önkormányzat bevételeinek legalább 20 százaléka a helyi iparűzési adóból folyt be.

Városi cím a születésnapra

A lakosságszám ugyan nem éri el a 10 ezer főt, de a többi feltételnek megfelelünk”

– mondta az Origónak Gál Zsolt. Ecser polgármestere szerint a Pest megyei település a 90-es évek közepe óta töretlenül fejlődik, 2011-ben nyerték el a nagyközség címet, így a városi rang megszerzése lenne a következő lépés.

Gál Zsolt szerint a Közép-magyarországi régióban városként jobb eséllyel pályázhatnak az uniós forrásokra, és a polgármesteri hivatal működéséhez is több támogatást kaphatnak. Jelenleg ugyanis 12-en dolgoznak náluk, de csak 10 dolgozó fizetésére van támogatás. Városként azonban 18 főre járna támogatás. Ráadásul

a városi rang elnyerésével ünnepelhetnék a település 700. születésnapját.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban a múlt heti Kormányinfón úgy fogalmazott, hogy nem akar megbántani senkit, de azért,

mert valamelyik települést kerek pár száz éve alapították, attól még az nem város.

Pest duplázott, Nógrád lemaradt

A Fidesz-kormányzat 2010 óta nem osztogatta túl bőkezűen a városi rangot. Választási évben nem lehet ilyet adományozni, 2011-ben és 2012-ben pedig az önkormányzati rendszer átalakítására hivatkozva nem adtak új címeket.

2013-ban aztán 18 település kapta meg ezt a rangot,köztük például Aba, Diósd, Sülysáp, Piliscsaba és Őrbottyán.

2000 és 2010 között azonban a magyar történelemben páratlan városiasodás indult be, legalábbis a városi cím adományozása alapján. A könnyebb feltételeknek és a megengedőbb politikai légkörnek köszönhetően tíz év alatt 106 település vált várossá.

A KSH 2001 és 2015 közötti adatai alapján azonban ez a fejlődés nem volt egyenletes.Nógrád megyében egyetlen új város sem emelkedett ki,Zala megyében csak egy, Baranya, Tolna és Csongrád megyében pedig csak kettő, közben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 17-ről 29-re, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 19-ről 28-ra növekedett a városok száma. Sőt, Pest megyében 27-ről 54-re! (A huszadik század közepén az egész országban alig volt több város.)

Így ma 346 város van Magyarországon.

Fordítva ülünk a lovon

A várossá válásra egyfajta menekülőútként tekintenek a települések vezetői,

véli Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára.

2013 óta például csak a 2000 főt elérő településeken lehet polgármesteri hivatal. Ez alól azonban a városok kivételt jelentenek, függetlenül a lakosságuk számától – mondta Zongor Gábor.

A TÖOSZ-főtitkár szerint a jelenlegi rendszer a pályázók oldaláról közelít, ehelyett azonban a térszerkezeti folyamatokat kéne megvizsgálni, és az alapján dönteni, hol lenne szükség egy adott térségben városi szolgáltatásokra. „Már régóta fordítva ülünk a lovon” – mondta a TÖOSZ főtitkára.

Ezerfős városunk is van

Az új 10 ezer fős követelménynek a KSH 2014-es adatai szerint jelenleg egyetlen község felel meg, Solymár. Emellett egy másik Pest megyei település közelíti meg egyáltalán ezt a határt, ez pedig Csömör 9124 fővel. Sőt, a jelenlegi 346 városból is mindössze 142-ben élnek többen 10 ezer főnél. Magyarország legkisebb és egyben legészakibb városában, Pálházán pedig mindössze 1060-an élnek.

Lázár János a múlt heti Kormányinfón úgy fogalmazott, hogy a várossá nyilvánítás fontos a polgármesternek, a képviselő-testületnek és az ott élőknek, de

sok esetben előfordult, hogy egy város úgy kapott ilyen rangot, hogy közben nem volt erre felkészülve.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szavaiból, illetve a márciusi módosításból is arra lehet következtetni, hogy a kormányzat nem szeretné növelni a magyarországi városok számát. Ehhez elegendő, ha a komolyan veszik a tízezres határt. Ha így lesz a jövőben, az merőben ellentétes a rendszerváltás óta követett gyakorlattal. A mai városok