Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_thumbnails_akep_varos_hon.jpg 

Elkészült a világ legdrágább városait összesítő toplista. A településeket 2015-ben is 160 termék és szolgáltatás ára alapján rangsorolták. Magyar város ezúttal nem került fel a listára.

Az Economist Intelligence Unit idén is elkészítette a világ legdrágább városainak rangsorát. A jelentés szerint - amelyben ezúttal 133 világvárost rangsoroltak, 160 termék és szolgáltatás ára alapján - 2015-ben Szingapúr bizonyult a legdrágábbnak.

A VILÁG 10 LEGDRÁGÁBB VÁROSA:

9. (holtversenyben) Hongkong, Hongkong

Hongkong Különleges Igazgatású Terület, röviden Hongkong a Kínai Népköztársaság két különleges igazgatású területének egyike (a másik Makaó), 263 szigetből álló városállam, bár a köznyelvben gyakran egyszerű városként értelmezik. Hongkongot a Dél-kínai-tengerhatárolja. Területe Budapest kétszeresét teszi ki, míg lakossága Magyarország népességének körülbelül kétharmada. A Föld egyik legsűrűbben lakott területe, lakóinak 93,6%-a kínai nemzetiségű, akiknek nagy része a szomszédos Kuangtung tartományból származik.

Hongkongnak a kínaitól eltérő, saját jogrendszere van – Alaptörvénynek (Basic Law) nevezett alkotmánnyal – saját pénzneme és bevándorlási törvényei, továbbá saját közúti forgalmi szabályai (továbbra is a bal oldalon vezetnek). Csak a honvédelmi és diplomáciai ügyekben kötődik szorosan a Kínai Népköztársasághoz. Hongkong egyike a világ kereskedelmi és gazdasági központjainak, kapitalista gazdasági rendszerrel. A hongkongi dollár 2010-ben a világ 8. legtöbbet kereskedett devizája volt. Az egy főre jutó jövedelem tekintetében Hongkong a világ élvonalába tartozik. (Forrás: Wikipédia)

9. (holtversenyben) Szöul, Koreai Köztársaság

A városról így ír a Wikipédia: Szöul (hangul서울 특별시, Szoul Thukpjolsi, nyugaton Seoul Teukbyeolsi;) a Koreai Köztársaság fővárosa és egyben legnagyobb városa is, különleges igazgatású város a Koreai-félszigeten, a Koreai Demilitarizált Övezettől délre. A dél-koreaiak egynegyede lakik itt, elővárosokkal együtt az ország lakosságának csaknem a fele. A Han folyó két partján fekvő város történelme i. e. 18-ra nyúlik vissza, a mai Szöul délkeleti részén ekkor alapította meg a fővárosát Pekcse, ahárom koreai királyság egyike. Szöul a történelmi Korea fővárosa volt 1394-től 1948-ig, egy rövid időszaktól (1399–1405) eltekintve.

b_700_700_16777215_00_images_thumbnails_akep_varos_szoul.jpg

2012-ben a világvárosok listáján a nyolcadik helyet foglalta el, a világ egyik pénzügyi és kereskedelmi központja. Itt található a legnagyobb koreai konglomerátumok, például a Samsung, az LG Group és a Hyundai székhelye. A Forbes magazin 2008-ban a világ hatodik gazdaságilag legerősebb városaként jelölte meg. Szöul az ázsiai országok egyik legkedveltebb turisztikai célpontja, többek között a thaiok, a japánok és a kínaiak körében is, részben a koreai hullám hatásának köszönhetően.

Szöul rendkívül fejlett informatikai infrastruktúrával rendelkezik. Itt vezették be először a DMB mobiltévét és a vezeték nélküli nagy sebességű mobilinternetet. A városban vezeték nélküli szélessávú internet (WiBrohotspotok találhatóak és 2015-re a városvezetés tervei szerint minden közterületen ingyenesen elérhető lesz a szolgáltatás, beleértve a tömegközlekedési eszközöket és a taxikat is. 

8. Koppenhága, Dánia

Koppenhága (dánulKøbenhavnDánia fővárosa és 1 230 728 lakosával az ország és egész Skandinávia legnépesebb városa. Sjællandés Amager szigetén fekszik. Az először a 11. században említett település a 15. század elején lett Dánia fővárosa. A 17. századbanIV. Keresztély dán király uralkodása alatt jelentős regionális központtá fejlődött. Az Øresund híd elkészülte (2000) után Koppenhága az egyre erőteljesebben integrálódó Øresund régióközpontjává vált, és a svédországi Malmővel egyre inkább egységes várostérséget alkot.

b_700_700_16777215_00_images_thumbnails_akep_varos_koppen.jpg

Koppenhága számos nemzetközi felmérés és rangsor alapján fontos kulturálisüzletimédia és tudományos központ. A legfontosabb gazdasági szektorok az élettudományok, az információs technológia és a szállítás; a kutatás-fejlesztés jelentős szerepet játszik a város gazdaságában. Stratégiai elhelyezkedése és kiváló infrastruktúrája – többek között Skandinávia legforgalmasabb repülőtere, amely a városközponttól vasúton 14 perc alatt elérhető – regionális központtá, regionális székhelyek és konferenciák kedvelt helyszínévé tette. 

Több különböző felmérés is a legmagasabb életminőséget kínáló városok közé sorolta. A világ egyik legkörnyezetbarátabb városának is tartják. A belső kikötőben olyan tiszta a víz, hogy úszni lehet benne, a lakosok 35%-a pedig kerékpárral jár munkába, naponta összesen 1,2 millió kilométert tekerve. Az ezredforduló óta Koppenhága gyors város- és kulturális fejlődésen megy keresztül. Ez részben a kulturális létesítményekbe és infrastruktúrába való nagyszabású befektetéseknek, valamint sikeres formatervezők, mesterszakácsok és építészek új hullámának köszönhető. 2010-ben Koppenhága a világ 10. legdrágább városa a Forbes magazin szerint.

A cikk itt folytatódik...

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás