Skip to main content
EU társadalom és jog

Mit kellene tanítanunk iskoláinkban, kémiát vagy zöldségtermesztést?

Természetesen nem nézzük le, vagy degradáljuk a kémiát, vagy egyéb más hasznos tudományt, hisz emberi tudásunk részét képezi. Mégis fel kell tennünk a kérdést ebben a megváltozott világban, melyet úgy hívunk, hogy globális kapitalizmus. Eszerint milyen ismeretnek, tudásnak veszi valójában hasznát gyermekünk a 21. században?

Tehát mit is kellene tanítanunk gyermekeinknek az iskoláinkban?

Természetesen a kérdésre igen nehéz válaszolni, úgy gondoljuk azonban, hogy érdemes megtekinteni azt a videót, mely pár éve került fel a világhálóra. A kisfilm megtekintése után talán határozottabban tudunk dönteni, és érvelni amellett, a jelenlegi globális kapitalizmus, - ha nem védekezünk ellene kellően -, csak egészségtelenné, beteggé tehet bennünket, legfőképpen gyermekeinket.

Az elmúlt 100 évben uis jelentősen megszaporodtak azok a betegségek, mint a rák, a cukorbetegség, az allergia, stb., ennek pedig oka a tudósok szerint az, hogy eltávolodtunk a természettől, városnak nevezett betonrengetegekben élünk, korszerűtlen és egészségtelen élelmiszereket fogyasztunk, stb. 100 éve, amikor a lakosság jelentős része még vidéken élt, a statisztikai mutatók nem voltak ilyen magasak és rosszak.

Mivel gyermekeink a jövő záloga, legalább nekik meg kellene tanítani azokat az ismereteket, melyek révén megőrizhetik egészségüket, és ha nem is könnyedén, de bármikor újrakezdhetik vidéken, vagy a városban, ha éppen úgy adódik.

Miért adódik úgy?

A város egyre élhetetlenebb, óriási, egyre fenntarthatatlanabb az energia inputja, és egyre nagyobb a hulladék outputja. Nem nehéz belátni, hogy ez nem mehet a végtelenségig, mégis fittyet hányunk ezekre a tendenciákra, úgy gondoljuk, nem érhet bennünket baj.

Mit tehetünk akkor a negatív tendenciák ellen a városban? Mik lennének a konkrét lépések?

Hogy csökkentsük pl. a rákot okozó benzingőz terjedését a levegőben? Szorítsuk vissza a szénhidrogénekkel üzemelő gépjárműveket, és kötelezzük a lakosságot, hogy x időponttól már csak elektromos autókkal járhatnak, vagy milyen megoldásra jussunk? Vagy pl. tiltsuk ki azokat a 100 éve még egyáltalán nem létezett, de ma már mindenhol a világon kapható azon élelmiszereket az áruházláncokból, melyek bizonyíthatóan betegségeket okoznak és kötelezzük arra az élelmiszeripart, hogy csak egészséges élelmiszert hozzanak forgalomba? Hogyan kezeljük akkor a hulladékot, ha majd hazánkban is akkorák lesznek szeméthegyek, hogy látni lehet őket az űrből?

Legnagyobb problémaként azt látjuk, hogy éppen megoldhatunk egy-egy problémát, hisz pl. az elmúlt években a fővárosban több szennyvíztisztító is átadásra került, a káros transzzsírsavak lassan végleg eltűnnek, korlátozódnak élelmiszereinkben, itt-ott már ténylegesen szelektíven gyűjtjük a hulladékot, mégsem koncentrálunk úgy a kérdések megoldására, ahogy kellene. Mert mi is kellene ehhez?

Legfontosabb erőforrásunk nem a szénhidrogénekben rejlik, még csak nem is a tiszta ivóvízben, vagy másban, hanem tudásunkban. Ha megfelelő a tudásunk, megfelelően is tudunk védekezni a ma még erejében lévő, és emiatt rendkívül agresszív globális kapitalizmussal szemben, mely teljesen át akarja alakítani, képére akarja formálni elképzelésünket a világról. Amerikában már majdnem sikerült ez a folyamat, a fentebb hivatkozott videóban szereplők azonban minderről másképp gondolkodnak, ráadásul még cselekednek is.

Hol lehet elkezdeni, megszervezni a globális kapitalizmusnak majd nyilvánvalóan nem tetsző „ellenállást”? Nyilvánvalóan az iskolákban, ahol elmagyarázhatjuk, megtaníthatjuk gyermekeinknek, miért élhetőbb ma a vidék, miért egészséges az ott megtermelt, adott esetben olcsóbb élelmiszer, városi emberként hogyan lehet közösségeket létrehozni, hogy extraprofit termelése nélkül élhessünk, hogyan lehet haszonállatokat tartani, mi a városi közösségi kert, mi a korszerű és egészséges táplálkozás, stb. Egyszóval hogyan lehet önfenntartani magunkat a megváltozott világban?

Talán az első lépés az lenne, ha minden iskola, hangsúlyozom, minden iskola kialakítana, ki tudna alakítani egy iskolakertet. Amerikában egy lelkiismeretes tanár már mozgalmat indított hasonló célból, így itthon is sikerülhet hasonló kezdeményezés. Hogy a kezdeményezés sikerre vezethessen, érdemes belepillantani a tanár programjába, végignézni elképesztő sikereit, melyre akár büszke is lehetne. A róla készült film itt érhető el.

A globális problémákról pedig, és hogy miért is kellene tenni ellenük, itt lehet bővebben olvasni. Jelenleg a magyarországi Be Fair! Alapítvány azon dolgozik, hogy közésiskolásoknak szóló eddig oktatási segédletét koszerűsítse, illetve megalkossa az újat, mely már a nemzeti önfenntarthatóságra koncentrál.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Béer

Kapcsolódó cikkeink:

A kép csak illusztráció

TOP 5

Friss Cikkek