A források teljes és totális pazarlásával és az arra adott megoldásokkal, summázhatnánk egy mondatban, ha meg akarnánk határozni, mivel is foglalkozik a „nyílt forráskódú filozófia”. A Dr. Marcin Jakubowski és mások nevével immár ”mozgalommá” szélesedett ökonómiai irányzat nem titkolt célja a jövő építése, pontosabban a jövő gazdaságának nyílt, szabad forrásúvá való átalakítása, átépítése.

Olyan jövőé, melyben mellesleg kevesebbet kell dolgoznunk, lokális élettérben élhetünk, nem ismert a szegénység, a háború, az éhezés, és amelyben az erőforrások, legfőképpen a talaj, ásványok, növényzet, víz, megfelelően kerülnek kiaknázásra, felhasználásra.

(A témáról kisfilm is készült, melyet a Korszellem feliratozott, így bárki megtekintheti, ha kedvet kapott hozzá.

A kisfilm szerint az ember a végtelen erőforrásokat a (globális) gépgyártás (ideértve az eszközgyártást is) folyamatával, az ipar (és a nagyipari mezőgazdaság) beiktatásával végessé teszi. Ehhez rengeteg időre van szükség, mely folyamatban az ember a modern kor egyfajta, napi nyolc óránál is többet ”güriző” rabszolgájává vált, válik. Mi lenne, teszi fel a kérdést Jakubowsky, ha a megszokott életszínvonal megtartásához nem lenne szükség csak napi két órára és helyi alapanyagok felhasználására, valamint nyilvánvalóan globális gépgyártásra.

A nyílt forráskódú filozófia alapötlete tehát abban rejlik, hogy kevés erőforrás és pénz, valamint munkavégzés kapcsán is biztosítható legyen a magas életszínvonal. Ehhez mindössze (csak) arra van szükség, hogy a ma ismert és az emberiség által létrehozott legfejlettebb technológiák a „mi kezünkbe kerüljön vissza”. Vagyis ne a nagyvállalatok döntsék el, hogy „mit tesznek értünk a gépek”, azoknak minket kell „szolgálnia”.

A másokhoz átkerült gyártás ugyanis óhatatlanul függőséget okoz, de ha képesek vagyunk magunknak mindent legyártani, a függőség megszüntethető. Az is biztos, hogy magunknak sokkal jobb minőséget fogunk készíteni bármiből, mint pl. a Tesco, hangzik el a filmben. Arról nem is beszélve, hogy a saját gyártás beindításával megszüntethető több nemkívánatos kísérőjelenség is, így pl. a külföldi (pl. kínai vagy ázsiai) rabszolgaipar, ugyanott gyermekmunka, stb.

Saját gyártási kapacitásunk akár a kertünkben is megvalósítható, véli Aaron Makaruk, folytatva Jakubowsky eszmefuttatásait, mégpedig fenntartható módon. De hogy is nézne ki a saját gépgyártásunk? Egy John Deer traktor megépítése pl. túl bonyolult, túl egyedi lenne, de ha mondjuk, lemennénk egy barkácsboltba és vennénk egy egyszerű motort, amihez hozzáépítenénk fémekből megfelelő eszközöket, elkészíthetnénk azt a Lifetrac-et, amelyik már hasonlóan működik, mint a John Deer.

Ezzel a példával Jakobowsky azt is szemléltetni akarja, hogy saját gyártásunkkal a ”hatalom” a lokális életterünkben marad, kerül vissza, hisz a pénzt nem felfelé, a globális ipar adta piramiscsúcs felé termelnénk ez által, hanem saját magunknak, helyben. Azaz az alárendeltség helyébe a mellérendeltség lépne, aminek további következmény az lenne, hogy saját magunkra, gyermekeinkre, és családunkra is több idő jutna.

Ma a géptechnológiában rejlő tudás nem adott a magánember számára, ezért ezt a tudást el kell sajátítani és megfelelően kell tudni fejleszteni, több funkcióval ellátni, veszi át a szót egy másik szerteplő. Ez a tudás az internet világában könnyen sokszorosítható, átadható másoknak, így a globális függés bárhol visszaszorítható vagy megszüntethető, a világ jobbá tehető.

„A nyílt forráskód megközelítése egyre népszerűbb és megállíthatatlanabb trend.” – összegzi Jakobowsky elméletét. „A nyílt forráskódú szoftwerekkel kezdődött, mint pl. a Linux operációs rendszere. Sok ember jött össze, koncentrálódott egy helyre a cél érdekében, és jobbá tette, fejlesztette a Linuxot. Ezt igyekszünk átültetni a hardver, a gépgyártás világába. Vagyis nem kell tennünk mást, mint nyílt forráskódú gépeket kell létrehoznunk. Rengeteg fajta technológia létezik a világban, ezeket kell megfelelően rendezni és elérhetővé tenni úgy, hogy egy átlagember is könnyedén megismerhesse.”

∞∞∞

Egyelőre eléggé utópisztikusnak tűnik ez az újfajta filozófia, hisz ha ez az irányzat komoly sikereket akar elérni akár csak egy-egy országban, legalább két „nemkívánatos” tendenciát kell megszüntetnie. Egyrészt meg kellene törnie a multik világuralmát, ami, valljuk be, egyelőre kevésbé tűnik elérhetőnek. Másodsorban a technológiákat a szellemi alkotások jogrendje védi, azt pedig eltörölni egyik napról a másikra, igen nehéz lesz. Arról nem is beszélve, hogy ha egy saját fejlesztést elérhetővé teszünk a világhálón, a multi is felhasználhatja, erőfölényét pedig kihasználva csak jóval többet termelhetne és adhatna el, azaz magunk ellen dolgoznánk.

A legalapvetőbb kérdés azonban az, hogy Jakobowsky nem számol az emberi motivációval. Akar-e minden állampolgár egy adott országon belül lokális életteret kialakítva élni majd és saját magának gépeket gyártani, vagy marad-e inkább az eddig jól megszokott, minimál- vagy ahhoz közeli bérre szorított kis életében. Úgy is feltehető a kérdés, akar-e gépeket építgetni az átlagember a szabadidejében, vagy nézné-e inkább a kis kocka lakásában a gagyi műsorokat a kereskedelmi televízióban.

Egyáltalán értené-e bármely átlagember, hogy miért kellene neki lokális élettérben élnie? Tanították-e neki valaha, hogy miért jobb az, mint nagyvárosban élni és a Tescoban vásárolni? Egy felmérés, ki mit tud ma minderről, lehet, hogy igen érdekes eredményt hozna.

Ugyanakkor a megfelelő gondolatokat át lehet venni a mozgalomtól, hisz, mielőtt nem létezett gépgyártás, egyébként is hasonló elvek szerint éltek az emberek vidéken. Erről itt lehet bővebben olvasni: http://utajovobe.eu/hirek/elelmezes/910-eleink-onfenntarto-parasztgazdasaga-boltba-csak-petroert-es-soert-jartak

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Béer

Kép forrása: https://bitcoinstarter.com/projects/91