Magyarországon a legfontosabb gazdaságpolitikai kérdés a növekedés újraindítása, melynek érdekében javítani kell a vállalati növekedési lehetőségeket. Az európai közös piac erre ad esélyt, amelyet végre a magyar cégeknek is jobban ki kellene használni. A lehetőségek kihasználásához azonban jobb intézményi környezetre és kiszámíthatóbb gazdasági környezetre van szükség.
Békés Gábor is részt vesz a Budapest Economic Forum 2012 konferenciánkon, ahol beszélgetőtársaival (Chikán Attila, Oblath Gábor, Szalay-Berzeviczy Attila) a magyar versenyképesség vállalati, intézményi és makrogazdasági meghatározóiról osztják meg a véleményüket a közönséggel.
Az európai piac
Az európai pénzügyi válság és a gazdasági fejlődést hátráltató magyar gazdaságpolitika következtében a magyar gazdaság növekedése lényegében 2006-ra megállt. 2012-ben a GDP a 2006-os szint alatt lesz, míg ezalatt a kelet-közép európai országok 10% feletti növekedési többletet értek el. Lengyelország idén 25%-kal magasabb reáljövedelemmel rendelkezik, mint 2006-ban és egy főre eső GDP-ben mérve már tavaly lehagyta Magyarországot. Magyarországon a háztartások fogyasztása 2006-2011 között 10%-kal esett, miközben a régió országaiban átlagosan is 10%-kal emelkedett. A magyar 16-18%-os beruházási ráta a közép-kelet európai régióban a legalacsonyabb.
A gazdasági növekedés újraindítása véleményem szerint tehát az elsőszámú gazdaságpolitikai feladat ma Magyarországon. A fenntartható gazdasági növekedést elsősorban a magánszektor cégeitől lehet várni, ezért a vállalati növekedés lehetőségeinek javítása a gazdasági fejlődés kulcskérdése. A növekedéshez véleményem szerint piaci versenyben megerősödött magyar vállalatokon és erős európai integráción keresztül vezet az út. 
Magyarország - szemben sokak hitével vagy vágyával - nem zárt gazdaság, hanem része a nemzetközi munkamegosztásnak és kereskedelemnek. A kilencvenes évek közepe óta részben, és 2004 óta teljes mértékben, Magyarország részese az európai közös piacnak. Az Uniós tagság egyik nagy hatása pedig az, hogy a magyar vállalatok előtt megnyílt az európai közös piac. A magyar cégek hazai, belső piaca nem csak Magyarország vagy a Kárpát-medence, hanem a 27 tagú Európai Unió.
Miért jó az egységes közös piac? Először is lebomlottak a belső kereskedelmi akadályok, és a közös piac csökkentette a kereskedelmi költségeket (ide értve sokféle szabályozási, adminisztrációs költséget). Az Európai Bizottság becslése szerint csak az elmúlt négy évben a vállalatok az európai piacra jutás költségei 25 százalékkal csökkentek. Az európai egységes piacon az elmúlt 20 éve alatt a kereskedelem majd háromszorosára nőtt, és a fogyasztók nyeresége 2011-ben fejenként 500 euró volt.
Az Unióban a közös piac egy hatékonyabb gazdasági környezetet teremt, amely pozitívan hat a vállalati termelékenységre, és így növeli a társadalmi jólétet. A vállalatok egy nagy és egységes belső piacon könnyebben el tudják érni a hatékony üzemméretet, amellyel nemcsak Európában, de a világban is versenyképesek. A belső piac segítette a cégek növekedését és az európai cégek EU-n kívüli eladásai is megháromszorozódtak 20 év alatt. A nagyobb piac több értékesítési lehetőséget kínál, így jobban megtérül a kutatásra, fejlesztésre és általában az innováció érdekében elköltött minden euró és forint. A nagyobb piac emellett növeli a versenyt és csökkenti az árakat: az olcsóbb tévének a fogyasztók örülhetnek, míg az olcsóbb import alkatrész javítja a termelésből elérhető nyereséget.
A közös piacból származó előnyök korántsem automatikusak, hanem esélyt jelentenek a hatékonyabb termelésre és a növekedésre. Egy kiterjedtebb és integráltabb piacon csak a olyan nagyobb, exportra is képes vállalatok lehetnek igazán sikeresek, amelyek képesek a nagy európai és globális cégekkel versenyezni, azoknak beszállítani. Magyarország csak akkor lehet sikeres az európai közös piacon, ha vállalatai képesek lesznek elérni egy európai szinten is látható méretet.
Sajnos sok magyar vállalat nem tud élni ezzel a lehetőséggel, mert túl pici. Egy európai kutatásban azt találtuk, hogy a 10 fő feletti alkalmazottal rendelkező magyar cégek majd fele európai szinten láthatatlanul pici (egymillió euró alatti éves bevétellel rendelkezik). Miközben az évi 2 és 10 millió euró közötti árbevétellel rendelkező cégek adják a spanyol vagy osztrák cégek 40%-át, ez hazánk esetében 23%. Spanyolországban kétszer, Ausztriában háromszor annyi nagy (250 millió euró bevételnél nagyobb) cég működik, mint itthon.
A vállalati növekedési lehetőségek elősegítése egyébként a kisebb országok számára fontosabb, hiszen egy német cég már otthon is el tud érni egy kritikus méretet, ez a kisebb országokban, így Magyarországon sem jellemző. Vagyis az európai piaci esély kihasználására nagyobb magyar vállalatokra van szükség. Ehhez a vállalatok egyenkénti támogatása helyett itthon is erősíteni kell a versenyt, elősegítve hogy a vállalatok Európában árban és minőségben is versenyképesek legyenek.
Növekedés, de hogyan?
Mitől lehet várni bővülő vállalati eladásokat? Ma Magyarországon a vállalati növekedésnek több korlátja is van. http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/a_gazellak_oldhatjak_meg_a_magyar_gazdasag_kulcskerdeset.505584.html Muraközy Balázs kollégámmal írt empirikus tanulmányunk szerint a vállalati növekedés nem ágazatfüggő, ezért elsősorban az általános üzleti környezetet kell javítani. A piaci be- és kilépési korlátok csökkentése, az adminisztratív akadályok csökkentése, a vállalati menedzsment képességeit javító képzések támogatása, valamint az innovációs tevékenységet és a vállalatok nemzetközi kapcsolatainak fejlesztését támogató gazdaságpolitika egyaránt javíthatja a keretfeltételeket. Ha javul az üzlet klíma, az pozitív hatással lesz a vállalati termelékenységre, amely a gazdasági növekedés alapja.
A vállalkozási környezet javítása mellett fontos az intézményrendszer és a szerződési biztonság javítása is, hiszen a magas jogi bizonytalanság csökkenti a kockázatvállalást. Kockázatvállalás nélkül nem lehet kutatási vagy fejlesztési tevékenységet végezni, és általában innovatív megoldásokat bevezetni. Innováció nélkül pedig nem lehet sikeresen bővülni. A jogi bizonytalanság ugyancsak csökkenti a vállalati együttműködés terét: ha a szerződések nem betartathatók, a cégek kevésbé fognak közösen fejleszteni és új piacokra belépni.
Az intézmények szerepe
Az intézmények szerepét ma Magyarországon nem lehet eléggé hangsúlyozni. Daron Acemoglu és James Robinson kiváló könyve szerint az intézmények minősége az, amely meghatározza, mennyire tud egy ország alkalmazkodni egy új helyzethez. Jobb intézmények elősegítik az előnyök kihasználását és a költségek és kockázatok mérséklését. Viszont a szakszerűtlen és korrupt intézmények meggátolják, hogy a gazdasági szereplők éljenek az új lehetőségekkel.
A jó és támogató intézményrendszerbe beletartozik a jogbiztonság, a szerződések tisztelete, a bíróságok függetlensége. Ide érthető a joggyakorlat hatásossága, vagyis az hogy a polgárok és a vállalatok gyors és független ítélettel számolhatnak. Ugyancsak ide számít a gazdaságpolitikai környezet stabilitása, valamint a korrupció-mentes állami működés. A jó intézményi keret nyitott és befogadó, a rossz szűk elitre épít és akadályozza a szabad vállalkozást.
Az intézményrendszer több szálon is hat a gazdaságra. Ha gyengül a tulajdon sérthetetlensége és nincs jogbiztonság, akkor csak extra-profit és magas diszkont mellett érdemes beruházni. Nem véletlen, hogy a szerződéseket és tulajdont nem tisztelő állam miatt csökken a hazánkba beruházást tervező cégek aránya. A Német Kereskedelmi Kamara 2012 nyári jelentése szerint a közép-európai térségben Magyarország csak Bulgáriánál kedvezőbb befektetési célpont, és a valaha (2005 óta) mért legmagasabb szinten van azon cégek száma, melyek nem választanák újra Magyarországot. Ha a kormányzat visszamenőlegesen módosíthat szerződéseket, akkor az állami szerződéseket erősen túl kell árazni, mert sose lehet tudni, mikor veszik vissza. Ha nagy a bürokrácia, kevesen indítanak új vállalkozást és kihasználatlan marad sok kreatív gondolat.
Magyarországon a gyenge intézményi környezet miatt a magyar cégek nem tudták eléggé élvezni az európai integráció előnyeit. Eközben elszenvedték a jobb intézményű országok vállalatainak belépését, a nagyobb versenyt és a tehetséges munkaerő elszipkázását. Ahhoz, hogy a magyar cégek is jobban tudjanak élni az európai integráció esélyével, sokkal jobb intézményi környezetre van szükség.
Összefoglalva, a magyar gazdaságnak javítania kell a vállalati növekedés feltételeit, melyhez a gazdasági nyitottság jobb kihasználása, az európai piaci integrációban való erőteljesebb részvétel szükséges. Ehhez azonban javítani kell a magyar intézményeken, ennek hiányában minden megszorítás csak rövidtávon hat, és semmilyen állami program sem hoz fenntartható növekedést. Jobb üzleti környezet, megbízhatóbb gazdaságpolitika, gyors és hatékony igazságszolgáltatás kell ahhoz, hogy a magyar vállalatok el tudják érni az európai szinten szükséges kritikus méretet, és ki tudják használni a közös piac előnyeit.
Utóirat. Ahogy ezt a cikket befejeztem, vettem észre a jó hírt, hogy "Egy piac - számtalan lehetőség" 20 éves az európai egységes piac címmel rendez az MKIK szakmai napot vállalkozóknak Budapesten 2012. október 18-án.
A
Forrás: http://www.portfolio.hu/gazdasag/mitol_lesz_itt_ujra_novekedes.174248.html
TOP 5
