Kép forrása: ChatGPT
A mesterséges intelligencia ma már nemcsak az egészségügyben, a pénzügyekben vagy az iparban jelenik meg, hanem egyre komolyabb szerepet kaphat az igazságszolgáltatásban is. Felmerül a kérdés: képes lehet-e egy algoritmus előre megjósolni, hogy egy vádlottat elítélnek vagy felmentenek? A Szegedi Tudományegyelem kutatói szerint bizonyos büntetőügyekben igenis lehetséges lehet a bírói döntések előrejelzése – de nem úgy, ahogy sokan gondolnák, írja az euronews.
A cél nem az, hogy a gép ítélkezzen, hanem hogy segítséget nyújtson a bíróságoknak az egységesebb, átláthatóbb és igazságosabb döntéshozatalban.
Hogyan segíthet az AI a bírói döntések előrejelzésében?
A Szegedi Tudományegyelem kutatói a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségeit vizsgálják büntetőügyekben. A fejlesztés egy döntéstámogató rendszert céloz meg, amely képes lehet mintázatokat felismerni a korábbi ítéletek alapján, és előrejelzést adni hasonló esetek kimenetelére.
A kutatás célja egy olyan modell létrehozása, amely konkrét ügytípusoknál képes statisztikai alapon becslést készíteni a várható bírói döntésről. Bár a jogi technológiák területén a peres analitika már világszerte fejlődik, a legtöbb megoldás eddig polgári vagy kereskedelmi ügyekre koncentrált. A büntetőjogban ez úttörő fejlesztésnek számít.
A projekt vezetője, Karsai Krisztina, az Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetője elmondta, hogy elsőként az embercsempészeti ügyekre fókuszálnak. Ezek az esetek viszonylag kevés változóval dolgoznak, az ügyek nagy része hasonló jellemzőket mutat, így jól modellezhető mintázatokat kínálnak az algoritmus számára.
A modell alapját a Szegedi Járásbíróság 541 embercsempészési ügyének elemzése adja. Az algoritmus ezekből tanulva képes lesz javaslatot tenni egy kiszabandó büntetésre, amelyet össze lehet vetni a tényleges bírói döntésekkel. A rendszer ezáltal folyamatosan finomodik és pontosodik.
Nem a gép ítél, hanem támogatja a bírót
Fontos hangsúlyozni, hogy a fejlesztés nem azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia váltaná fel a bírókat. A kutatók szerint az algoritmus csupán döntéstámogató eszközként működne, amely segít az ítélkezési gyakorlat egységesítésében és az esetleges aránytalanságok kiszűrésében.
A szakemberek szerint a rendszer képes lehet megmutatni, hogy mely ügytípusok alkalmasak algoritmikus támogatásra. Ilyenek lehetnek például az egyszerűbb vagyon elleni vagy közlekedési bűncselekmények, ahol a döntések nagy része ismétlődő minták szerint alakul.
Karsai Krisztina hangsúlyozta, hogy az algoritmus várhatóan 2027 elejére érhet el olyan fejlettségi szintet, hogy a gyakorlatban is alkalmazható legyen. Ugyanakkor kizárt, hogy a közeljövőben mesterséges intelligencia döntsön arról, ki mennyi időre kerül börtönbe, hiszen ezt a jelenlegi jogszabályok sem engedik.
A rendszerhez tervezett dinamikus platform lehetővé teheti az aggregált ítélkezési adatok lekérdezését a jogkereső állampolgárok számára is. Ez növelheti az igazságszolgáltatás átláthatóságát, és erősítheti a társadalmi bizalmat.
A szakértők szerint a mesterséges intelligencia nem az emberi döntéshozatal helyettesítője, hanem annak kiegészítője lehet. Az adatelemzés segítségével csökkenthetőek a véletlenszerű eltérések, miközben a végső szó továbbra is a bíróé marad.
A kérdés tehát nem az, hogy az AI ítélkezhet-e helyettünk, hanem az, hogy miként segítheti az igazságosabb és kiszámíthatóbb jogrendszert. A szegedi kutatás erre keresi a választ, és akár új korszakot is nyithat a digitális igazságszolgáltatásban.
Kapcsolódó anyagok:
Hamis jogi indoklások árnyékában: bírók és ügyvédek is pórul jártak az MI miatt Amerikában
A nyitókép csak illusztráció, forrás: ChatGPT
TOP 5
