A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Dánia üdvözölte, hogy a jövő héten tárgyalásokra kerül sor az Egyesült Államokkal Grönland ügyében, miután Donald Trump amerikai elnök ismét felvetette, hogy a stratégiai és ásványkincsekben gazdag sarkvidéki sziget amerikai ellenőrzés alá kerülhetne. A dán kormány szerint a mostani egyeztetés lehetőséget teremt arra a párbeszédre, amelyre régóta szükség van ebben a kényes geopolitikai kérdésben.
Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter a DR csatornának csütörtökön úgy fogalmazott, hogy ez az a párbeszéd, amelyet a dán kormány a grönlandi vezetéssel közösen kezdeményezett. Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio, szerdán erősítette meg, hogy a találkozó a jövő héten megtörténik, ám annak pontos időpontjáról, helyszínéről és résztvevőiről nem közölt részleteket.
Rubio a Capitoliumban újságíróknak hangsúlyozta, hogy nem Dániáról vagy katonai beavatkozásról kíván beszélni, hanem a kérdéseket a dán és grönlandi partnerekkel közösen vitatják meg. A grönlandi kormány a dán közszolgálati médiának jelezte, hogy részt vesz a találkozón. Vivian Motzfeldt, Grönland külügyminisztere szerint „semmi Grönlandról Grönland nélkül”, és hangsúlyozta, hogy a megbeszélést kifejezetten ők kérték.
Grönland, amelynek területének mintegy 80 százaléka az Északi-sarkkörön túl fekszik, nagyjából 56 ezer lakosnak ad otthont, többségük inuit származású.
Éles amerikai kritikák és biztonsági érvek
A feszültséget tovább növelte JD Vance amerikai alelnök nyilatkozata, aki szerint Dánia „nyilvánvalóan” nem végzett megfelelő munkát Grönland biztosításában, és Trump kész messzire elmenni az amerikai érdekek védelmében az Északi-sarkvidéken. A Fox Newsnak adott interjújában Vance megismételte Trump állítását, miszerint Grönland kulcsszerepet játszik nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ nemzetbiztonságában is, mivel a rakétavédelmi infrastruktúra részben a szigettől függ.
Vance szerint az, hogy Dánia megbízható katonai szövetséges volt a második világháborúban és a terrorizmus elleni háború idején, nem jelenti automatikusan azt, hogy ma is eleget tesz Grönland védelméért. Úgy fogalmazott, hogy attól, hogy valaki 25 évvel ezelőtt okos döntést hozott, még nem biztos, hogy ma nem hibázik.
A kijelentések után Rubio zárt körben amerikai törvényhozóknak arról beszélt, hogy a republikánus vezetés hosszabb távon Grönland megvásárlásában gondolkodik, nem pedig katonai erő alkalmazásában. Aaja Chemnitz, a dán parlament egyik grönlandi képviselője az Associated Press-nek azt mondta, sok grönlandi sértőnek érzi ezeket a megjegyzéseket, és úgy tapasztalják, hogy a viták gyakran a fejük felett zajlanak. Chemnitz szerint a grönlandiak többsége nagyobb önrendelkezést, akár függetlenséget szeretne, miközben fontosnak tartják a biztonsági és gazdasági együttműködést a partnerekkel, amennyiben az kölcsönös tiszteleten alapul.
Szuverenitás, európai támogatás és katonai jelenlét
A vitában európai vezetők is megszólaltak. Emmanuel Macron francia elnök bírálta az „erősebb joga” elvét, amely szerinte azt a benyomást kelti, mintha Grönland inváziójának lehetősége is felmerülhetne. Az Élysée-palotában tartott beszédében Macron egy egyre inkább diszfunkcionális világról beszélt, ahol a nagyhatalmak kísértést éreznek a világ felosztására, miközben az Egyesült Államok fokozatosan eltávolodik egyes szövetségeseitől és a nemzetközi szabályoktól.
Antonio Costa, az European Council elnöke hangsúlyozta, hogy Grönland a grönlandi embereké, és sem Dániáról, sem Grönlandról nem lehet dönteni az érintettek nélkül. Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország és az Egyesült Királyság vezetői Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel együtt szintén kiálltak Grönland szuverenitása mellett.
A dán külügyminiszter, Lars Løkke Rasmussen, egy videóban emlékeztetett az 1951-es amerikai–dán védelmi megállapodásra. Elmondása szerint az amerikai katonai jelenlét Grönlandon az 1945 utáni időszakhoz képest jelentősen csökkent, ma már főként az északnyugaton található Pituffik Űrbázison van jelen mintegy 200 katona. A létesítmény rakétariadó-, rakétavédelmi és űrmegfigyelési feladatokat lát el az Egyesült Államok és a NATO számára.
Rasmussen szerint a megállapodás elegendő lehetőséget biztosítana az amerikai katonai jelenlét erősítésére is, ha erre igény mutatkozna, de ezt párbeszéd útján kell rendezni. Dánia közben saját védelmi képességeit is bővíti. Tavaly a dán parlament jóváhagyta az amerikai katonai bázisok létesítését lehetővé tevő törvényt, valamint egy 14,6 milliárd koronás, mintegy 2,3 milliárd dolláros megállapodást Grönland és a Feröer-szigetek bevonásával, amely új sarkvidéki hadihajókat, nagy hatótávolságú drónokat és műholdas kapacitást irányoz elő.
Kapcsolódó anyagok:
Kiderült, miért került Grönland valójában a nemzetközi figyelem középpontjába
Északi-sark: Hány nehézjégtörő hajója van Amerikának és hány Oroszországnak?
Norvégia nem engedi az északi sarkkör egy pici részének az eladását
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Bernd Hildebrandt from Pixabay
TOP 5
