A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Új műholdfelvételek és szakértői elemzések szerint Kína az elmúlt években példátlan ütemben bővítette és korszerűsítette azokat a titkos létesítményeket, ahol nukleáris robbanófejek kulcsfontosságú alkatrészei készülnek. A fejlesztések nemcsak a fegyvergyártás felgyorsítására utalnak, hanem arra is, hogy Peking egyre gyorsabb megtorló csapásra készül fel egy esetleges támadás esetén, ami jelentősen növeli egy nukleáris konfrontáció tétjét.
A változásokat a bécsi székhelyű Open Nuclear Network és a londoni Verification Research, Training and Information Center közös projektje elemezte. A vizsgálatot vezető Renny Babiarz szerint a 2019 óta megfigyelhető átalakulások mértéke nagyobb, mint bármi, amit korábban láttak Kína nukleáris infrastruktúrájában, íeja a The Washington Post, mely oldalon a műholdképek is láthatók
Mindez annak ellenére történik, hogy egy friss amerikai védelmi jelentés szerint 2024 óta lassult a robbanófejek tényleges gyártási üteme, és az állomány jelenleg valamivel 600 fölött lehet. A jelentés ugyanakkor azt is megállapítja, hogy Kína jó úton halad afelé, hogy az évtized végére átlépje az 1 000 darabos határt.
Gyártóhálózat és titkos létesítmények bővítése
Az ONN és a VERTIC műholdképekre épülő elemzései, amelyeket kizárólag a The Washington Post számára osztottak meg, azt mutatják, hogy 2021 óta ugrásszerűen felgyorsult az aktivitás azokban a létesítményekben, amelyek közvetlenül részt vesznek a nukleáris robbanófejek előállításában. A fejlesztések érintik a plutónium „magok” gyártását végző üzemeket, valamint azokat a gyárakat is, ahol a nukleáris robbanást elindító nagy hatóerejű robbanóanyagokat állítják elő.
A nukleáris robbanófejek központi eleme a hasadóanyagból, jellemzően fegyverminőségű plutóniumból készült gömb alakú mag, amelyet hagyományos robbanóanyag vesz körül. A detonáció során ez a robbanóanyag összenyomja a magot, láncreakciót indítva el, amely hatalmas energiát szabadít fel. A szakértők szerint e kulcsfontosságú alkatrészek gyártása több, egymástól elkülönülő helyszínen zajlik, amelyek párhuzamosan bővültek a rakétasilók és tesztlétesítmények építésével.
Kína Szecsuán tartományának hegyvidéki részén, a Pingtong város közelében található az egyetlen nyilvánosan azonosított üzem, amely kapcsolatba hozható a plutóniummag-gyártással. Az elmúlt öt évben a létesítmény őrzött területe több mint kétszeresére nőtt, miközben legalább tíz helyszínen zajlott építkezés és modernizáció. Egy amerikai katonai szaklapban megjelent elemzés a helyszínt a texasi Pantex üzemhez hasonlította, ahol az Egyesült Államok nukleáris robbanófejeit szerelik össze és tartják karban, azzal a különbséggel, hogy a kínai létesítmény maggyártási képességekkel is rendelkezik.
A gyártási lánc egy másik, valószínűleg a nagy hatóerejű robbanóanyagok előállítására szolgáló eleme Szecsuán tartomány Zitong megyéjében található. A műholdfelvételek szerint ez a távoli komplexum 2019 óta jelentősen bővült, új biztonsági falakkal, raktárterületekkel és robbanástesztelésre alkalmas létesítményekkel. A szakértők egy tavaly elkészült, mintegy 430 ezer négyzetláb alapterületű épületet is azonosítottak, amely alkalmas lehet robbanófej-alkatrészek összeszerelésére és előkészítésére.
Babiarz szerint a beruházások összességükben egyértelműen a nukleáris robbanófejek gyártási képességének javítására utalnak, bár az is elképzelhető, hogy Kína nemcsak új fegyvereket készít, hanem a meglévő arzenált is korszerűsíti. Eközben Kína fő nukleáris kísérleti területe, a nyugat-kínai Lop Nur is bővült új alagutakkal és aknákkal, ami felveti az esetleges jövőbeli tesztek előkészületeinek lehetőségét.
Gyorsabb megtorlás és magasabb készültség
A gyártási kapacitások bővítésével párhuzamosan Peking fokozatosan jelezte szándékát egy sokkal változatosabb és magasabb készültségi szintű nukleáris erő kiépítésére. Egy friss amerikai védelmi jelentés szerint Kína jelentős előrelépést tett a gyors ellenlépések képességének fejlesztésében, hasonlóan az Egyesült Államok úgynevezett „launch-on-warning” rendszeréhez, amely már a beérkező rakéták észlelésekor lehetővé teszi a válaszcsapást.
A jelentés szerint Kína valószínűleg már több mint 100 szilárd hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakétát töltött fel silókba, és finomította a több rakéta egyidejű indításának képességét. Nyugati elemzők által feltárt kínai katonai publikációk arra utalnak, hogy a nukleáris dandárok egyre magasabb riasztási szintre kerülnek, és akár azonnali válaszcsapásra is készen állhatnak egy támadás észlelésekor.
A szakértők szerint Kína ma már elegendő korai előrejelző műholddal és radarral rendelkezik az érkező rakéták felismeréséhez, valamint olyan parancsnoki és kommunikációs rendszerrel, amely perceken belül képes továbbítani az indítási utasításokat. David Logan, a Tufts Egyetem kutatója szerint ezek a változások a kínai nukleáris doktrína egyik legjelentősebb, mégis alulértékelt átalakulását jelentik, hiszen nemcsak a fegyverek száma, hanem azok készenléti állapota is meghatározó.
A fokozott elrettentő képesség ugyanakkor új kockázatokat is hordoz. A hidegháború idején az amerikai és szovjet korai előrejelző rendszerek technikai hibái és emberi tévedései többször is majdnem katasztrófához vezettek. Tong Zhao, a washingtoni Carnegie Endowment for International Peace szakértője szerint ha Kína feladja a késleltetett megtorlás hagyományos politikáját, és a gyors válasz irányába mozdul el, az jelentősen növelheti a félreértések, a túlreagálás és akár egy véletlen nukleáris konfliktus kockázatát.
Kapcsolódó anyagok:
Egy matematikus szerint 5 férfi miatt pusztulhat el a világ
Kína kifejlesztett egy AI-tábornokot, mely képes önállóan irányítani a hadsereget
Franciaország 2040-re robothadsereget akar, az első robotokat már 2027-ben bevetné
Japán mesterséges intelligenciát és robotokat vetne be a hadseregbe
Amerika hadereje 2039-re részben robotizálódhat - nyilatkozta egy tábornok
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Michael Christen from Pixabay
TOP 5
