A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)

Shereen Wu, egy tajvani-amerikai modell, nem kért pénzt, hogy részt vegyen egy októberi divatbemutatón. Akkor 21 éves volt, és a kaliforniai modell számára az ismertség megszerzése volt a cél.

Pár nappal később azonban Wu döbbenten látta, hogy a divattervező Instagram-oldalán megjelent egy videó a bemutatóról. Ő volt látható benne, ahogy egy fekete Michael Costello ruhában végigvonul a kifutón. Csakhogy nem ő volt az: az arcát egy fehér nő arca helyettesítette, akit nem ismert fel.

hirdetés

„Ismernem kellene ezt a modellt? Ki ez?” – kérdezte Wu az édesanyjától, aki először figyelmeztette őt a videóra.

Wu története jól mutatja, milyen gyorsan terjed az mesterséges intelligencia (AI) a 2,5 billió dolláros modelliparban, és egyesek ezt forradalmi változásnak tekintik. Olyan márkák, mint a Levi’s, a Louis Vuitton és a Nike már együttműködnek AI modellező cégekkel, és szerintük ennek egyik előnye, hogy a termékeiket változatosabb modelleken tudják bemutatni, írja a LIVEMINT.

Azonban egy olyan iparágban, amely hagyományosan a fizikai tökéletességet isteníti, az AI-technológia új és fenyegetőbb valóságokat teremt.

Egy novemberben közzétett McKinsey-felmérés szerint a divatipari vezetők közel háromnegyede nevezte meg a generatív mesterséges intelligenciát prioritásként 2024-re, és több mint egynegyedük már most is használja a kreatív tervezés és fejlesztés terén.

A költségelőnyök nyilvánvalóak: míg az emberi modellek bére 35 dollárról indul óránként, és akár több ezer dollárt is elkérhetnek egy napért, egy ügynökség AI modelleket kínál havi 29 dollárért.

Az iparág néhány szereplője már most jogsértőnek tartja az AI által generált „emberek” használatát, mivel sértheti a nevük, képük és hasonmásuk jogait. Egy szeptemberi, előzetes felmérés szerint, amelyet a Model Alliance nevű nonprofit érdekvédelmi szervezet készített, a válaszadó 106 modell közül közel 18% arról számolt be, hogy testüket 3D modellezés céljából beszkennelték anélkül, hogy tisztában lettek volna azzal, hogyan fogják felhasználni az adatokat. Kevesebb emberi modell pedig kevesebb stylistot, sminkest és más iparági szakembert jelent.

Átláthatóság és felelősségvállalás hiánya

Sara Ziff, egykori modell és a Model Alliance alapítója szerint az AI-technológia elmélyítette azt a „transzparencia- és felelősségvállalási hiányt”, amellyel a modellek évtizedek óta küzdenek. Ziff tavaly az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottságának (FTC) generatív AI-ról szóló kerekasztal-beszélgetésén is felszólalt. Az érdekvédelmi szervezet New York állam törvényhozóit próbálja rávenni egy olyan törvény elfogadására, amely alapvető munkajogi védelmet biztosítana a modelleknek és más kreatív szakembereknek, különös tekintettel az AI általi kizsákmányolásra. Mivel a jogalkotás és a jogi eljárások lassan haladnak, az AI elterjedésének sebessége túlságosan nagy kihívást jelenthet. Ken Girardin, az Empire Center nonprofit agytröszt munkaügyi szakértője szerint a modellek helyzete hasonló a 19. századi bálnazsír-kereskedőkéhez. Akkoriban sokan azt hitték, hogy a bálnazsír nélkülözhetetlen energiaforrás – egészen addig, amíg a kőolaj felfedezése hirtelen össze nem omlasztotta az iparágat. „Végső soron a modellkedés egy rövid távú jelenségnek bizonyulhat” – mondta Girardin.

Mesterséges diverzitás

A Shudu nevű modell olyan márkák reklámkampányainak arca lett, mint a Karl Lagerfeld, a BMW és a Paco Rabanne, és több mint 241 ezer Instagram-követővel rendelkezik. Csakhogy Shudu nem valódi: őt Cameron James Wilson divatfotós hozta létre digitálisan 2017-ben, valós modellek, például Grace Jones és Alek Wek inspirációjával.

Shudu váratlan népszerűsége és a modellezésben tapasztalható diverzitás iránti igény vezette Wilsont arra, hogy létrehozza az AI és 3D modellezéssel foglalkozó cégét, a The Diigitals-t. A vállalat megalkotta Kami-t is, az első virtuális influenszert, akinek külsejét Down-szindrómás emberekhez hasonló vonásokkal tervezték, együttműködésben a Down Syndrome International szervezettel.

Wilson szerint nem az a céljuk, hogy emberi modelleket helyettesítsenek. A The Diigitals gyakran fizet valódi modelleknek, hogy „múzsaként” álljanak Shudu helyére, akinek arcát csak a végső képeken illesztik be.

„Nem akarom, hogy úgy tűnjön, elveszünk bármit is az emberektől” – mondta Wilson. „Az AI és a 3D modellezés negatív hatással lehet az iparágra, de rajtunk múlik, hogy erkölcsi felelősséget vállaljunk, és megakadályozzuk ezt.”

Hasonló célokat említ Michael Musandu, a Lalaland.ai társalapítója, amely AI modelleket készít divat-e-kereskedelmi márkák számára. Musandu elmondása szerint cégük azért is fizet embereknek testadataikért, hogy a mesterséges modellek minél változatosabbak legyenek.

Musandu vállalata ügyfelek igényeitől függően 600 és 5000 euró közötti havidíjat számít fel az AI modellekért. A Deep Agency, egy jelenleg béta tesztelés alatt álló AI modellügynökség, havi 29 dollárért kínál modelleket. Ennél is olcsóbb a ZMO.ai, amely 2020-ban indult, és ingyenesen biztosít három AI modellt havonta.

Jogi és etikai kihívások

Egyre több modell aggódik amiatt, hogy az AI cégek az engedélyük nélkül használhatják fel képmásukat. Ziff szerint a modellek gyakran átadják jogi meghatalmazásukat ügynökségeiknek, így nincs beleszólásuk abba, hogy képeiket hogyan használják fel.

Az AI modellek fejlesztése során használt adatok gyakran internetről letöltött, meglévő képekből származnak, ami jogi aggályokat vet fel. A színésznő Scarlett Johansson például jogi lépéseket tett egy AI cég ellen, amely az engedélye nélkül használta fel az arcképét.

A Model Alliance azt szeretné, ha törvényi szabályozás védené a modellek jogait. A szervezet által kezdeményezett Fashion Workers Act törvényjavaslat olyan új előírásokat vezetne be, amelyek megkövetelnék, hogy a menedzsmentcégek és márkák írásbeli beleegyezést kérjenek egy modell digitális másának létrehozásához vagy módosításához.

Ziff szerint az iparág hatalmas kihívás előtt áll: „Az emberek azt gondolják, hogy a divatipar csillogó, pedig egy többbillió dolláros iparágról van szó, amely főként nők és lányok munkájára épül. Ők is megérdemlik az alapvető munkajogokat.”