A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
A világ egyik vezető energiapiaci elemzőcége, a Wood Mackenzie új jelentésében kijelentette: a globális nettó zéró kibocsátás 2050-re már elérhetetlen, mivel a jelenlegi trendek szerint a Föld hőmérséklete 2,6 Celsius-fokkal fog emelkedni az évszázad végére.
Az elemzés szerint egyik G7-ország sem teljesíti a 2030-as kibocsátáscsökkentési céljait, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a párizsi klímaegyezmény 2 °C-os határértékének betartását, írja a PVTIME.
A cég számításai szerint ahhoz, hogy a felmelegedés 2 °C alatt maradjon, évente 4,3 billió amerikai dollárnyi befektetésre lenne szükség 2025 és 2060 között, valamint a globális GDP-hez viszonyított energiaágazati részesedésnek 2,5%-ról 3,25%-ra kellene emelkednie. Még ezekkel az intézkedésekkel is csak 2060-ra lenne elérhető a nettó zéró kibocsátás – tíz évvel később, mint amit a tudósok elengedhetetlennek tartanak a legsúlyosabb klímakárok elkerüléséhez.
Az energiaátállás lassul, miközben nő az igény és a komplexitás
A megújuló energiaforrások aránya az elmúlt évtizedben 5%-ról 20%-ra nőtt a globális energiatermelésben, mégis egyre több akadállyal néz szembe az ágazat. A Wood Mackenzie alelnöke, Prakash Sharma szerint a világ energiaellátási rendszere egyre összetettebbé, összekapcsoltabbá és kiszámíthatatlanabbá válik.
Az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia és az elektromosítás, hatalmas energiakereslet-növekedést generálnak, miközben az energiaátállásnak kompromisszumokat kell kötnie a méretezhetőség, a tőkebefektetés, a rendszerek integrációja és a geopolitika területén.
A jelentés szerint az Egyesült Államok, Kína és Európa lesznek a klímaváltozás és az energiapiac jövőjét meghatározó régiók. Az USA a Trump-kormányzat idején visszafordította a klímapolitikát, kilépett a Párizsi Egyezményből, és újraindította a fosszilis energiahordozók kitermelését. Ezzel szemben Kína a megújuló technológiák fejlesztésének élére állt, különösen az elektromos járművek és a napenergia területén, miközben továbbra is a világ egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója.
Európa a legambiciózusabb térség a nettó zéró célkitűzésben, és a tiszta technológiákat gazdasági és energiastratégiai alappillérként kezeli. Ugyanakkor a növekvő katonai kiadások és a világpolitikai feszültségek egyre több forrást vonnak el a klímaügyektől – figyelmeztetett a DNV tanácsadó cég 2024 októberében.
Trilliókat kellene befektetni, miközben új kihívások jelennek meg
A Wood Mackenzie „base case” forgatókönyve szerint 2050-re a nap- és szélenergia vezetésével a megújuló források adják majd a globális áramtermelés 60%-át. A napelem-kapacitás 2030-ra megduplázódhat, 2033-ban megelőzheti a földgázt, és 2034-ben a szenet is.
A nettó zéró eléréséhez azonban drámai beruházásnövekedésre lenne szükség:
-
az Egyesült Államoknak évente 388 milliárd dollárról 682 milliárdra kellene emelnie a klímaberuházásokat (+76%),
-
Európának 455 milliárdról 619 milliárdra (+36%),
-
míg Kínának 913 milliárdról 1,177 billió dollárra (+29%).
Számos más ország esetében ez a jelenlegi kiadások megduplázását jelentené.
Sharma figyelmeztetett: „Ha most gyorsítjuk a folyamatot, az rövid távon drágábbnak tűnik, de a halogatás hosszú távon sokkal súlyosabb költségeket von maga után.” A következő évtized döntő fontosságú, mivel ekkor dől el, hogy a dekarbonizáció még megvalósítható marad-e fokozott befektetésekkel.
A jelentés új geopolitikai függőségeket is azonosított: a ritkaföldfémek ellátási láncai határozzák meg a jövő energiapiaci viszonyait. Kína uralja a lítiumellátást, amely alapvető az akkumulátorokhoz és más nyersanyagok finomításához. A nikkel, kobalt és réz iránti kereslet is nő, mivel ezek kulcsfontosságúak a napenergia, az energiatárolás és az elektromos járművek gyártásában. Ez a koncentráció új hatalmi egyensúlyt teremt, amelyben az erőforrásokban gazdag országok geopolitikai súlya növekszik.
A jelentés kitér arra is, hogy a mesterséges intelligenciát működtető adatközpontok egyre nagyobb energiaigénye tovább nehezíti a globális dekarbonizációt. A Wood Mackenzie szerint az AI-hoz kapcsolódó energiafogyasztás áramválságokat és áremelkedéseket idézhet elő, és veszélyezteti a 2030-as tiszta energia célok teljesülését. Az adatközpontok várhatóan 700 terawattórányi energiát fogyasztanak majd 2025-re, ami több, mint az elektromos járművek igénye, és ez az érték 2030-ra megduplázódhat.
Hosszú távon azonban az AI integrálása az energiarendszerekbe javíthatja a hatékonyságot és csökkentheti a kibocsátásokat – ha időben sikerül alkalmazkodni.
Kapcsolódó anyagok:
A nap- és a szélenergia szárnyal, azonban a világ mégis a szénre támaszkodik
Ahogy közeledik a COP30 klímacsúcs, a világ vezetői sorra jelentik be új vállalásaikat
Tavaly a világ CO₂-kibocsátása újabb 1%-kal nőtt, így negyedik éve dönt meg negatív rekordot
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Jukka Niittymaa from Pixabay
TOP 5
