Ausztrál tudósok olyan festékkel álltak elő, amely nem csak elektromos áramot képes termelni napenergiából, hanem hidrogén előállítására is alkalmas.
Az áramtermelés hatásfoka ugyan még elkeserítő, de az igazi áttörést a napfestékhez adott vegyület, a molibdén-szulfid jelenti. Az anyag segítségével a víz oxigénre és hidrogénre bomlik, azaz napenergiából indulva a végén a legtisztább energiaforrás áll rendelkezésre.
A napfesték olyan speciális összetételű anyag, mely hagyományos célú felhasználása mellett elnyeli a napenergiát és elektromos árammá alakítja át. A különleges megoldás hatásfoka jelenleg szinte alig mérhető, a teljes befogadott fényenergia alig 1-2 százaléka alakul át elektromos energiává, de a megoldás így is biztató.
A napfestékkel kapcsolatban azonban az figyelemre méltó az, hogy egy nedvességelnyelő adalék hozzáadásával – hasonló, mint a szárazon tartó tasakoknál a szilikagél – katalizálható a víz hidrogénre és oxigénre való szétbontása. Az eljárást kidolgozó ausztrál tudósok eredményeiket az ACS Nano oldalon tették közzé.
Ha nem a nap, akkor a hidrogén
Régóta foglalkoztatja a kutatókat a napfestékkel kapcsolatos jelenlegi megoldás fejlesztése, a fennálló nehézségéket azonban eddig nem sikerült megoldani. A most közzétett eredmények azonban a legtisztább energiaforrás olcsó és lényegében korlátlan mennyiségű előállíthatóságára irányítják a figyelmet.
A festékhez kevert molibdén-szulfit félvezető tulajdonságokat mutat. Ez lép kapcsolatba a legtöbb falfesték alapvető alkotóelemét képező titán-oxiddal. Az eredmény olyan napelnyelő-festék, amely hidrogént termel nedves levegőből és napenergiából. A hidrogén pedig régóta zöld-alternatíva a fosszilis üzemanyagokkal hajtott energiacelláknál is.
Az így előállított hidrogén pedig kiváló tiszta megoldást kínál a belső égésű motorokban is, nem csak azok helyett
– állítja Kourosh Kalantar-Zadeh, a kutatási projekt egyik munkatársa.
Házfalak mint energiatermelő felületek
Az eljárás egyik rendkívül vonzó tulajdonsága, hogy még tiszta, szűrt víz sem kell hozzá, így jól használható száraz de vízhez közeli helyeken, mint egyes óceánok és tengerek partjai, hiszen a reakcióhoz nedves levegőre van csupán szükség a fényenergia mellett.
Ez egy igazán különleges megoldás – üzemanyagot állítunk elő a nap segítségével a levegő vízgőz tartalmából
– mondja Kalantar-Zadeh. A tudósok bizakodók: megállapításuk szerint egészen kis mennyiség is elegendő az új adalékanyagból, hogy az eljárás működőképessé váljon, és a falfesték energiát illetve üzemanyagot termeljen az épület számára.
A téglafal energiatermelő ingatlanná válik
– fogalmazott a vezető kutató, Torben Daeneke, az RMIT University munkatársa.
Azt természetesen
egyelőre nem tudni, mikorra várható az eljárás tömeges alkalmazása.
Néhány éve amerikai kutatók jelentették be az áramtermelő napfestékkel kapcsolatos kísérleteik eredményét, ám azóta sem sikerült megközelíteni a hagyományos szilícium napcellák 10-15 százalékos hatásfokát.
A napfestékkel elért ausztrál eredmények remélhetőleg mind a hidrogén-, mind az elektromos energia termelésével kapcsolatos kutatásoknak új lendületet adnak.
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó anyagaink:
TOP 5
