Fő tartalom átugrása

Árelőnyt a jelenlegi budapesti irodapiacon nem lehet elérni egy környezettudatos irodaházzal (Londonban 10-20 százalékkal drágábban lehet ilyen épületben bérelni), de ha hasonló lokációjú épületek között kell dönteni, jó eséllyel a minősítettre esik a választás - állítja Gyöngyösi Zsolt, a DVM Group környezetvédelmi szakértője.

Ugyanakkor hozzáteszi, egyelőre különösen a multicégeknek fontos a minősített épület, azzal azonban nemigen vannak tisztában a bérlők, hogy ezekben az irodákban ténylegesen spórolni tudnának a költségeiken. Ezek az irodaházak, amellett hogy kellemesebb munkakörülményeket biztosítanak, olcsóbban is üzemeltethetők, ám kérdés, hogy ezt a nyereséget az üzemeltető továbbadja-e a bérlőknek, lehetővé teszi-e az elektromos energián kívüli egyéb fogyasztások egyedi mérését, a tényleges fogyasztás alapú számlázást. A környezettudatos épületek döntő többsége úgy épül, hogy erre lehetőséget kínál. Ha tudjuk, mennyit fogyasztunk, akkor befolyásolhatjuk is, így az épület használói akarva-akaratlanul törekedni fognak a környezettudatos viselkedésre - hangsúlyozza Gyöngyösi Zsolt. Ráadásul a folyamat önmagát is erősíti, hiszen ha a négyzetméter alapú üzemeltetési díjról áttérnek a fogyasztás alapúra, maga az üzemeltető lesz az, aki szükségszerűen nagyobb gondot fordít majd saját működési költségeinek a leszorítására. S minél korábban születik meg a döntés egy beruházásnál, hogy a végtermék minősített épület, annál egyszerűbb és olcsóbb a megvalósítás - fogalmaz a szakértő.

Ha kezdettől minősített épület létrehozása a cél, már a tervezéssel drasztikusan csökkenthető a majdani üzemeltetési költség pluszráfordítás nélkül pusztán például az épület megfelelő tájolásával, a világítás és a légkondicionálás ésszerű zónázásával vagy a vízgazdálkodás tudatos megtervezésével. Összességében egy középszintű minősítés megszerzése 2-4 százalékkal drágíthatja a beruházást. A csúcskategóriák, a LEED Platinum vagy a BREEAM Outstanding megszerzése azonban már 10 százalékos extra költséget is jelenthet, de tudni kell, hogy a világszerte felépült mintegy 200 ezer BREEAM minősítésű épületből talán ha egy tucat tartozik ide. A LEED Platinumnál magasabb ez az arány, talán azért, mert könnyebb a hozzá tartozó lécet átugrani - mondja a szakértő. Ezek olyan presztízsépületek, amelyeknél az extra befektetések egyike-másika soha nem térül meg, nem úgy, mint az alacsonyabb minősítésű szinthez tartozóknál, amelyek egyébként a realitást jelentik ma Magyarországon.
Egyre terjed a meglévő, már működő házak minősítése is, ami teljesen érthető, hiszen a piacon lévő irodaállomány 99 százaléka minősítés nélküli, ami a verseny fokozódásával egyre inkább hátrányosan érinti a tulajdonost - fogalmaz a szakértő. A régebbi épületeknél első lépés a teljes körű audit, majd a megfelelő kritériumok szerinti átalakítás. Csak önmagában a gépészet komplex utólagos beüzemelésével, összehangolásával 10-20 százalékot lehet spórolni, csakhogy éppen a négyzetméter és nem fogyasztás alapú üzemeltetési tarifák miatt ehhez senkinek nem fűződik érdeke - teszi hozzá. Ezért legfontosabb lenne először a fejekben rendet teremteni, már csak azért is, mert a válságban az nyer, aki előre gondolkodik - szögezi le.

Gyöngyösi Zsolt fontos lépésnek tartja az energiatanúsítvány bevezetését, ám azt a szemléletet már problémának látja, hogy az építtetők ennek tudatában nem egy hatékony ház építésére törekednek, hanem egy olyan házéra, amelyik megkapja a szükséges papírt, lehetőleg minél kisebb, leginkább nulla befektetéssel. Pedig a rövid távú gondolkodáson változtatni kell, s a szemléletváltoztatást a DVM-nél is szorgalmazzák. Mint kifejtette, minden egyes piaci szereplőt rá kell vezetni, mit is jelent a környezettudatosság. Nem könnyű megváltoztatni a régi beidegződéseket, rávenni például a kivitelezőket a szelektív hulladékgyűjtésre vagy a munkaterület rendben tartására, de éppen ilyen megbízásszegény időben megéri - véli Gyöngyösi -, mert azok a beruházók, akik ilyen, a nagy átlagból kiemelkedő, nyugat-európai normákhoz igazodó vállalkozókkal szereznek tapasztalatot, legközelebb is őket fogják megbízni. Valami olyasmi ez a minősítés-dolog és az arra való törekvés, mint az autóknál a szervokormány - fogalmaz Gyöngyösi Zsolt. Míg régen luxusnak számított, mára alapfelszereltséggé vált - egy korszerű autó elképzelhetetlen nélküle.

Forrás: http://www.iroda.hu/irodapiac/mennyivel-ernek-tobbet-a-zold-irodahazak/16841

TOP 5