Ki ne ismerné a három kismalac meséjét, amiben a téglaház volt a nyerő. Most úgy fest, mégis a szalma a legjobb megoldás: jóval gazdaságosabb a fenntartása, egészségesebb, olcsóbb és még a farkas ellen is véd.
Egy család évi nyaralásának költségeit spórolhatja meg az, aki szalmaházba költözik – állítja Horvát Lehel szabadkai építőmérnök, aki öt egyedi tervezésű házat épített már fel szalmabálákból és sárból, hamarosan pedig egy egész falu nő ki a földből a kezei alatt a kelet-szerbiai Boljevac közelében.
A szalmaépület szerkezetéhez akáccölöpöket és fakeretet használnak, az alapra agyagos sár kerül, a falak pedig kizárólag szalmából állnak, vastag sárvakolattal bevonva. Az eljárás nagyon egyszerű és biztonságos – mondja Nagy Boglárka újdonsült szalmaház-tulajdonos, aki gyermekei és barátai segítségével épített házat néhány nap alatt a Palics melletti tanyájukon. Boglárkának anyaként az volt az elsődleges célja, hogy biztonságos, emberbarát anyagokból épüljön a ház, így a gyerekek a munka alatt végig velük voltak, segítettek és játszottak az épület körül. „Mások sok pénzt fizetnek azért, hogy iszappakolást kapjanak, a gyógyító sárban játszhassanak a gyermekeik, itt mindez természetes része a közös alkotásunknak" – meséli Boglárka. Minden munkafolyamat új játszópálya a gyerekek szemében. A fiúk segítettek a szalma összegyűjtésében, és a bálák között is ők töltötték ki a réseket.
A permakultúra a természetben zajló ökológiai folyamatokat utánzó élőhelyek és agrárrendszerek kialakítását jelenti. A komposztálás, az esővízgyűjtés, a vályogházak és a szabad állattartás elterjedése jelzi a néhány évtizede fellendülő, mára világmozgalommá növő permakultúra útját. A mozgalom célja, hogy olyan természetes életközösségek alakuljanak ki, amelyek biztosítják az élelmet, az energiát, a lakhatást és egyéb szükségleteket.
Horvát Lehet permakultúrás kísérleti projektjének koronája a most készülő ökofalu.
„A beruházók először a fővárosban és a székvárosban kezdtek kutakodni, ahol csak tervrajzokat és ötleteket tudtak nekik felmutatni. Szabadkán kész házakat találtak, így engem választottak a munkára” – meséli Horvát Lehel, aki szeptember közepén kezdi meg a munkát Szerbia első ökofalvában. A szabadkai építész nem csupán terveket készít a faluhoz, de az általa fejlesztett technológiát is megtanítja majd a helyieknek, így segítség nélkül is tovább fejlődhet a szalmaház-település.
Horvát Lehet évtizedek óta képviseli a környezettudatos szemléletet, Vajdaság-szerte jól ismert entobútorairól, de gyakran dolgozik újrahasznosított anyagokból is. Mottója a „józan paraszti ész”. Vallja, hogy vissza kell térnünk nagyapáink gondolkodásmódjához, a környezetben megtalálható anyagok természetes felhasználásához és a kalákában történő építkezéshez. „Azok a közösségek tudnak fennmaradni, amelyek képesek együtt dolgozni és gondolkodni” – mondja az építész, aki szerint ma éppen az ilyen közösségi gondolkodás szétverése zajlik a világban. A közösségi építkezés vagy kaláka igazi szakrális élmény, a saját otthon építése összehozza a szélesebb családot. „Érdekes, hogy Magyarországon a kalákát a törvény tiltja, pedig szerintem ettől is függ a közösség jövője” – mondta Horvát Lehet. (Magyarországon csak szakképesítéssel és kivitelezési engedéllyel rendelkező személy felügyelete alatt folytatható közösségi építkezés, csak a szakember kérelmezheti a használatbavételi engedélyt, illetve a munkákat felügyelve kijelenti, hogy minden ez előírásoknak megfelelően zajlott.)
Olcsó, megújuló és hozzáférhető alapanyagból készül a szalmaház, nagyjából három hónap alatt. A szalmabálákat három réteg sárral vonják be és oltott mésszel vakolják kívülről, ez tűzállóvá teszi az épületet, és a kontinentális éghajlatnak megfelelő szigetelőrendszert alkot – ismertette az épület előnyeit a tervező. A téli és a nyári időjárásnak is megfelel, mind hőtárolóként, mind hőszigetelőként nagyon jól funkcionál egyrészt a szalma, másrészt a sár tulajdonságai miatt. Egészségi szempontból kiemelte, hogy a vályogházakhoz hasonlóan, a szalma is egész éven keresztül megtartja az 55 százalékos páratartalmat az épületben, így elkerülhető az orrnyálkahártya megbetegedése, illetve egyéb légúti betegségek is.
A lélegző házakban a légcsere is folyamatos, az oxigénellátás pedig állandó. Nyáron hűvös, télen minimális energiával felfűthető – meséli az építész, aki a felépített házak lakóinak visszajelzései és saját megfigyelései alapján értékelte a szalmaházak tulajdonságait. „Sokan még ma is istállóépítkezésnek tartják a vályog- vagy vert falas technikát, viszolyognak tőle és idegenül kezelik. Nem az a célom, hogy mindenkit meggyőzzek a permakultúra fontosságáról, de bebizonyítottam, hogy ez a típusú építkezés igenis megvalósítható: környezettudatos és szén-dioxid-negatív, az üvegházhatást csökkentő házakban is lehet élni” – állítja Horvát Lehet, Szerbia első ökofalujának építésze.
Basity Gréta
Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó cikkeink:
ŐSEINK SÁRRAL, FÁVAL, SZALMÁVAL ÉPÍTKEZTEK, MÉGIS MEGÉLTEK...
SZALMÁBÓL TŰZBIZTOS HÁZ? – FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉSZET
ÉPÍTS OLCSÓ, ENERGIATAKARÉKOS ÉS IDŐTÁLLÓ HÁZAT SZALMÁBÓL! MÉG TŰZBIZTOS IS!
TOP 5
