Őseink sárral, fával, szalmával építkeztek, mégis megéltek...

A Kacár Tanyával kezdődő, alább megtekinthető rövidfilmben bepillantást nyerhetünk arról, hogy is működik egy önfenntartó tanya, és hogyan épül fel az élettérül szolgáló lakóház sárból, szalmából, nádból, fából, vagyis csak természetes anyagokból.

Minderről Lénárt István, a tanya tulajdonosa beszél bevezetőjében.

Nem kis tudás az, amit a tulajdonos évek hosszú sora alatt felhalmozott, és most átadni igyekszik az „inasoknak” ebben a kisfilmben. A tanya uis leginkább a tudást jelképezi, hisz ez a tudás volt az, ami képessé tette a magyar embert arra, hogy évszázadokon keresztül eredményesen túlélhessen a Kárpát-medencében.

Több mint szimpatikus az a gondolat, miszerint a parasztember mindig abból épített, amit maga körül talált, folytatja Lénárt. Nem kellett neki külföldről beszállított tégla, olasz csempelap a fürdőszobába, műanyag nyílászáró, mint manapság, mindent helyben termelt ki, sarat, szalmát, nádat többek között. Ezt ma már abszolút környezetbarát megoldásnak neveznénk, nevezzük, hisz mint tudjuk, külföldről szállítani jóval nagyobb környezetterheléssel jár, mint helyben előállítani és felhasználni.

De nem csak ezért környezetbarát ez a megoldás! Őseink építési hulladékot sem termeltek. Ha elhagytak egy épületet, az építőanyag egyszerűen „visszatért” a természetbe, magától lebomlott.

Fel kell ébrednünk! – mondja a film egy részében az ősi értékrend szerint élő parasztember. Ha eltart minket a termőföld, akkor nem a multikhoz kell járni vásárolni, vagy segélyekért kell sorba állni, hanem visszaszerezvén önbizalmunkat, újból gazdálkodhatnánk a tanyákon, eltartva ezzel magunkat és családunkat.

Közben a filmben bemutatásra kerül többek között egy több mint 150 éves tájház, mely egykor lakóházul szolgált, és éppen most kerül felújításra, de megismerhetünk egy borospincét, illetve egy ökoházat is, hogyan építették, építik újjá. Bemutatásra kerülnek a ma már csak ökotrükköknek nevezett egykori „fortélyok” is a videóban. Az egyszerű ember semmilyen vegyszert nem használt ugyanis, nem használhatott, mikor maga építkezett, így pl. diópácot is maga készítette el és használta fel.

„Ma már különlegesség az, hogy valami teljesen hagyományos.” – mondja Molnár Mária, gyakorlatvezető, folytatva Lénárt fejtegetéseit. Érdekes megállapítás. Modern életünkben szinte minden régi épületünket leromboltuk, és újakat, ma már alig fenntarthatókat építettünk kb. 100 év alatt, mire rájöttünk, hogy őseink házai, technológiái voltak a legjobbak, melyekhez, mást nem tehetvén, most ismét vissza kell térnünk.

Ezzel még egy valamit biztosan nyerhetünk, folytatja a gyakorlatvezető. „Ismét harmóniában élhetünk a természettel, ahogy tették ezt eleink is. Ráadásul minimális energiafelhasználással jár mindez, így függőségünk az energiaszolgáltatóktól, mely a városi ember számára már szinte fokozhatatlan, jelentősen lecsökkenthető.”

De hogy hogyan is épül fel nagyapám háza, pontosabban mit is jelent a projekt, mely ezt a nevet viseli, illetve hogy és hol lehet azon részt venni, kiderül a videóból:

Béer

Kép