Danielle Fong tizenkét évesen megutálta az iskoláját, ezért beiratkozott a helyi egyetemre, és elkezdett a nukleáris fúzióról tanulni. Ez sem tetszett neki igazán, úgyhogy végül inkább kitalált egy megoldást a sűrített levegős energiatárolásra, ami olcsóbb a Tesla akkujánál. A LightSail alapítójával az Uránia moziban megtartott TEDxDanubia rendezvényen beszélgettünk.
Előadásaiban gyakran megemlíti, hogy korán kezdett egyetemre járni. Miért hagyta ott az iskolát?
Sokkal jobb volt az egyetemen, mint a felső tagozaton. Volt ott egy tanárom, aki nagyon sokunkat küldött büntetésbe, akár olyan okból is, hogy kijavítottuk az órán. Ez egyértelműen nem jó oktatás. Nem tudom, hogy Magyarországon mi a helyzet, de Amerikában, ha egy tanárnak még tíz éve van a nyugdíjig, nem tudják kitenni az iskolából. Addig károkat okozhat a gyerekeknek, ami szörnyű.
Kellett valamilyen engedély ahhoz, hogy 12 évesen egyetemre tudjon menni?
Elvégeztem a SAT tesztet, és beszéltem a matematikai kar vezetőjével, aki megengedte, hogy kipróbáljam az egyetem néhány kurzusát. Végül felvettek. Nem voltak bonyodalmak az egyetemen, leszámítva a randizást.
Megélni sem lehetett könnyű, a blogjában legalábbis arról írt, hogy elvállalt furcsa munkákat.
Ez 12 éves koromban természetesen még nem volt gond, de amikor 19 évesen a Szilícium-völgybe költöztem, kevés pénzem maradt az ösztöndíjból. Egy barátomnál laktam, cserébe üzletfejlesztési munkát végeztem és gombócokat főztem. Dolgoztam egy algoritmuson, ami felismeri a jogvédett könyvek másolatait, és írtam egy ajánlómotort egy cégnek, ami online videojáték-hirdetésekkel foglalkozott. Arra is rájöttem, hogy szükségem van egy jó csapatra, és a legjobb emberekkel akarok dolgozni, bármilyen terület is legyen az. Egy évet adtam magamnak, hogy ez meglegyen. Igyekeztem felhívni magamra a figyelmet, esszéket írtam mindenféle témáról.
Közben szakított a nukleáris fúzióval is.
A Princeton Egyetemen kezdtem a nukleáris fúzióval és plazmafizikával foglalkozni, ami rendkívül izgalmas munka volt, de rájöttem, hogy nem haladnak elég gyorsan. Az emberekkel türelmes vagyok, de a rendszerekkel szemben nem. Ezen a területen szinte minden támogatás egyetlen projektre megy, az ITER erőműbe, ami várhatóan 2050-re készül el. Addigra megöregszem, és még csak az első ilyen erőmű lesz készen.
Hogyan talált rá a levegősűrítés témájára?
Amikor még nukleáris fúziót tanultam, elgondolkoztam: miért nem használjuk a napenergiát? Mi kell ahhoz, hogy csökkenjen az ára? A legfőbb gond az volt, hogy nem tudtuk tárolni az energiát, és sokan azt mondták, ezért van szükség a fúzióra. Azt gondoltam, hogy ez butaság, ezek a két probléma nincs összefüggésben egymással. Utánajártam, hogyan lehetne sűrített levegővel tárolni az energiát, és akkor szembesültem a problémával, hogy a levegő sűrítése közben keletkező hő okoz gondot. Kitaláltam, hogy vízzel kéne lehűteni a levegőt, és addig kísérletezünk a módszerekkel, amíg ez nem sikerült.
Lehetséges, hogy rossz a levegősűrítés PR-ja? Ritkán olvashatunk róla, szemben a Tesla akkujával, az e-dízellel vagy a naperőművekben használt olvadt sóval.
A méretünkhöz képest nem vagyunk rosszak, több száz cikk született rólunk, és tucatnyi díjat nyertünk. A Tesla valóban nagyon jó, részben azért, mert több milliárd dolláros cég, és mert sportautókat gyárt. Szeretem a Teslát, a barátaink, de ők mondták, több száz gigantikus akkumulátorgyárra lenne szükségük, ami félbillió dollárba kerülne.
Mennyire bonyolult egy ilyen levegősűrítő rendszer? Nehéz legyártani?
Ugyanolyan alkatrészeket használunk, mint amilyenek az autók motorjában is vannak. Érdekes tény, hogy ha fognánk az össze létező motort, és egy nagy erőművet építenénk belőlük, akkor százszor több energiánk lenne, mint amennyit az összes többi erőművel megtermelünk. Ha a motorok egyetlen százaléka légsűrítő rendszereket hajtana meg, akkor az erőművek által termelt összes energiát el tudnánk raktározni.
Milyen levegőalapú energiatároló rendszerek lesznek? Láttam egy fényképet a csapattal, egy hatalmas tartály előtt álltak, ami nem olyasvalami, amit el tudunk helyezni egy átlagos családi ház pincéjében.
Egy akkora tartály, ami egy kicsit kisebb egy dohányzóasztalnál, elegendő lenne 30 kilowattóra tárolására, ami az amerikai háztartások 24 órás energiaigényének felel meg.
Mennyibe fog mindez kerülni?
Ezt még nem mondhatom meg, de nagyon-nagyon olcsó lesz. Valószínűleg a szolgáltatást adjuk el, fűtést, hűtést és napenergiát kombinálva. Mindezt kevesebbért megkapja az ügyfél, mint bármilyen más energiaforrással.
A pilot projetek is otthonokban lesznek?
Azok idén év végén vagy jövő év elején indulnak, de nagyobb méretekben. Ötszáz lakásra terveztünk fél megawattórás tárolókat. Általában szél- és naperőművekkel, ipari megrendelőkkel dolgozunk.
Egy kicsit tartanék attól, hogy nagy nyomású levegőt tároljak a lakásomban. Biztonságos ez a módszer?
Teljesen biztonságos, egy ilyen tartály 20 évre van hitelesítve. Szigorúbban kell tesztelni, mint azokat a tárolókat, amelyekben földgázt tárolnak, pedig ez csak levegő. A tesztelés során a tartályba bele kell lőni, bele kell vágni, és van egy Szörnynek nevezett hatalmas kalapácsunk, amivel rá kell csapni ötször. Emellett hatezerszer fel kell tölteni és leereszteni.
Látjuk majd ezt a technológiát autókban is?
Lehetséges, dolgozunk valamin, amiről még nem beszélhetek.
Megkeresték az Apple-t, a Facebookot és a többi technológiai céget, amelyek óriási naperőműveket építenek?
Igen, de ennél többet nem mondhatok. Talán még annyit, hogy a befektetőnk közt van az Instagram egyik alapítója, a Khosla Ventures, Peter Thiel és Bill Gates is. Pont azért jöttem később Budapestre, mert találkozóm volt Mr. Gatesszel.
Meglepő, hogy ilyen nagy neveket sorol fel, mert nemrég azt mondta egy előadásában, hogy a Szilícium-völgy kihátrált a tiszta energiával foglalkozó startupok mögül.
Annyi történt, hogy túlfinanszíroztak egy szektort, a napenergiát, aminek lement az ára. Mi azonban sikeresen tudtunk pénzt felhajtani, ami kevés cégnek megy.
Láttam olyan terveket, hogy óriási felhőkarcolókat pakolnának tele energiatároló rendszerekkel. Ez lesz a LightSail megoldásának a sorsa is?
New Yorkban, a Briant parknál van a Bank of America épülete, amiben ugyan nem energiatároló van, hanem egy erőmű, és azért kellett odatenni, mert a csúcsidőszakban nem tudtak elegendő áramot bevinni Manhattanbe. Ez őrület. A sűrített levegős technológiával azonban éjszaka, amikor alig van fogyasztás, rengeteg energiát el lehet raktározni, hogy azt fel tudják használni, amikor igény van rá.
Mit gondol, ez akkora áttörés, hogy milliárdossá válhat az energiaiparban?
Ezt nem kommentálnám, de álmodozom róla.
Miről álmodozik még?
Ami igazán vicces, hogy meg lehetne menteni a világot, az energiatárolás demokratizálásával megteremthetjük a béke lehetőségét. Ha az emberiség várható növekedését nézzük, sokkal több energiára lesz szükség, és nagyon fontos, hogy minden plusz energia, amit előállítunk, ne rontsa a globális klímaváltozás helyzetét.
Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó cikkeink:
INGYENES LESZ OTTHONAINK ÁRAMELLÁTÁSA? MOST KIDERÜLT AZ IGAZSÁG!
VALÓSÁGGÁ VÁLHAT AZ INGYEN ENERGIA, CSAK DOBOZOLNI KELL A NAPOT
MIK VOLTAK 2014 LEGFONTOSABB ENERGETIKAI TALÁLMÁNYAI?
LÉNYEGÉBEN INGYEN ENERGIÁT ÍGÉR EGY AMERIKAI MULTI
Kép: Mózsi Gábor
TOP 5
