A kép csak illusztráció (Forrás: ChatGPT)
Európa energiarendszere komoly kihívásokkal küzd, miközben egyre nagyobb hangsúly kerül a megújuló energiaforrásokra. A kontinens elavult és alulfinanszírozott villamosenergia-hálózata miatt évente hatalmas mennyiségű zöld energia vész kárba. Egyes országok már új megoldásokkal kísérleteznek, például ingyen vagy kedvezményes árammal próbálják ösztönözni a lakosságot a felesleges energia felhasználására.
A megújuló energia iránti igény erősebb, mint valaha, különösen az iráni konfliktus miatt, amely rávilágít a fosszilis energiahordozóktól való függőség veszélyeire. Bár a Brent olaj ára 2026. március 26-án csökkent a feszültség enyhülésének reményében, a hordónkénti ár többször is meghaladta a 100 dollárt, azaz körülbelül 86,38 eurót a konfliktus kezdete óta. A háború előtt az ár még 63 euró alatt volt.
Az áremelkedés egyik fő oka a Hormuzi-szoros gyakorlatilag lezárt állapota, amely a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala, és a globális ellátás mintegy ötödét biztosítja. Elemzők szerint az árak a háború után sem fognak gyorsan visszaesni, különösen akkor, ha további energetikai infrastruktúrákat érnek támadások.
Ez vezetett az üzemanyag- és energiaárak emelkedéséhez Európa-szerte, ami miatt egyre többen sürgetik az északi-tengeri fúrások bővítését. Ugyanakkor az Oxfordi Egyetem elemzése szerint még a maximális kitermelés is csak évi 82 fonttal, azaz 95 euróval csökkentené a brit háztartások költségeit. Ezzel szemben egy teljesen megújuló energiára épülő rendszer akár 441 font, azaz 510 euró megtakarítást is jelenthet évente, írja az euronews.
Megdöbbentő számok: ennyi zöld energia vész kárba
A geopolitikai helyzet ugyan növeli a megújuló energia jelentőségét, mégis milliárdos nagyságrendben pazarolják el Európában a szél- és napenergiát. Az Egyesült Királyság például tavaly 1,47 milliárd fontot, vagyis mintegy 1,78 milliárd eurót veszített azzal, hogy leállította a szélturbinákat, miközben gázüzemű erőműveket indított el.
Egyetlen nap alatt, 2026 márciusában, már több mint 1,31 millió font értékű szélenergia veszett kárba. Ebből 95 091 font, azaz 109 831 euró közvetlenül a turbinák leállításából származott, míg a többi az alternatív, gyakran fosszilis alapú energia vásárlásából adódott.
Németországban a megújuló energia lekapcsolásáért fizetett kompenzáció 435 millió eurót ért el tavaly. Ez ugyan 22 százalékos csökkenést jelent a 2024-es 554 millió euróhoz képest, mégis jól mutatja a pazarlás mértékét. Spanyolországban és Franciaországban 2025 első kilenc hónapjában rekordmagas szintre emelkedett a lekapcsolási arány, ami sürgeti az infrastruktúra fejlesztését.
Miért történik ez, és jöhet-e az ingyen áram?
Amikor erős a szél, a hálózat gyakran több energiát kap, mint amennyit képes kezelni. Az Octopus Energy szerint ilyenkor „csúcsforgalom” alakul ki az elektromos hálózaton, és az energia nem jut el oda, ahol szükség lenne rá. Ennek következményeként egyszerre fizetnek a zöld energia leállításáért és a gyakran szennyezőbb energia újratermeléséért.
A probléma megoldásához a hálózat fejlesztése lenne kulcsfontosságú, ám ez rendkívül költséges és bonyolult. Európa energiarendszere eredetileg szénre, majd gázra épült, ezért központi erőművekből történő energiaelosztásra lett tervezve. Ezzel szemben a szélerőművek gyakran távoli vagy tengeri helyeken működnek, ami megnehezíti az energia szállítását.
Ezt is érdekelheti: Amerika 1 milliárd dollárt fizet egy francia vállalatnak, hogy az visszalépjen 2 tengeri szélerőmű-projekttől
A szakértők szerint a hálózat jelenti az egyik legnagyobb akadályt a klímasemlegesség elérésében. Az Aurora Energy Research 2025-ös tanulmánya szerint 2024-ben a hálózati torlódások kezelése közel 9 milliárd euróba került, miközben 72 terawattóra, főként megújuló energia veszett kárba, ami nagyjából Ausztria éves fogyasztásának felel meg.
Bár az elmúlt öt évben 47 százalékkal nőtt az európai hálózati beruházás, és évente elérte a 70 milliárd eurót, ez még mindig nem elegendő.
Eközben az Egyesült Királyság új megoldással kísérletezik. Az energiaügyi minisztérium bejelentette, hogy szeles napokon kedvezményes, sőt akár ingyenes áramot biztosítanak azoknak, akik a hálózati szűk keresztmetszetek közelében élnek, például Skóciában vagy Kelet-Angliában.
Greg Jackson, az Octopus Energy vezérigazgatója szerint azonban az ideiglenes próbák nem elég hatékonyak. Úgy véli, tartós megoldásokra lenne szükség, amelyek lehetővé tennék például elektromos autók, hőszivattyúk vagy energiatároló rendszerek elterjedését. Ezek jelentősen növelnék az energiafelhasználás rugalmasságát.
Jackson arra ösztönzi a kormányt, hogy tegye állandóvá az intézkedést, mert ez hosszú távon biztonságot adna a fogyasztóknak és elősegítené az elektromos technológiákba történő befektetéseket.
Kapcsolódó anyagok:
Szélenergia: mégis miért kapcsolják le a szélturbinákat Nagy-Britanniában?
A nyitókép csak illusztráció, forrás:
TOP 5
