
A kép csak illusztráció (Forrás: Wikimedia)
Az Északi Áramlat gázvezetékek 2022. szeptemberi szabotázsa nemcsak geopolitikai feszültségeket okozott, hanem egy példa nélküli környezeti eseményt is, mely során 465 000 metrikus tonna metán került a légkörbe és a környező vizekbe.
Ez az ember által valaha előidézett legnagyobb egyedi metánkibocsátás – derült ki három új tanulmányból.
A Balti-tenger alatt húzódó Nord Stream vezetékek, amelyek Oroszországból Németországba szállítanak földgázt, 2022 szeptemberében súlyosan megsérültek. Egy víz alatti robbanás szétzúzta az NS1 és NS2 vezetékeket a dániai Bornholm sziget közelében, hatalmas gázfelhőt juttatva a tenger felszínére.
A támadás elkövetője továbbra sem ismert, bár az esetet a szélesebb körű orosz–ukrán háború következményeihez kapcsolják. 2024-ben Németország állítólag elfogatóparancsot adott ki egy ukrán állampolgár ellen az eseménnyel kapcsolatban, de az ukrán kormány tagadta, hogy köze lenne az ügyhöz.
A Voice of the Ocean Foundation gyorsan bevetett egy víz alatti drónt (úgynevezett siklót) a szivárgások kizárási zónájának szélén. A drón három hónapon át figyelte a kialakult helyzetet a robbanás után, és rögzítette a környező vizekben oldott metán szintjét.
„Azért, hogy a legmegbízhatóbb becsléseket kapjuk, kombináltuk a siklók által gyűjtött adatokat a német IOW kutatóintézet munkatársai által egy kompról végzett felszíni megfigyelésekkel. Megelégedettséggel nyugtáztuk, hogy ezek az eredmények egyeztek a Göteborgi Egyetem kutatóhajójának a Nord Stream szivárgási területén végzett expedíciójának az adataival” – nyilatkozta Bastien Queste, a Göteborgi Egyetem oceanográfusa, majd hozzátette: „Mindez megerősítette bennünk, miszerint valóban pontos képet kaptunk arról, hogyan terjedt a metán a Balti-tengerben időben és térben”.
A gáz nagy része a légkörbe került, de jelentős mennyiséget elnyelt a tenger. A robbanást követően az oldott metán szintje időnként 1000-szerese volt a megszokottnak. Összességében a Balti-tenger 14 százalékában a metánkoncentráció legalább ötszöröse volt a természetes szinteknek.
A kutatók azt is megállapították, hogy az óceáni áramlatok a feloldott metánt a Balti-tenger 23 tengeri védett területére szállították. Azonban a környező tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatás még nem ismert, különösen azért nem, mert ilyen léptékű eseményre korábban nem volt példa.
„Őszintén szólva nem tudjuk, milyen hosszú távú hatásai lehetnek az ökoszisztémára a megnövekedett metánkoncentrációknak. Szerencsére a metán nem túl mérgező, de ekkora szennyezéssel járó esemény még soha nem történt. Még ha a kis koncentrációk nem is ártalmasak, nem világos, hogy a hosszú távon fennálló magas koncentrációk mit okozhatnak” – mondta Martin Mohrmann, a Voice of the Ocean kutatója az IFLScience-nek.
A kutatók szerint egy dolog biztos: az ilyen gázvezetékek biztonságát újra kell értékelni, különösen a mai egyre bizonytalanabb világban, ahol az ilyen szokatlan események egyre valószínűbbek lehetnek.
„Úgy gondolom, hogy a Nord Streamhez hasonló gázvezetékek kockázatelemzését újra kell gondolni. A Nord Stream kockázatelemzése (2009) azt állította, hogy a gázszivárgás valószínűsége körülbelül egy esemény 20 000 év alatt, és hogy a földgáz vízben való oldhatósága elhanyagolható. Most mindkettő megkérdőjelezhető” – tette hozzá Mohrmann.
A három új tanulmány a Nature és a Nature Communications folyóiratokban itt és itt jelent meg.
Kapcsolódó anyagok:
Hogy lehet a felesleges metánt kivonni a légkörből?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Készítette: Samuel Bailey - File:Nordstream.png, CC BY-SA 3.0, wikimedia